Balogh Dávid: A Fóti Testvériség Sport Egylet (Egyesület) 

Mérföldkőtől mérföldkőig 

Pozitív visszajelzések és elégedett vásárlók 

Május óta működik Fóton a Príma szupermarket. A kezdeti tapasztalatokról, a fenntartható üzletminőségről, a kínálatról, az áruház saját konyhájáról és az üzlettel kapcsolatos filozófiájukról az üzemeltető családi vállalkozás, az S.BEDI Kft. egyik vezetőjével, Bederna Péterrel beszélgettünk.

PROMÓCIÓ

Méltó búcsúztatás és segítőszándék 

Amikor a családunkban egy haláleset történik, az első fájdalom után a gyászunkat a temetés intézésének a feladatai is nehezítik. A SZIGÜ Kft. csak pár éve dol­gozik Fóton, máris sokan méltatták a munkájukat és a hozzáállásukat. A SZIGÜ fóti munkájáról, és a család­jukban történt sajnálatos halálesetekkel kapcsolatos tapasztalatairól Molnár Nikolettával beszélgettünk. 

Először is részvétemet szeretném kifejezni, az Önöket ért veszteségek miatt. Az édesapját, dr. Molnár Lász­lót nagyon sokan szerették és tisztelték a városban. Mindenki tudja, hogy a szomorú eseményeket tovább nehezíti a sok intézni való. Ön hogyan kezdett neki az ügyintézésnek?

– Idén februárban elhunyt édesanyám második férje, aki hozzám is nagyon közel állt. Az utolsó heteket már egy ma­gánotthonban töltötte, ott is hunyt el. A búcsúztatás, temetés szervezése teljes mértékben rám hárult, bár – szerencsére –ez volt az első közeli haláleset, ami érintett. Annyit tudtam csak, hogy mindenképpen egy temetkezési vállalkozót kell azonnal keresnem. Mivel már hosszú évek óta nem Fóton élek, így kizárólag az interneten történő keresésre hagyat­koztam. Először egy másik temetkezési vállalkozót hívtam fel, mert a lekérdezési listán ők voltak előbb. Akkor nagyon felháborított ahogy a telefonban beszéltek velem, ahogy a „hölgy” viselkedett, de ezért így utólag már hálás vagyok neki, mert akkor nem találom meg a SZIGÜ-t. Amikor hívtam őket, kicsit szkeptikusan szóltam a telefonba, de meglepődve tapasztaltam, hogy azonnal indulhatok ki hozzájuk és meg­beszélhetjük a részleteket. Érkezésem után derült ki, hogy Jaros Ágnes jól ismeri édesanyámat, aki tanította is őt, sőt az édesapjának nagyon sokat köszönhettünk a családi házunk építésénél. Pontosan erre használható, hogy „kicsi a világ….”.

Milyen tapasztalatai voltak? Segítettek az ügyintézésben és a szertartáshoz szükséges dolgok kiválasztásában?

– Meglepődve tapasztaltam, hogy Ági személyében mennyire rátermett, rugalmas és hozzáértő emberrel van dolgom. Egy ilyen nehéz, és számomra ismeretlen helyzetben maximális segítséget kaptam tőle. Magam is meglepődtem, hogy milyen rövid idő alatt sikerült mindent elintéznem nála. A hivatalos munkaidején már rég túl voltunk, nem nézte az órát, töreke­dett arra, hogy ott, akkor, mindent el tudjunk intézni. Meg­könnyebbülve, kevesebb feszültséggel jöttem el tőlük.

Egy temetés kapcsán minden család számára fontos a szerettük méltó búcsúztatása. Mit tapasztalt ezen a té­ren a SZIGÜ-vel kapcsolatban?

– Bár mindent lefixáltunk, édesanyám közben nagyon be­teg lett, így el kellett halasztanunk a temetést, amiben szin­tén Ági segített. Nekem semmi után nem kellett mennem, mindent ő intézett! Amikor meg tudtuk tartani a szertartást, minden úgy zajlott, ahogy azt előre megbeszéltük, ponto­san, precízen, szinte észrevétlenül dolgoztak kint a szer­tartás alatt a SZIGÜ munkatársai, biztosítva a családnak, a rokonoknak azt, hogy maximálisan csak a gyászra, a búcsú­zásra tudjanak figyelni.

Sajnálatosan rövid idő alatt a családjukban egy máso­dik haláleset is történt. Ön ezúttal is a SZIGÜ-t kérte fel. Mi szólt amellett, hogy ismét hozzájuk forduljon?

– Amikor édesapám májusban váratlanul elhunyt, azonnal Ágit hívtam a kórházból. Ő is nagyon megrendült, hiszen apát jól ismerte és nem lehetett számítani arra, hogy itthagy bennünket. A kórházból egyenesen hozzá mentünk, azonnal fogadott minket és a legnagyobb tapintattal, odafigyeléssel el is intéztünk minden szükséges tennivalót. A fájdalom, a gyász mellett rengeteg olyan tennivaló van – papírokat intézni, sok helyre telefonálni –, ami még nehezebbé teszi ezt az idő­szakot. Nekem sehova nem kellett mennem, minden terhet levett rólam Ági, aki dinamikus ügyintézéssel kezelte édes­apám temetését és mindent elintézett. Így a szertartás végéig a háttérben maradhattam és csendben gyászolhattam. Maga a szertartás szintén úgy zajlott, ahogy azt előre megbeszéltük, pontosan, precízen, csendesen. Nagyon hálás vagyok Áginak és munkatársainak, hogy életem legnehezebb helyzeteiben így számíthattam rájuk. Ilyen profizmussal és rugalmassággal kevés ügyintézés során találkoztam az életemben.

A minimalista életszemlélet a kulcs az élhető jövőhöz 

Az, hogy a föld éghajlata rossz irányba változik, talán mindenki tudja. Hozzávetőleg azzal is tisztában vagyunk, hogy ezt a változást mi, emberek okoztuk. Azonban a legtöbben megmaradunk azon a szinten, hogy szelektíven gyűjtjük a szemetet. Pedig sokkal többet is tehetnénk, amire a legjobb példa Kimmel Hajnalka, aki két kisgyermek mellett döntött a cselekvés mellett. 

Kezdjük azzal, hogy tulajdonképpen mibe is kezdett bele?

Környezetvédelemmel és klímaadaptációval foglalkozom. Ez onnan indult, hogy mindig is nagyon közel álltam a természethez. Tavaly nyáron találkoztam az egyre mélyülő környezeti problémák komplexitásával – klímaválság, vízválság, stb. -, amelyektől teljesen összeomlottam. Két gyermekes anyuka vagyok, és bár tudtam ezekről a problémákról, ez egyáltalán nem tudatosultak bennem. Aztán pár nap után úgy gondoltam, hogy ezt nem hagyhatom annyiban és nem dugom a fejem a homokba, hanem teszek ellene. Erre jó lehetőséget adott az, hogy a gyerekekkel itthon vagyok. Hónapokba telt, mire kialakult, mi az utam ebben a témában. Megszületett a Mindent Értetek! blogom és misszióm, mely az én tudatos minimalista életmódomat tükrözi. Igyekszem a tudományos tényeket kézzelfoghatóan, érthetően átadni olvasóimnak. Rengeteg gyakorlati ötletet hozok, mozgalmakat indítok, felhívom a figyelmet a problémák súlyára.

Itt álljunk meg egy picit. Mi az a klímaadaptáció?

A klímaadaptáció válaszokat ad azokra a krízisekre, amellyel az emberiség elkezdett szembenézni azáltal, hogy a pazarló életmódunkból következő szennyezéssel megváltoztattuk az éghajlatot. A rengeteg légkörbe kerülő szén-dioxid, metán és egyéb üvegházhatású gázok drasztikusan gyorsuló klímaváltozást okoznak. Ráadásul a felmelegedés hatására a sarki jég is rohamosan olvad, mely alól az eddig megkötött metán is egyre nagyobb mértékben kerül a légkörbe. Olyan öngerjesztő folyamatot indítottunk el, amit már akkor sem tudnánk megállítani, ha az összes kibocsátásunkat azonnal leállítanánk. Ezzel egy hatalmas problémahalmazt alakítottunk ki magunknak.

Mondana néhányat példaként?

 Ilyen példa lehet, hogy a pazarlásunk miatt a Föld erőforrásai drámai mértékben apadnak. A megújulókat, mint például a növények, állatok, víz, sokkal gyorsabban használjuk fel, mint amit a Föld 1 év alatt tudna reprodukálni. A nem megújulókkal pedig már most is nagyon rosszul állunk. A szakértők azt mondják, 10-20 év, és kimerítjük a Föld készleteit. Most ott tartunk, hogy a fánkról már leszedtük az alsó ágakon lévő jó minőségű gyümölcsöket, és most jönnek azok, amelyeket már alig érünk el. Vagyis nagyon mélyről kell bányászni, ami drága, a minősége is rosszabb és a környezetet is tovább szennyezzük vele. Lássuk be, hogy ez egy nagyon durva ördögi kör. Mivel az egész létünk infrastruktúrája a fosszilis energiahordozóktól függ (kőolaj, szén, földgáz), célszerű lenne a lehető legjobban takarékoskodni velük. A tudatos minimalista szemlélet többek között erre is kiterjed. Ne fűtsd fel a lakást, csak amennyire szükséges. Ne folyasd a vizet. Ne égesd a lámpát. Ha teheted, ne ülj annyit autóba. Minimalizálj, mérsékelj. Egyszerű gyakorlati példák, melyeket bárki be tud építeni mindennapjaiba. 

Ez érthető, de mit tud tenni ön, úgymond egy átlagos családanya?

Amikor mindez tudatosult bennem, először a blogomat kezdtem el vezetni Stumpf-Biró Balázs kollapszológus (a jövőkutatás egyik ága, olyan trendekkel foglalkozik, hogy mikor várható a civilizáció összeomlása) hatására. A vele készült interjúk olyan mélyen megérintettek, hogy tudtam, szakmailag is ez lesz az én utam. Hamar felvettük a kapcsolatot és el is kezdtünk közösen dolgozni. A gyerekek születése előtt én marketing manager voltam, így ezt a tapasztalatot ajánlottam fel Balázsnak és Szalóczy Zsolt fizikusnak. Az első közös munkánk egy konferencia szervezése volt, melyet május közepén tartottunk Válságok és Valóságok címmel. Ezen dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora is előadó volt, aki neves szakértője a témának.

Térjünk rá a személyesre.

Az ott kezdődik, hogy beadtam egy pályázatot az Önkormányzat által kiírt Környezetvédelmi Pályázatra és nyertem is. A pályázatom gyakorlatilag egy klímaadaptációs program. Ennek keretében Fót döntéshozóit, városvezetését és vállalkozóit meghívom egy eseményre, ahol személyesen hallgathatják meg Stumpf-Biró Balázs és Szalóczy Zsolt előadását itt Fóton. Ez például azért is aktuális, mert most folyik Fót klímatervének az elkészítése. 

Vagyis mind szakmailag, mind személyesen olyan előadásokat szervez, amellyel felhívhatja a problémára az emberek és a döntéshozók figyelmét?

A szakmai részben ez valóban így van, de tervezek olyan előadássorozatot is, amely nem csak döntéshozóknak, vállalkozóknak szól, hanem nekünk, átlagembereknek. A privát oldal pedig onnan indult, hogy tenni szeretnék valamit. Ahogy ezen gondolkodtam, rájöttem, hogy az emberek a környezetvédelmet trendként azonosítják, mondván, csinálom, ha szeretném, mintha ez egy választható dolog lenne. Holott ezen már túl vagyunk, és mindenkinek kötelessége lenne, hogy ne rongáljuk tovább a Földet! Ugyanakkor a többségnek fogalma sincs arról, hogy már pusztán az étkezésünkkel megnehezítjük bolygónk, azaz a minket éltető ökoszisztéma „életét”. Hogy ez tudatosuljon mindenkiben, létrehoztam a blogot, amit már említettem, vezetek Instagram oldalt, és minden online felületen szeretném népszerűsíteni a tudatos minimalista életmódot, mert szerintem az a kulcs a jövőhöz. A szakértők már kimondják, hogy a fosszilis energiahordozók és megújuló erőforrások fogyatkozásával elkezdődnek majd az áram és vízkimaradások. Ezekre a nehézségekre is fel kell készülni. Finoman már én is ezt kommunikálom, de egyelőre a környezettudatosság oldaláról közelítek, hogy meglegyen az átmenet, a felvezetés. Gyakorlati példáim között szerepel, hogy minimalizáld a húsfogyasztást, mivel az erdőirtások nagy része amiatt történik, nem beszélve arról, hogy rettenetesen környezetszennyező és vízpazarló szektor. Kommunikálok még a ruhavásárlás árnyoldaláról, a pazarló életmód feleslegességéről, a tudatos vásárlásról, miszerint csak azt vedd, amire igazán szükséged van, nem pedig igényed! Rendkívül fontos!

Kicsit részletesebben elmondaná mi is a tudatos minimalista szemlélet?

A tudatos minimalista szemlélet nem csak annyi, hogy nem veszek szívószálat és műanyagzacskót. Ez arról szól, ha tehetjük, akkor tízből ötször gyalogoljunk, ne üljünk autóba, mert környezetszennyező. Nem azért, mert „jaj szegény fák, meg szegény állatok”, mert ezen sajnos már régen túl vagyunk. Hanem azért, mert ha kipusztítjuk az ökoszisztémát, elpazaroljuk az erőforrásainkat, akkor vége a civilizációnknak! Nem lesz áram, nem lesz víz a csapban! A klímaszakértők és az összeomláskutatók azt mondják, hogy ezt a rendszert, amiben élünk, minél tovább el kell húznunk, hogy az összeomlás a lehető lekésőbb következzen be. Én ezt próbálom érthetően kommunikálni az embereknek. Azért, hogy a tudatosságot népszerűsítsem, létrehoztam egy vállalkozói csoportot a „Mindent Értetek” márkámon belül – ezt a gyerekeim inspirálták, mert mindent értük teszek -, ahová olyan embereket hívok, akik már valamelyest értik a problémákat, és megnézzük, hogy mit tudunk egymásnak segíteni. Itt találtam meg egy kertészt, Csillag Vilmost, akit elhívtam magunkhoz, hogy a modern kertünket segítsen önfenntartóvá és önellátóvá átalakítani.

És ez hogyan sikerült?

Ez egy hosszú folyamat, amely nem megy egyik napról a másikra. Amikor eljött, rengeteg ötletet adott. Ültettünk 15 fát, több mint 40 méhcsalogató cserjét, készítettünk magas- és emeltágyásokat a zöldségeknek. Ezek voltak az első lépések, de tovább fogunk menni. Például a nem túl környezetbarát pázsittól is szeretnénk megszabadulni. 

Miért? Mi a baj a fűvel?

A túlnemesített fű melegíti a légkört és az ökoszisztémának nem ad otthont, emellett rengeteg vizet igényel a fenntartása. A fűben eltúlozva csak a legyek vannak „otthon”. Míg, ha itt mezei virágok lennének, akkor pedig a beporzók, akik rettentően fontosak és nagy bajban vannak. Megjegyzem általuk közvetetten az emberiség is, mert ha beporzók nincsenek, akkor élelmiszer sincs! Tudomásul kell vennünk, hogy a természet egy nagyon komoly rendszer, és mi, emberek durván belenyúltunk. Itt az idő, hogy tegyünk is valamit érte!

Kutyanevelési tippek/
Zelena Gergőné
Elite Kutyaiskola és kutyanapközi tulajdonos,tréner

Kutya hideg 

A hideg nem csak minket embereket, de a kedvenceinket is megviseli. Éppen ezért a téli kutyatartásnál több dolog is van, amelyre oda kell figyelnünk.

A hideg tél és a fagy kedvenceink számára is kihívás. Az egész évben kint tartott kutyákra oda kell figyelnünk, amíg mi bent melegedünk a lakásban nem tudhatjuk mi van velük odakint.
Ha a kezdetektől kint tartjuk a kutyánkat természetes módon fog ellenállni a hidegnek, és dús aljszőrzetet növeszt.

Vannak azonban kutyafajták, amelyek erre képtelenek és kínszenvedés nekik a kinti lét! Ha szó sem lehet arról, hogy beengedjük a lakásba leendő kedvencünket, válasszunk olyan fajtát, amely kint tartásra is alkalmas (német juhászkutya, kuvasz, beauceron, husky stb.). Például nincs annál szörnyűbb, mint télidőben egy odakint reszkető vizsla látványa. Azonban, ha a kutyánk ellenáll is az időjárásnak, fontos, hogy biztosítsunk neki megfelelő helyet ahová behúzódhat!

Amire oda kell figyelnünk
1. Jól szigetelt kutyaház, amely védett a beázástól. A kutyaházat szélvédett helyen helyezzük el, javasolt a ház vagy egy épület fala mellé, mert így szívesebben használja, biztonságosabbnak érzi.
2. A garázs, vagy a télikert is megfelelő lehet. Nem kell befűteni, az ideális hőmérséklet 10-15 fok!

3. A kint tartott kutyák vize rendszeresen befagyhat, így kedvencünk nem jut folyadékhoz, ami kiszáradáshoz vezethet. Etetésnél érdemes vízzel felönteni az élelmét, hogy így is bevigye a fontos folyadék mennyiséget, de rendszeresen ellenőrizzük vizet is.
Ha több kutyánk is van a nagyobb fagy alatt összebújhatnak és melegíthetik egymást. Ám arra figyeljünk, hogy mindig biztosítsunk külön – külön kutyaházat minden kutyánknak. Előfordulhat ugyanis, hogy nem engedik be egymást a közös házba, és az alárendeltebb kutya így kint marad a hidegben.

A lakásban tartott kutyák sokszor nem rendelkeznek megfelelő védelemmel a hideggel szemben. A kutyaruha az aljszőrzet hiányára jó megoldás, viszont nem kell minden szobakutyára ruha! Ha mozog és játszik a hidegben, akkor nem fázik, és a ruha csak a szabad mozgásban gátolja! 

Tipp:

- A kutyaházat béleljük ki szalmával! Ha rongyokat teszünk bele a megolvadt hótól vagy esőtől nedves lesz, és nem tud megszáradni, így kedvencünk nem fog ráfeküdni! A szalma segít befűteni a kutyaházat és kedvencünk örömmel bele fog bújni. Ha kedvencünk idegenkedik a kutyaháztól, etessük mindig benne, így idővel megszeretheti. Ha ennek ellenére sem használja, az elhelyezésével lehetnek gondok. Szeretnek a bejárati ajtó vagy terasz közelében lenni, hogy láthassanak minket. Ezért érdemes ilyen helyre helyezni a kutyánk házát. Ezzel együtt is, vannak olyan kutyafajták, amelyek hatalmas bundát növesztenek, és soha nem használják a kutyaházat.

- Nem baj, ha ebben az időben egy kicsit több élelmet adunk a kutyánknak. De ne egyszerre, hanem elosztva két részletre. Ilyen időben a plusz zsírréteggel is ellenállóbb lesz majd a hideggel szemben, és az is hasznos lehet, ha immunerősítőt is adunk neki.

Kutyanevelési tippek/
Zelena Gergőné
Elite Kutyaiskola és kutyanapközi tulajdonos,tréner

Kölyök kori szocializálás fontossága és a tanítás  

Egyre többen tartanak kutyát, és jogos elvárásuk, hogy kedvenceik helyesen viselkedjenek. Egy - egy találkozás során ne verekedjenek más kutyákkal és fogadjanak szót. Ám ezért tenniük is kell!

Sokat várunk el négylábú kedvencünktől. Ahhoz azonban, hogy álmaink kutyájává válhasson, már a kölyök korban el kell kezdenünk ennek megalapozását. A kölyökkori szocializáció ugyanis nélkülözhetetlen. Akárcsak az ember gyerekeknek, a kutyáknak is szükségük van arra, hogy más hasonló korú kölyökkel játékosan megtanulják a szociális élet szabályait. 

Kutya szabályok

Fontos szabály például, hogy nem durvulhat el a játék és a félősebb kölyköket tilos üldözni. A helytelen játéknak a természetben az anyakutya véget vet, tegyük mi is azt. Szükséges is olykor fegyelmezni és leállítani a túlzott agresszivitást, mert ezzel éreztetjük a kutyánkkal, hogy rossz, amit tesz.

Jó tudni azt is, hogy mindenki a saját kutyájáért vállal felelősséget! A gazdi kötelessége leállítani a rosszalkodó kölyköt! Ez is része a szociális viselkedésnek. Ha kiskutyánkkal rendszeresen járunk, közösségbe kiegyensúlyozottá válik és kellemes társ lesz belőle. Akkor bárhova is vigyük magunkkal, elkerülhető a későbbi verekedés vagy más konfliktus a többi kutyával. Az így szocializált kutyát ismerjük ki a legkönnyebben. Róla tudni fogjuk, hogyan reagál bizonyos helyzetekre vagy kutyákra, és így elkerülhető a baj. 

Számos esetben alakul ki verekedés szocializálatlan kutyák között. Ezeket általában azok az ebek okozzák, amelyek kölyök korukban nem jártak közösségbe. Így aztán félreértik a másik kutya jelzéseit, vagy egyszerűen minden kutyát ellenségnek tekintenek. És ez érthető is, hisz nem volt pozitív élményük más kutyákkal. Nagyon fontos, hogy tegyünk ellene! 

Az időnk lejár…

És erre elég kevés időnk van. A kutyánk életében hamar eltelik ez a fontos bevésődési időszak! Ennek a megoldására a kutyaovik, a kutya napközik, a kutyafuttatók vagy a kutyás séták tökéletesek! Érdemes megválogatni a játszó partnert is. A mi feladatunk, hogy a másik kutya ne csak korban, de méretben is megfelelő legyen, hisz a túl nagy méret különbség könnyen sérüléshez vezethet.

Csak játékkal azonban nem érjük el a szuper szófogadó kutyát! Azért nekünk is tennünk kell! A kölyök kor a legjobb korszak arra, hogy megszerettessük velük a tanulást! Jutalomfalattal egyszerű feladatokat adjunk nekik, hogy sikerélményük legyen. Ilyen például az ül, a fekszik, a lábhoz, a hozzám és más hasonlóan egyszerű vezényszavak. Ahogy kedvencünk növekszik, egyre nehezebb feladatokat adhatunk neki. 

Hol?

Fontos az is, hogy minél változatosabb helyen gyakoroljuk, annál megbízhatóbban fog menni a feladat. Tipp: Etetésnél a saját eledelét feladatért cserébe adjuk neki. De ezek a feladatok legyenek változatosak! Például az egyik etetésnél az ültetés helyben maradást vegyük, a következő etetésnél pedig a fektetést alkalmazzuk. Minden jól végrehajtott gyakorlatért egy kis adag kaja jár. Fontos szabály: 5 - 10 percnél ne gyakoroljunk többet! Ha már nem éhes fejezzük be a gyakorlást, és legközelebb próbáljuk az előtt abbahagyni a közös munkát, mielőtt ő unja meg. A kutyakiképzés fontos szabálya, a csúcson kell abbahagyni! Idővel nehezíthetünk és összetett feladatokat is adhatunk kutyánknak, de fontos a jó alap. Ezzel az apró trükkel figyelmesebb, kötődőbb és ügyesebb kutyát kaphatunk. És mint sok mindent az életben, soha nem késő elkezdeni!

Kutyanevelési tippek/
Zelena Gergőné
Elite Kutyaiskola és kutyanapközi tulajdonos,tréner

Kutya meleg 

Nyáron rengeteg szabadtéri program közül választhatunk és már alig várjuk, hogy kimozdulhassunk. Ilyenkor szívesebben foglalkozunk a kutyánkkal és szeretnénk, ha ő is részt vehetne a programjainkban. 

A kérdés az, hogy hová vigyük? A kutyákat egyre szívesebben látják rendezvényeken, boltokban vagy akár az éttermek kerti asztalainál, és számos helyen gondoskodnak az itatásukról is. Így kellemes családi programokat tudunk velük együtt megélni. A kutyás rendezvények ma már felkészültek a kutyák igényeire, és árnyékos helyet választanak az esemény lebonyolítására. Emellett kedvencünkkel a túrák is remek kikapcsolódási lehetőségek számunkra. Ha túrázni megyünk erdei útvonalakat keressünk, patakok mentén a legkellemesebb egy kutyás séta, hiszen kutyusunk bármikor lehűtheti magát a hűs vízben. A legideálisabb napszak a kora reggel vagy késő délután, amikor egyikünknek sincs túl meleg. Vízparti kikapcsolódásra keressünk kutyás strandot, ahol a kutyák önfeledten játszhatnak társaikkal. Fóton horgász tavaink kialakítása és funkciója erre nem alkalmas, éppen ezért kutyát bevinni a tavak területére tilos. A Duna mentén azonban számos kutyás strand található!

Hova ne vigyük?

A hangos koncertek például ijesztők lehetnek a kutyáknak, ijedtünkben ki téphetik a kezünkből a pórázt és elrohanhatnak. Nagy eséllyel kedvencünk kedvencünk nem élvezi a hangos zenét. Nem jók a vásárok túl zsúfolt vásárok sem, ahol nagy tömeg fordul meg. Emellett a nagy melegben lehetősége sincs kedvencünknek árnyékban megpihenni mert folyamatosan mozgásban vagyunk. Ugyanakkor a bámészkodó tömegben rá léphetnek a kutyánk lábára vagy meglökhetik, ami szintén nem pozitív élmény a számára. 

Mit ne tegyünk?

A kutyát felügyelet nélkül soha ne hagyjuk a kocsiban! A nagy kánikulában az autónk hamar felforrósodik és így lihegéssel sem tudja magát hűteni kedvencünk. Az sem segítség, ha az ablakot lehúzva hagyjuk, különösen, ha a napon parkolunk. Figyeljünk arra is, hogy a fa árnyéka a nap mozgásával változni fog, így az autónk túlmelegedhet, ezért nem tanácsos kutyusunkat hosszabb időre az autóban hagynunk. A napon hamar fel forrósodik a talaj is, amit mi cipőben nem érzünk, de kedvencünk talpát bizony megégeti. 

Mit tegyünk, ha meg van a baj?

Ha baj történik, és hőgutát kap a kutya, azonnal vigyük árnyékba és hűtsük le vízzel vagy vizes törölközővel. Ilyenkor a kutya szervezete sokkot kap. Tehát vigyük állatorvoshoz minél hamarabb, mert soron kívüli ellátásra szorulhat. Nagyon fontos, hogy mindig legyen nálunk víz és itatásra tál kutyusunknak! A kutyánk nyakörvén legyen rajta a telefonszámunk, arra az esetre, ha bármilyen okból elveszítenék őt. És még valami: ne feledjük, ha túrázni megyünk, a kullancs elleni védelemről is gondoskodnunk kell!

Kutyanevelési tippek: Gyereknek kutyát? 

Úgy gondolom kihagyhatatlan élmény egy gyereknek kutyával felnőni. Számos előny jár vele és felelősség tudat is kialakulhat, ha gyermekünk is aktívan részt vesz a kutya körüli teendőkben. Viszont sok hibát követhetünk el, ha meggondolatlanok vagyunk.

Ha szeretnénk gyerekünket felelősségre nevelni, akkor ne vegyünk neki kutyát! Magunknak vegyük! És mutassuk meg gyermekünknek, hogyan kell bánni a kutyával, hogyan foglalkozzon vele! Hiszen mi felnőttek vagyunk a példaképek! Ne kényszerítsük gyermekünkre a kutya körüli napi teendőket!

Karácsonyra, születésnapra vagy más ünnepre ne adjunk kutyát! Ez sajnos hiba, amibe nem eshetünk bele! A kezdeti boldogság és lelkesedés idővel elmúlik és már nem is érdekli a gyerekünket az eb. Az ilyen megunt kutyákkal tele vannak a menhelyek! És gondoljunk bele, milyen példát mutatunk gyermekünknek, mit tanítunk azzal, hogy csak úgy eldobjuk azt az élőlényt, akit megununk? Az biztos, hogy nem a felelősséget. Ha kutya mellett döntünk azt tegyük úgy, hogy 10-15 évre készülünk, vagy kutya helyett szerezzünk be egy játékot, egy plüss kutyát.

Döntés: kutyánk lesz!
Ha elhatároztuk magunkat kölyökkutya beszerzése mellett, elő kell készülnünk a kutya fogadására. Amikor már meg van a helye akkor ideje bemutatni gyermekünknek legújabb családtagunkat. 

A kutya nem játék és ezt fontos a gyerekkel tudatni. Ne engedjük, hogy úgy bánjon vele mint egy játékkal. Tanítsuk meg helyesen hozzá nyúlni, ne engedjük, hogy cipelje, húzza-vonja, öltöztetni sem kell, mert arra ott vannak a babák. Könnyen megeshet, hogy a kutya rettegni fog a gyerektől, és akár magát védve oda is kap. Ismerjük fel az intő jeleket!
Ha felnőtt korú kutya mellett döntünk még mielőtt elhatároznánk magunkat érdeklődjünk utána az adott kutya hogyan viszonyul a gyerekekhez! Aztán mielőtt hazavinnénk egy semleges helyet választva, ahol nincs zavaró tényező, egy rövid sétára vigyük el gyermekünkkel. 

Így lehetőségünk lesz viselkedését megfigyelni, fél-e a gyerektől, erőszakos, agresszív netán, vagy megfelel minden szempontnak. Ha nem vagyunk magunkban biztosak forduljunk szakemberhez, aki a kutya apró jelzéseit is felismeri. 

Szabály, hogy a 14 év alatti (gyerektől is függ) gyermek ne vegyen részt a kutya fegyelmezésében és nevelésében! Az a felnőttek dolga! Ne bátorítsuk rá! Az oka nagyon egyszerű. A kutya a gazdáival szemben alá rendelt és együtt kell működnie, ha büntetjük (remélhetőleg) okkal tesszük és cserébe megfelelni akarást vagy megbánást várunk. A kiskorú gyerek a kutya számára olyan, mint a kölyökkutya, akit, ha rendetlen fegyelmezni kell. Mondhatni olyan, mint a nagyszülő, amikor az unoka rá van bízva. A kutya ezt morgással és akár harapással intézi, ami a gyereknek trauma is lehet és sérüléssel is járhat. Ez elkerülhető, ha odafigyelünk a kapcsolatukra. Soha ne hagyjuk a kutyát a gyerekkel együtt felügyelet nélkül!

Tipp: jutalomfalattal mutassunk meg pár trükköt, amit könnyen elsajátíthat gyermekünk és tegyük lehetővé, hogy ő is taníthassa a család házi kedvencét akár újabb trükkökre is. Így a kutya is jó dolgot köt a gyerekhez és nem kerüli, ha meglátja. Erre javasolt a saját tápját vagy előre legyártott jutalomfalatot használni, mert úgy nem lesz annyira mohó az eb.

Zelena Gergőné
Elite Kutyaiskola és kutyanapközi tulajdonos,tréner
https://elitekutyaiskola.hu/
06-70-882-11-34

Hétvégi menüajánlat a Fóti Kastély étterem séfjétől 

Zöldborsó leves galuskával

Hozzávalók:

450 gramm zöldborsó

4 db sárgarépa

2 db fehérrépa

1 csokor petrezselyem

1 ek finomliszt

2-3 ek étolaj (lehet oliva olaj is)

só, bors, ételízesítő ízlés szerint

A galuskához:

1 db közepes méretű tojás

3-4 kanál finomliszt

só ízlés szerint

Elkészítés:

A meghámozott és karikára vágott répát (a fehéret is) kevés olajon dinszteljük. Körülbelül 10 perc után hozzáadjuk a zöldborsót és az apróra vágott petrezselyem zöldet is, majd ízlés szerint sózzuk. Öt – hat perc kevergetés után hozzáadunk egy kanál lisztet és 1-3 percig kevergetve tovább főzzük. Ezt követően vízzel felöntjük, hozzáadjuk a fűszereket (ízlés szerint) és puhára főzzük a zöldségeket.

A galuska elkészítéséhez egy megfelelő méretű tálba beleütjük a tojást, csipetnyi sót adunk hozzá és annyi lisztet, hogy a keverés után „nokedli állapotú” legyen. Ez követően nokedli szaggatóval – vagy akár kiskanállal – beleszaggatjuk a tésztát a levesbe, és pár percig – a tészta elkészüléséig – főzzük. 

Kastély „fish and chips”

Az új étlapunkon fog szerepelni a klasszikus brit halétel.

Hozzávalók:

70 - 80 dkg tőkehalfilé (4 személyre)

1 dl fóti szóda

1 dl világossör

1 mokkáskanál sütőpor

1-2 ek kukoricakeményítő

20 dkg liszt

só, bors ízlés szerint

Íme, ahogy mi készítjük, bár a brit vonal mentén haladunk:

A halfiléket elosztjuk egyforma darabokra, konyhai törlőpapíron leszárítjuk.                                                

Lisztet és kukoricakeményítőt teszünk egy mélytányérra, egy mokkáskanál sütőport, 1 dl fóti szódát, 1 dl sört, pici sót és kevés borsot teszünk hozzá. Elkeverjük a masszát, hűtőbe tesszük kis ideig, amíg felkészülünk a sütésre. 

Otthoni készítésnél ajánlott a felvágott, előfőzött, hideg vízben lemosott, lecsepegtetett burgonyát elősütni, (kb. 2 perc) amíg a hallal foglalkozunk, majd kivenni. Vegyünk egy másik tányérba kirakott lisztet, a filéket ebben megforgatjuk, majd az előbb megadott masszába mártjuk. A burgonyához használt olajban sütjük, közben megforgatjuk, hogy mindenhol szépen süljön. Amint ropogósra sült, kivesszük, törlőpapírra tesszük, hogy lecsöpögjön. Majd ebbe az olajba tesszük a burgonyát és azt is ropogósra sütjük. A halat és a krumplit megsózzuk, salátával vagy majonézzel tálaljuk.

Általában ezt az ételt még a gyerekek is szeretik.

Túrógombóc

Hozzávalók:

1/2 kg. tehéntúró

2 db. tojás

5-6 ek. búzadara

20 dkg. zsemlemorzsa

2-3 ek. étolaj

1 ek. cukor

150 – 200 gr. tejföl

Tojás sárgája és tojás fehérje

Egy csipetnyi só

Ízlés szerint porcukor, őrölt fahéj.

Elkészítés:

A túrót, a búzadarát, a cukrot és a csipet sót egy tálban csomómentesre keverünk és a keveréket 2-3 órára a hűtőszekrénybe tesszük. Amíg a gombócnak való hűl, lassú tűzön, egy kevés olajon megpirítjuk a zsemlemorzsát. Majd a már hideg masszából gombócokat formázunk és picit sós forró (lobogó) vízben 8-10 perc alatt készre főzzük. Ez után a gombócokról lecsorgatjuk a vizet és mindegyiket a pirított prézlibe forgatjuk és tejföllel, porcukorral (esetleg fahéjas porcukorral) tálaljuk. 

Kutyanevelési tippek: a szocializáció fontossága és a séta 

Hogy érjük el, hogy kedvencünk jól szocializált legyen kutyákkal és emberekkel? Mindenki tudja, ehhez kutyák és emberek közé kell járni, ami nem egyértelmű sokaknak, hogy a család másik kutyája erre nem alkalmas, sőt a saját kert is kevés. Minden kutyának ingerekre és élményekre van szükségük kerten/lakáson kívül, hogy kiegyensúlyozott és szociálissá váljanak úgy, mint gyermekeink. 

Vannak könnyebben szocializálható ebek és vannak nehezebben. Fontos korán elkezdeni, mert felnőttként már sokkal nehezebb a szociális viselkedés elsajátítása. Egy szociális kutyával minden egyszerűbb! Kedvencünk a többi kutyától tudja legjobban megtanulni és elsajátítani a helyes viselkedést. Mi ehhez kevesek vagyunk, hisz nem vagyunk kutyák. Ha szeretnénk kedvencünket önfeledten játszani látni keressünk neki kutyatársaságot.

Maga a séta a kutyák számára is ideális a szocializációra, mert így a többi eb figyelmét eltereli a változó környezet, sok új inger és szag. Bizonytalanabb újoncok gyorsabban oldódnak séta közben  a megoszló figyelemben, ezzel felgyorsíthatjuk a kutyák összeszoktatását. Az ily módon sétáló kutyák kötődnek egymáshoz, mint ha falka lennének. Meg hát ez nekünk is jót tesz a friss levegő és a mozgás. Hozzunk össze túrákat vagy nagyobb sétákat. Pórázon ne engedjük össze játék gyanánt, mert könnyen balesettel végződik, összegabalyodva megsérülhetnek, megijedhetnek. Gyakori, hogy feszes pórázon agresszívvé válnak a másik kutyával szembe és verekedést eredményez. Arról nem is beszélve, ha meglát egy másik kutyát oda rángat minket, mert azt tanítottuk neki, ha barátkozni akar rángassa a pórázt, ez egy chivavánál vicces ugyan de egy 40kg-os kutyánál már kihívás talpon maradni. 

Akkor hogyan tudnak játszani, ha nem engedhetjük össze őket pórázon? Erre remek hely egy körbekerített kutyafuttató ahol biztonsággal elengedhetjük! Kutyaiskola területe ahol szakember segítségével problémákat is meg tanulhatunk megoldani és a kutyánknak megfelelő korú ebekkel lehet együtt. 

Itt is szabályokra van szükségünk, hogy mindenki jól érezze magát. Szabályok: nem terrorizálunk, nem dominálunk, nem verekedünk. A kergetőző vagy üldöző játékkal óvatosan, mert könnyen töréssel, szalag szakadással, verekedéssel és akár eltűnéssel végződhet. Tudnak másképp is játszani! A gazdi feladata a szertelen kutyáját leállítani, mint azt az embergyerekkel teszik a szülők. Hol lehet még elengedni a kutyákat? Nehéz kérdés! A kutyát póráz nélkül nem engedhetjük el csak az erre kijelölt helyen! Külterületen, játszótereken, közterületen tilos elengedni, kiemelném a természetvédelmi területet is ahol a vadállatok miatt fokozottan veszélyes póráz nélkül sétáltatni, és számíthatunk arra, ha kedvencünk vadat űzve lelép, dúvaddá válik és a vadász kötelessége kilőni. Ne legyünk felelőtlenek. A jogszabályok nem ismerete nem mentesít azok betartása ellen. A kulturált kutyatartáshoz hozzá tartozik a végtermékek összegyűjtése is! Hol nem kell összeszedni kedvencünk után a kutyaürüléket? Tévhit, ha a mezőn intézi el a dolgát nem kell összeszednünk, mert az adott terület valaki tulajdona és növénytermesztésre vagy állatok ellátására szolgál, a kutyaürülék nem jó trágyázására (Veszélyes hulladéknak minősül)! Nézzük meg mit tesz saját kertünkben.  Mi sem örülünk annak, ha belelépünk. 

Zelena Gergőné

Sissi - a karácsonyi ajándék 

183 évvel ezelőtt – 1837. december 24-én – született Sissi hercegnő, a magyarok királynéja. Pedig nem volt magyar, sőt semmi köze nem volt hozzánk, magyarokhoz. De lélekben már sokkal több. Ám ne szaladjunk ennyire előre.

Amikor azon a XIX. századi karácsonyi napon megszületett – Miksa bajor herceg és Vilma bajor hercegné lányaként – még sejteni sem lehetett azt, hogy császár és királyné lesz belőle. Persze, amikor negyedik gyermekként megszületett, mindenki fényes jövőt jósolt neki. Ennek az volt az alapja, hogy bizony a kis Sissi egy fogacskával a szájában jött a világra. Abban az időben pedig ez a rendkívüli jövő és a szerencsés élet jele volt.

Ami részben valóra is vált. De csak részben…

A császár és királyné

Sissi és a testvérei a szokásoktól némileg eltérő módon apjuk müncheni rezidenciáján és vidéki kastélyában nőttek fel. Aztán a kis Sissiből szépséges ifjú hölgy lett, és egy alkalommal elkísérte a nővérét aki Zsófia Friderika főhercegné szervezésben találkozóra ment Ferenc József osztrák császár és magyar királlyal. Nos, igazság szerint a főhercegné és a család Sissi nővérét, Ilonát szánta a császár hitvesének. Csakhogy nem számoltak a véletlen faktorral. Márpedig ez határozta meg a két fiatal – Sissi és Ferenc József – és az egész birodalom sorsát. Mert amikor a császárnak egy röpke szünetet hagytak a kötelező protokollban, a kertben sétálva összetalálkozott a szintén egyedül sétáló Sissivel. Mondhatjuk, hogy szerelem volt első látásra. És innentől kezdve minden el is dőlt, és 1854. április 24-én összeházasodtak.

Szerelem és csatározás

Az esküvő egy egész hétig tartott és a házassági misét celebráló bécsi püspököt a szertartás során 70 pap – köztük magyarok – segítette. A házasságuk azonban - annak ellenére, hogy szerették egymást - csaták egész sorát hozta számukra. Sok dologban nem értettek egyet. És nézetkülönbségeiket többnyire Sissi anyósának köszönhették. 

 Az özvegy császárné ugyanis nem kedvelte a menyét. Ami persze már ott elkezdődött, hogy egészen másvalakit képzelt el a fia feleségeként. De a császár szerette Sissit és sokkal többet elnézett neki, mint amit, az anyja és az udvar kedvére való lett volna.

Ettől függetlenül Sissi megmaradt igazi egyéniségnek, és sokszor szembeszállt a császárral. Talán ez is közrejátszott abban, hogy az egészségi állapota jelentősen romlott. Ezért először Velencében, aztán Bad Kissingenben volt egészségügyi kúrán, amely elég hosszúra nyúlt. A legújabb kutatások megerősítették, hogy Sissi betegségét a császár által átadott gonorrhoea fertőzés okozta. Abban az időben ezt a korai stádiumában nem ismerték fel, és a császári orvos az akkori gyakorlat szerint arzénes kezelést javasolt számára. Elgondolhatjuk, hogy az arzén mennyiben segítette Sissi gyógyulását.

Ettől függetlenül a hosszú távollét alatt a hercegnő felnőtt. Amikor visszatért Bécsbe, már egy felnőtt, érett, öntudatos nő volt, és ennek köszönhetően érvényesítette az akaratát még nagyhatalmú anyósával szemben is.

A magyar szál

Sissi már korábban Madeirán elkezdett magyarul tanulni, így, amikor visszatért Bécsbe, még intenzívebben folytatta a magyar nyelv tanulását. Ennek része volt az is, hogy udvarhölgye és egyben titkára is a magyar Frenczy Ida lett. Ferenczy Ida oly annyira közel került hozzá, hogy szinte nem volt esemény – legyen az akár opera előadás vagy színház -, ahová ne vitte volna magával. És amikor együtt voltak, csak magyarul beszélgettek.

A császári hadak 1866-ban Königgrätznél súlyos vereséget szenvedtek a poroszoktól. Ennek következtében a minisztertanácsi döntés értelmében Sissinek Magyarországra kellett utaznia – ami egyáltalán nem volt ellenére -, hogy találkozzon Deák Ferenccel és a kiegyezést szorgalmazó magyar politikai elittel. Csakhogy itt sem tagadta meg önmagát, és megbízását jócskán túllépve, a protokoll helyett valódi politikai tárgyalásokat folytatott Deákkal és Andrássy gróffal is. Ez tette lehetővé azt, hogy férjének, Ferenc Józsefnek valódi és előremutató javaslatokat tehessen. Személye, személyisége és mindkét fél számára tett javaslatai kétségtelenül kívül hozzájárultak a kiegyezés sikerességéhez.

A család

Sissinek négy gyermeke született. Elsőként Zsófia főhercegnő, majd Gizella főhercegnő és harmadikként megszületett - 1858. augusztus 21.-én - a várva várt trónörökös, Rudolf főherceg, aztán negyedikként Mária Valéria főhercegnő is.

Az udvarba kerülésekor gátlásossága, félszeg viselkedés, az akkor még tökéletlen francia nyelvtudása és a „vidéki” neveltetése miatt Sissit lenézték és a háta mögött szépnek és butuskának csúfolták. Erre erősített rá az anyósa és az anyósa teljes udvartartása is. De számításuk nem jött be.

Egyrészt Sissi valójában egy éles eszű, könnyen tanuló és erős egyéniség volt. Másrészt Ferenc József töretlenül szerelmes volt a feleségébe és Sissi kedvéért még az anyjával is szembeszállt.

Amikor lánya, Zsófia főhercegnő 2 éves korában tífuszban meghalt, Sissi teljesen összeomlott, és még az sem érdekelte, hogy a gyermekei felügyeletéért vívott harcban átmenetileg alulmaradt anyósával szemben. Amit aztán a következő gyermek várásakor már császári férje egyetértésével visszavett anyósától. Bár nem teljesen, mert a császár a fia, Rudolf főherceg nevelését illetően nem ismert kegyelmet. Így a főherceg, akárcsak korábban édesapja a császár, katonai iskolákat végzett és ennek megfelelő kiképzést is kapott.

A következő nagy csapás számára, a fia Rudolf öngyilkossága volt. Sissi ezt követően utazással és a betegségéből eredő gyógykezelésekkel töltötte az idő, és nagyon kevés időt töltött Bécsben, amit Ferenc József nagyon zokon vett, de nem tett ellene semmit. 

A merénylet

A legszomorúbb az, hogy a merénylő, Luigi Lucheni nem is őt, hanem az orleans-i herceget akarta megölni, de a herceg a tervezett idő előtt távozott a helyszínről, így a merénylő már csak annyit akart, hogy valamelyik uralkodóház tagját ölhesse meg. 

Szerencsétlenségére pont Sissi volt a közelében, akit először fellökött, aztán egy kihegyezett reszelővel mellbe szúrt. Akkor is egy magyar udvarhölgy, Sztáray Irma grófnő volt mellette.

A császár és királynőt a grófnő és társai felsegítették, és még a hajót is sikerült elérniük. Azt hitték, nem történt nagyobb baj, de aztán Sissi a hajón rosszul lett. Akkor lazították csak ki a fűzőjét és döbbentek rá a borzasztó valóságra. Sztáray grófnő azonnal a kapitányhoz rohant és követelte a hajó azonnali visszafordulását, ami meg is történt. De ez már nem menthette meg Sissi életét, és mire a kikötőbe értek, az odasiető orvosok már csak a halálát tudták megállapítani.

(forrás: Váróterem magazin)

Ünnepi menü ajánlat a Fóti Kastély Étterem séfjétől 

Az idei karácsonyra a Károlyi Kastélyban működő Fóti Kastély Étterem séfje ajánlott olvasóink számára csábító menüsort. Ám ezúttal a hagyomás receptek - harcsapaprikás túróscsuszával és tejfölös fahéjas túrógombóc - mellé bekerül egy az étterem törzsvásárlói körében karácsonykor is közkedvelt étel, a Thai csirkeleves is. Ahogy az étterem vezetője mondta, változnak az idők, amit a vendéglátásban is követniük kell.

Thai csirkeleves

Hozzávalók:

50 dkg. csirkemell

5 dkg kókuszzsír (vagy annak megfelelő étolaj)

3 dl. kókusztej

8 dl. csirkealaplé

2 ek. thai halszósz

2 fej vöröshagyma,

1 gerezd fokhagyma,

1 szál újhagyma

10 dkg. csiperkegomba

1 db. lime

1 db. lime levél,

1 db. chili paprika

1 db kisebb gyömbér

Ízlés szerint thai citromfű, só, bors, kókusz reszelék, lime lé.

Harcsapaprikás túrós csuszával

A harcsa hozzávalói:

1 kg. harcsafilé

3-4 közepes vagy 2 nagy vöröshagyma

1 gerezd fokhagyma

1 db. TV paprika

1 db. paradicsom

5-7 ek. tejföl (12 vagy 20 %-os, ízlés szerint)

2 dl. víz

Ételízesítő, pirospaprika, só, bors ízlés szerint.

Még egy fontos dolog. Ha a harcsapaprikás elkészítéséhez van hallé, akkor a vöröshagymára nincs szükség.

A csusza hozzávalói:

50 dkg. tészta (ha van a családban allergiás, erre is figyelni kell)

30. dkg. füstölt szalonna

1/4 kg. sovány túró

1 doboz 330 gr.-os tejföl (12 vagy 20%-os ízlés szerint)

Ízlés szerint só.

Túrógombóc

Hozzávalók:

1/2 kg. tehéntúró

2 db. tojás

5-6 ek. búzadara

20 dkg. zsemlemorzsa

2-3 ek. étolaj

1 ek. cukor

150 – 200 gr. tejföl

Tojás sárgája és tojás fehérje

Egy csipetnyi só

Ízlés szerint porcukor, őrölt fahéj.

Rangos díjat kapott a Vörösmarty Művelődési Ház 

A Pest Megyei Népművelők Egyesülete 1996-ban alapította a Fekete Dió díjat, amely a Vármegyeháza Díszudvarában álló feketedió fáról kapta a nevét. A díjat azok a közművelődési szakemberek és közművelődési intézményi kollektívák nyerhetik el, akik kiemelkedő szakmai színvonalú teljesítményt nyújtottak működési területükön.

Az egyesület elnöksége Fekete Dió díjat adományoz a Fóti Vörösmarty Művelődési Ház munkatársainak.

A Vörösmarty Művelődési Ház 2017-ben ünnepelte fennállásának 85. évfordulóját. Az intézmény vezetését 5 éve vette át Palásti Béla igazgató, aki közművelődési koncepciójában meghatározott irányelvek mentén tudatosan felépített szakmai közösségével, egy csapatként érte el kitűzött céljait.

Az elért eredményeket bizonyítja, hogy ez a szakmai közösség a 2020. évben magas színvonalú tevékenysége elismeréseként „Minősített közművelődési cím”-et kapott.

Az intézmény munkatársainak célja és feladata a közművelődési alapszolgáltatások megszervezése, a tehetséggondozás, az értékteremtés és bemutatás, az alkotók felkarolása, a kiállítások és a fellépési lehetőségek biztosítása a már működő, illetve a megalakulóban lévő művelődő közösségek szakmai támogatása. Minden generációra kiterjedő művelődési lehetőségeket biztosítanak széles kulturális kínálat mentén. 

A Művelődési Ház meghatározó fizikai és online színtere, központja a város közösségi életének. Tükrözi azokat az értékeket, melyek megőrzésében, újragondolásában és létrehozásában a Művelődési Ház és a köré szerveződő közösségek feladatot vállalnak. Az elmúlt 5 év fejlődésének és sikerének, a célok elérésnek kulcsa a Művelődési Ház munkatársainak magas fokú, szerteágazó szakmai felkészültsége, rugalmassága, megoldás centrikus, körülményhez alkalmazkodó, példaértékű emberi hozzáállása. Munkájukat szerényen, szakmai alázattal látják el a közösségekért.

A művelődési ház munkatársai:

Palásti Béla igazgató, Keresztesi Lászlóné, Simon-Nagy Nikolett, Jarabin Kinga, Dobozi-Dudás Bernadett, Ujlaki Bettina közművelődési szakmai munkatársak, Baranyoczki Tiborné, Rábai Zoltán technikai munkatársak.

Több mint 140 éves a fonográf 

Na, nem a Szörényi Levente által alakított együttesről, hanem a fonográfról, vagyis kicsit modernebbül a lemezjátszóról van szó. És nem másnak köszönhetjük ezt a találmányt, mint a találmányok atyjának, Thomas Alva Edisonnak. Aki egyben a zseniális beszólások mestere is volt.

Persze Edisonról mindenkinek a villanykörte jut az eszébe, de az csak egy volt a találmányok sorában. Élete során összesen 1093 szabadlom fűződött a nevéhez. A rossz nyelvek szerint – amiben tagadhatatlanul van némi igazság – ezek közül jó néhányat a munkatársai találtak fel, csak az ő alkalmazottai révén Edison nevén került bejegyzésre a találmány. Vagy, mint Nicola Tesla esetében, egyszerűen ő maga így adta be, amit Tesla dolgozott ki. Végül ez vezetett a szakításukhoz is és Tesla felmondott és saját vállalatot alapított. 

Az anekdoták mestere

Viszont Edison amellett, hogy feltaláló, kétségkívül eredeti figura is volt. Anekdotaszerű mondásait például közel 100 évvel a halálát követően - 1931-ben hunyt el – is sűrűn felemlegetik. 

Amikor például a villanykörte szabadalom bejelentését követően egy újságíró megkérdezte, hányszor kísérletezett, Edison azt mondta, hogy 9.900-szor. Mire az újságíró döbbenten ezt válaszolta: Hihetetlen milyen kitartása van, 9.900-szor kudarcot vallott, és mégsem adta fel! Edison azonban megrázta a fejét és így válaszolt: Egyszer sem vallottam kudarcot! Én 9.900-szor bebizonyítottam, hogyan nem lehet villanykörtét csinálni. Csodálatos hozzáállás, amiből azt gondolom, mindannyiunknak tanulnunk kellene!

Egy másik anekdota szerint, amikor egy barátja meglátogatta, éppen a kertben volt. A felesége kérte a barátját, hogy menjen utána a kertbe. Amikor a kertkaput próbálta kinyitni, alig boldogult. Végül nagy nehezem többszöri rángatásra kinyitotta a kaput és odament Edisonhoz. Köszönt és felhívta a figyelmét, hogy meg kellene javítani a kertkaput. Mire Edison mosolyogva csak annyit mondott. Nincs annak semmi baja, amíg te rángattad, közben kétvödörnyi vizet pumpáltál fel a kútból a kertembe!

Bár kicsit elkalandoztam, de az alap a fonográf feltalálása volt, aminek mind a mai napig hatása van a világra.

(forrás: Váróterem magazin)

Fabódéktól a palotáig 

A városligeti műjégpálya története az 1830-as évekre nyúlik vissza. Igaz, akkor még csak a városligeti tavon csúszkáló, korcsolyázó gyerekek jártak oda, és szó sem volt műjégpályáról. Az igazi kezdet azonban még mindig a XIX. századhoz köthető, hogy aztán a II. világháború teljesen romba döntse, és a XXI. század eleji felújítást követően újra régi pompájában tündökölve várhassa a korcsolyázás szerelmeseit. 

A városligeti műjégpálya a korcsolyázóknak köszönheti a létét. Ebben persze nincs semmi meglepő, de abban talán már igen, hogy amikor a léte felmerült, Magyarországon még nemigen ismerték az emberek a korcsolyát. Illetve annak elődjét, amelyet a cipőre kellett ráerősíteni. Így aztán amikor Kresz Géza vezetésével 1869. december 02-án megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet, rögtön felmerült az igény is egy helyre, ahol hódolhatnak újdonsült kedvtelésüknek. Erre pedig a legalkalmasabbnak a Városliget tavát tartották. A korabeli hatalmasságok nem lelkesedtek igazán az ötletért, de aztán néhány haladó politikus és városatya (például báró Eötvös József) pártfogásába vették az ötletet. Így történhetett, hogy 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg – a trónörökös – személyesen nyitotta meg a jégpályát.

Fabódétól a „kastélyig”

A korcsolyázók első épülete egy kéthelyiséges kis fabódé volt. Ez volt az öltöző és a korcsolyatár és minden. és a boldog békeidőkben a Városligetbe látogató hölgyek és urak ingyen hódolhattak szenvedélyüknek. Úgy tűnt, az egyszerűen romantikus környezet még hosszú ideig szolgálja majd a korcsolyázókat. Azonban a sors máshogy számított és a kis fabódé 1874-ben leégett. És ha már így történt, a városvezetés úgy határozott, hogy megépítteti a Lechner Ödön által tervezett és ma is látható csodálatos épületet. Talán ennek is köszönhetően a korcsolyázás nagy népszerűségnek örvendett és a korcsolyázók száma is évről évre növekedett. Ennek köszönhetően aztán a meglévő mellé 1895-ben a más meglévő mellé, Francsek Imre tervei alapján egy neobarokk stílusú új épület is fölépült.

A Városligeti Műjégpálya nem sokkal a Nemzetközi Korcsolya Szövetség 1892-es megalakulását követően 1893-ban már versenyt is rendezett Budapesten. És ez töretlenül folytatódott még évtizedekig. A versenynaptár különösen a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 1908-as megalakulását követően vált igazán sűrűvé. Talán ennek is köszönhető, hogy 1908-ban Kronberger Lili, 1912-ben pedig Méray Horváth Opika nyert műkorcsolyázó világbajnoki címet.

Műjégpálya: lerombolva

Az I. Világháború sajnos jócskán lelassította a Műjégpálya befejezését is. Így aztán csak 1926-ban került átadásra az 5600 négyzetméteres gépi hűtésű műjégpálya. Külön érdekesség, hogy Európában a bécsi után ez volt a második gépi hűtésű pálya. A II. Világháború nem kímélte Budapestet (és persze az egész országot) sem. Így aztán a műjégpálya is romokban állt. Az újjáépítést a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség és a Pesti Korcsolyázó Egylet kezdte el, és állította helyre (legalábbis nagy részben). Hogy aztán a Fővárosi Önkormányzat (akkor Fővárosi Tanács) 1968-ban a modernizálás mellett döntött és a felújítás keretében a jégpálya méretét is megnövelték.

Az évtizedek közben teltek, így 1986 és 2001 között a Városligeti Műjégpálya többször is gépészeti és egyéb felújításon esett át. Azonban a teljes felújítás egyre égetőbbé vált. Ezért a főváros vezetése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség segítségével már 2008-ban elhatározta a teljes felújítást. Az építkezés végül 2011-ben kezdődött el, és csak 2015-ben fejeződött be véglegesen. Az idő talán hosszúnak tűnhet, de az eredmény lenyűgöző. Az pedig külön öröm, hogy a vizes világbajnokságnak köszönhetően 100 milliók láthatták a Városligeti Műjégpálya csodálatos épületegyüttesét, amely nagyszerűen harmonizál a mellette lévő Vajdahunyad várával.

(forrás: Váróterem magazin)

Bemutatkozik: Nguyen Hong Nam, Piroska  

63 éve minden november 15.-én a Gyermekváros évfordulóján összejövünk régi növendékek, tanítványok, hogy megemlékezzünk, illetve találkozzunk azokkal a tanárainkkal, nevelőinkkel, akik még élnek, és beszélgessünk, köszönetet mondjunk azért, hogy annyi tudást adtak nekünk hogy az életben boldogulni tudunk.Sajnos idén a vírus fölülírta ezt a találkozást. A versek - akárcsak a legújabb - a Gyerekváros egy - egy évfordulós az alkalmából születtek . Köszöntök mindenkit:  Nguyen Hong Nam, Piroska 1965-75-ig növendék, jelenleg a Károlyi István Gyermekközpont nyugdíjas nevelője.            

Bemutatkozik: Winczheim Tibor, író, költő 

ARS POETICA

 Születésedre és halálodra kizárólag az éppen meglévő családod fog emlékezni, viszont, ha alkottál valami maradandót, neved örökké fennmarad.

MACKÓK (Emma unokámnak ajánlva)

Vadkörtefa jó gyümölcsét

Úgy hívják, hogy: vackor

Úgy, mint a kis tévé mackót

Kedvencedet: Vackort

Apja bizony nem kicsi bocs

Ezért nem is Vackor

Egyszerűen ő az Apa

Más néven: a Mackó

Közeledik a hideg tél

Ezt tudja a Mackó,

S hogy ne fázzék kicsi bocsa

Készít neki vackot

Jól megizzad a munkában

Az apa,(a Mackó),

Le is dobja –zsupsz!- magáról

A sötétkék mackót

Mackó nélkül boldogan néz

Körül papa-mackó

Hiszen bocsa bevackolta

Magát a vacokba

Nem is vacog a kis Vackor

Jó meleg a vacka

Megcsinálta ezermester

Édesapja: Mackó

Elfáradtál öreg mackó?

Jó meleg a kuckód,

Bújj te is a kisfiadhoz,

Vár vackában Vackor

Elke - novella

   A szőke, nyurga lány úgy viharzott be a városi szabad strand büféjébe, hogy gyönyörű haja csak úgy lobogott.  Mögötte Günther jött, a főnők.

   - Tibor! Ő az új konyhai kisegítő!  Elkének hívják.  Mivel dolgozott már konyhán, nem kezdő a szakmában. Mondd el neki légy szíves, mi minden lesz a dolga a kávéfőzésen, és a mosogatáson kívül!  A kötelező balesetvédelmi oktatásról el ne feledkezz! Ha aláírta a balesetelhárítási nyomtatványt, kezdhet is! - ezzel elment.

- Na, figyelj ide Elke! Ha már dolgoztál konyhán, akkor sok okosságot nem tudok neked mondani. Mindenesetre nem árt feleleveníteni, hogy vizes kézzel nem nyúlunk elektromos készülékhez, ez ugye nyilvánvaló… Mint ahogy az is, hogy nedves konyharuhával nem húzzuk ki a sütőből a forró tepsit!  A mosogatásnál meg arra kell figyelni, hogy...

- Hülye vagy!? Nem először csinálom! – fojtotta belém a szót, és nagy elánnal a kézi-mosogató habos vizébe kapott.

   Ebben a pillanatban megmerevedett, és elsápadt.

   A víz pillanatok alatt vörös lett vérétől...

   Kikaptam a kezét a vízből és magasra tartottam: a jobb keze hüvelyk- és mutatóujja között hatalmas rés tátongott, a vér sugárban spriccelt a fali csempére... Bella, a másik konyhalány a főnökért szaladt, míg én az elsősegély-láda minden kötszerét rátekertem a kezére. Hasztalan. Már attól tartottam, elvérzik a szerencsétlen, istennek hála, Günther még a közelben tartózkodott.

  Besegítette kocsijába az ájulással küzdő lányt, és az ülésen talált törülközőt is körbe csavarta a kezén, mivel a vér már a könyökén folyt le.

   Aztán padlógázzal elhajtott a városi kórház irányába...

   Most már aztán mondhattam volna a magamét, hogy: „A mosogatásnál elsősorban arra kell ügyelni, hogy kést, és húsvillát sose tegyünk a vízbe! Ha közben elhagyjuk a helyiséget, nagyon óvatosan tapogassuk ki, van-e hegyes, vagy éles tárgy, ne adj isten törött pohár a vízben, hiszen bármikor, bármi bele eshet. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, inkább húzzuk ki láncánál fogva a dugót, és eresszük le a vizet, mintsem elvágjuk a kezünket!”

   Én csupán ennyit akartam mondani. De ha valaki már dolgozott konyhán, és semmit sem felejtett el, az mindent tud! Vagy csak azt hiszi!

   Elke munkaviszonya olyan rövidre sikeredett, mint ez az írás.

Shakespeare és a jellem 

Ha azt mondom, hogy Shakespeare bizony még egy barátságot is képes volt félretenni azért, hogy egy vágyott nő ágyába bújhasson, sokan megbotránkoznak majd. Akkor meg különösen, ha azt is hozzáteszem, hogy mindezt úgy, hogy a másik férfinak adta ki magát. Pedig egy anekdota szerint éppen ez történt…

William Shakespeare kétségkívül a világirodalom egyik legjelentősebb szerzője. Drámái és vígjátékai egyaránt oly magasra emelték, hogy már – már kilépett a való emberi létből és egyfajta „író istenné” változott a földi halandók szemében.

Pedig Shakespeare ugyanúgy hús vér ember volt, mint bármelyikünk. És bizony neki is akadtak olyan jellemhibái, tettei, amire egyáltalán nem lehetett büszke.

Történt egyszer, hogy a Globe színház előadása után hallgatózott, hogy mit is mondanak a nézők a darabról, amikor teljesen véletlenül valami egészen mást sikerült kihallgatnia.

Az egyik színész barátja beszélt meg suttogva egy légyottot szíve hölgyével. Shakespeare, kikukucskált a függöny rejtekéből, ahol állt és igencsak meglepődött, tekintve hogy a leányzó a kor egyik férfiak által igencsak vágyott szépsége volt. Persze nem volt veszélytelen hozzá közeledni, mert a férjura hírhedt bajvívónak számított.

A színész azonban láthatóan viszonzásra talált szerelmében, mert a kikapós feleség egy késő esti órát jelölt meg a légyott időpontjának, amikor a férjura már bizonnyal aludni fog a bortól, amit ő belédiktál.

Ám, hogy biztosra menjenek, ezért rögvest megbeszélték a jelszót is. Amikor a szerelemes színész éjnek évadján bekopog az ajtón, a nő megkérdezi ki az, és neki azt kell majd válaszolnia, hogy III. Richárd király. A fiatal feleség ezt követően gyorsan távozott a színházból, mintha ott sem lett volna.

Shakespeare hosszan nézett utána, mi tagadás, lenyűgözte a lány formásan ringó csípője. Mivel pedig nagy kópé volt, legott az ötlet is azonnal szárba szökkent fejében.

Késő este, már izgatottan várta az időpontot, amikor „jelenése” lesz, mert bizony az volt az ötlete, hogy a színész helyére lép. A jelszót tudta, és a koromsötétben bízva úgy gondolta, bekerülhet a vágyott nő ágyába.

Csak egy bökkenő volt. Előbb kellett mennie, mint a barátjának. Ez viszont veszélyes volt, mert ha a férj még nem alszik…

A nagy író úgy döntött, a szerelmeskedés a kikapós felséggel megér ennyi kockázatot és háromnegyedórával a megbeszélt találka ideje előtt kopogott az ajtón.

És szerencséje volt.

Odabentről egy kacér hangot hallott:

- Ki kopogott?

- III. Richárd király én édes gerlicém – mondta azonnal a választ.

Az ajtó pedig kinyílt és két kar berántotta a drámaírót a sötét házba. A ledér feleség nem vesztegette a szót és az időt, és azonnal csókokkal halmozta el Shakespeare-t. Aki szintén csókokkal felelt, hogy a hangja 

véletlenül se buktassa le a cél előtt. Már jócskán belemelegedtek a szerelmeskedésbe, amikor a barát is megérkezett és kopogtatott az ajtón és fojtottan megszólalt.

- III. Richárd király vagyok!

Shakespeare azonban ekkora már nyert helyzetben volt, ezért ő is fojtottan kiszólt:

- Sajnálom barátom, Hódító Vilmos hamarabb érkezett!

(forrás: Váróterem magazin)

Szellemkastély Magyarországon 

Sokak szerint a szellemjárás egy tévhit, mások szerint csak a filmekben létezik. De ha jól belegondolunk, mivel lehet megmagyarázni a furcsa jelenségeket?

Például az ajtók mozognak, zárt térben egy hideg fuvallat… Ilyen jelenségeket figyelhetünk meg kastélyokban is. Szellemjárta kastélyok többnyire az angol vidékeken lelhetők fel, bár hazánkban is találhatóak olyan kísértetjárta kastélyok, melyekben paranormális jelenségek észlelhetőek. A Vas megyei Ó-Ebergényi-kastély egyike azoknak a kísértetjárta helyeknek, ahol hátborzongató paranormális jelenségeket észleltek.

Magát a kastélyt történelmi műemlékként ismerhetjük, melyet egy 14. századi erődítmény alapjaira építette gróf Batthyány Alajos 1710-ben. A barokk kastély egy csendes, nyugodt faluban, Szombathelytől 12 kilométerre, délkeletre, Vasszécsenyben található. Az épület a Gyöngyös-patak jobb partján egy romantikus őspark közepén állva igazán vadregényes látványt nyújt az oda látogatóknak. A világháború után gazdasági épületként működött, végül a sanyarú évtizedeket követően 1983-ban helyre állították az épület falait.

A kastély évek óta szállóként üzemelt. A műemlékké nyilvánított épület rendezvényhelyszínként többnyire esküvőknek adott otthont. A kornak megfelelően manapság az embereket nem a történelmi múlt és a szépség vonzza ide, sokkal inkább a furcsa, megmagyarázhatatlan jelenségek sora, melyek kívül s belül bárhol megtörténhetnek. A tavalyi év során újra restaurálták a kastély épületét, de a szellemek ekkor sem távoztak.

Paranormális jelenségek

A kastély egyik termében pár évvel ezelőtt kiállítást rendeztek. A rendezvényen volt egy hölgy aki, fotókat is készített. Ő volt az első látogató, aki furcsa dolgot vett észre a fotóin. Eddig megmagyarázhatatlanul a képre került egy ismeretlen arc, így derült ki, hogy a kastélyban szellemek vannak. Igaz, hogy már a rendezvény előtt jóval korábban is lehetett észlelni a kastélyban fura jelenségeket. A kastély gondnoka figyelt fel arra, hogy az éjszaka közepén lépteket, valamint az üres, lakatlan szobákból suttogásokat, félelmetes sikolyokat, zörgéseket hallott. A kastély paranormális jelenségeit 2009-től elkezdték kutatni. Innentől kezdve nem csak arcokat lehetet látni a képeken, hanem árnyakat valamint guggoló kísértetet is. Mind a mai napig rejtély az, hogy kik is lehetnek a szellemként megjelenő alakok, hiszen a kastély 500 éves múltja alatt számtalan ember megfordult a falakon belül.

Földalatti járatok

Mint minden középkori építménynek, így a 14. századi erődítménynek is számos földalatti titkos folyosója és alagútja van, melyek az Új-Ebergényi-kastéllyal kötik össze. Több mint valószínű, hogy ezek a titkos alagutak menekülési útvonalak voltak a kastély lakói számára. Az Új-Ebergényi-kastélyt az Ebergényi család építette, miután a 18. századtól a család lett a falu birtokosa. Így elképzelhető az is, hogy a szellemjárta kastélyban is vannak föld alá vezető járatok, mellyel megmagyarázhatóvá válhat, az a tény hogy valójában kik is lehetnek a kastélyban megjelenő szellem alakok.

Egy halott lány második élete 

A történet 1880 táján kezdődött Franciaországban, Párizsban. Egy szokásos szép nyári hétvégén, a Szajna parton sétálók egy vízben lebegő holttestre figyeltek fel. A halott egy fiatal nő, akit nemsokára a rendőrök kiemeltek a folyóból. Eddig a szokványos része történetnek.

Csakhogy senki nem tudta, kis is a fiatal lány. Abban az időben a hatóságok az ismeretlen halottakat a halottak galériájában állították ki.

Ma már nagyon bizarrnak tűnik ez a megoldás, de abban akkoriban – ne feledjük, 1880-ban járunk – ez volt a bevett eljárás. Az ismeretlen fiatal nő így a többiekhez hasonlóan üvegkoporsóban a halottak galériájába került.

A párizsiakat megfogta a lány arcának szépsége és fenséges nyugalma, így egyre többen mentek el galériába, hogy láthassák a lányt.

A galéria fiatal patológusát annyira megigézte a lány arca, hogy szinte beleszeretett, ezért halotti maszkot készített róla. Abban a korban halotti maszkot csak gazdag emberekről készítettek, mégsem háborodott fel senki, hiszen a lány annyira szép volt és ráadásul nagyon sok párizsi szinte már családtagként kezelte.

A patológus a maszkot elkészítette, és a szokásoknak megfelelően a maszkról számos másolatot is csinált, amelyeket jó haszonnal értékesített. 

A második élet

Ugorjunk egy nagyot téren és időn át az 1880-as Párizsból az 1950-es évek Norvégiájáig. Mert akár hiszitek, akár nem, a lány itt kezdett második életet, amivel ráadásul százezrek életét mentette meg.

De ne ugorjunk ennyire előre.

Az 1950-es években egy Stavangerben (Norvégia) élő játékkészítő, Asmund Laerdal a feleségével és gyermekeivel a tengerparton töltötte a hétvégét. A jókedvű délelőttöt egy váratlan tragédia árnyékolta be. A férfi hirtelen arra lett figyelmes, hogy fia élettelenül lebeg a tenger felszínén. Asmund azonnal a vízbe rohant és a gyereket kihozta a partra. Fogalma sem volt mit tegyen. Ott volt előtte a fia, aki nem lélegzett és semmilyen életjelt nem adott. A játékkészítő ösztönösen cselekedett. A tenyerével erősen nyomkodni kezdte a fia mellkasát és időnként levegőt fújt a szájába. És akkor csoda történt. A kisfiú hirtelen vizet öklendezve magához tért. Erről a csodáról aztán tucatnyi cikkben számoltak be a norvég lapok.

Laerdal és a családja már el is felejtette a történetet, amikor meglátogatta őket egy neves professzor, aki elmesélte a módszerét, amivel százezrek életét lehet megmenteni. Laerdal döbbenten hallgatta a professzort, mert a módszer nagyon hasonló volt ahhoz, amit ő használt, amikor a fiát megmentette.

A professzor pont ezért kereste fel Laerdalt, hogy a saját szájából hallja, mit és hogyan csinált. Miközben beszélgettek, kiderült, hogy a módszer oktatásával az a legnagyobb probléma, hogy elkábított embereken tanítják az önkénteseknek és az orvostanhallgatóknak. A tanulók pedig nem szívesen alkalmazzák így a levegő befúvását az elkábítottak szájába.

És innen jött Laerdal csodálatos ötlete. Készít egy ember nagyságú babát, amelyen bárki megtanulhatja az újra élesztés fogásait. Neki is látott, de a bábu fejével meggyűlt a baja. Akármilyen arcot is csinált a bábunak, az vagy nagyon „mű” volt, vagy nagyon félelmetes vagy nagyon vicces. Egyik sem volt alkalmas arra, amire szánta.

És ekkor felnézett a falra. A falon a párizsi lány halotti maszkjának egy másolata volt, amit a nagymamájától örököl. Ahogy máskor is, most is elidőzött a lány arcának szépségén és mennyei békességén.

Aztán egyszer csak lekapta a maszkot a falról, és ráillesztette a bábu arcára. A többi innentől már orvosi történelem. Az összes Lauerdal által gyártott bábu arcát a párizsi lány arcáról mintázták. Az önkéntesek és az egészségügyi szakmákat tanulók pedig fenntartások nélkül gyakorolnak a bábukon.

Így történhetett, hogy egy 1880-as években elhunyt fiatal párizsi lány a halála után második életet kezdett, amivel százezrek életét mentette meg.

Amit tudunk a párizsi lányról

A patológiai vizsgálat szerint körülbelül 16 éves lehetett, és halálát öngyilkosság okozta. Az arcának szépsége és a mosolya oly sokakat megfogott, hogy verseket írtak róla (Rilke, Nabokov) és története zeneműveket ihletett, sőt még egy korabeli horror sztori is kerekedett a történetéből.

Ami még csodálatosabb, fenn maradt az eredeti halotti maszk is, amelyről a másolatokat mintázzák a mai napig. Az eredeti maszkot Párizsban, a Lorenzi gipszmodell galériában lehet megcsodálni. Egy másolat ára pedig… 140 USA dollár.

Kaland kaland hátán…

-Harmadszor a Mini Ringen-

Hogy néz ki Kancsal Szmöre?

Mi nem találkoztunk vele, de a túravezetőnk szerint fura figura, aki szeret a fákkal beszélgetni, és borszaga van.

Milyenek a vérnyulak?

Velük sem találkoztunk sajnos…

Mégis érdemes volt elmenni a Grupama Aréna Mini Ringjére.

2020.szeptember 18-án, pénteken immár harmadik alkalommal látogathatott el a Garay János Általános Iskola 5.a osztálya erre a kalandos helyre. Persze megdolgoztak a gyerekek érte, hiszen ismét megnyerték a 2019/20-as tanév Közlekedésbiztonsági bábversenyének 1. díját, amelyet az Országos Balesetmegelőzési Bizottság szervezett. Ez a látogatás volt a díjjal járó jutalom.

A járványhelyzet miatt az előző tanévben nem sikerült elmenni a kirándulásra, de most annál nagyobb öröm volt gyerekeknek, tanároknak egyaránt. Az elmúlt tanévben a 4. a nyert az osztályfőnök, Tóth Tamásné Rick Katalin vezetésével. Együtt kísértük el a közben ötödikessé vált gyerekeket erre a kalandra.

Őszintén mondom, tényleg nagy kaland volt! Még nekünk, felnőtteknek is!

A gyerekek arcát pedig látni kellett volna!

„Azt tetszett a legjobban, amikor a tesztpályán csúszkáltunk az autóval…”

„Egyszer csak jött két nagy terepjáró, amivel elvittek minket egy kis erdőbe off-roadozni…”

„ A sofőr bácsi kiszállt a terepjáróból, amiben ültünk, és a kocsi csak gurult tovább. Vicces volt, de egy kicsit azért féltünk is.”

„Vezethettünk mini autókat.”

„Az nagyon menő volt, hogy felmentünk a tetőteraszra, és onnan nézhettük a versenyautókat.”

„Az erdőben volt egy bátorság-próba is: egy sötét alagútba kellett bemenni…”

 „A legjobban az tetszett, hogy amikor még kisebbek voltunk, mennyire hiszékenyek voltunk, elhittük a vérnyulakról szóló mesét is, és bevillantak arról a korról szép emlékek…”

„ Örültem, hogy újra kirándulhattunk.”

„Jó volt kicsit nem a koronavírusra gondolni…”

„Nagyon izgalmas volt az egész túra!”

Azt hiszem, a fenti mondatok mindent elárulnak a mi utolsó/első közös nagy kalandunkról.

                                                                                                                 Jaskó Tünde

                  osztályfőnök

Az áruló, aki dísztemetést kapott 

Görgei Artúr nevét sokan ismerik, de az igazi történetét lényegesen kevesebben. A legtöbbeknek esetleg beugrik a történelem órán tanultakból annyi... ...hogy Kossuth árulónak titulálta és ő volt az a tábornok, aki Világosnál letette a fegyvert. Az áruló bélyege pedig egész életében elkísérte.

A kisnemesi családba született Görgei ifjú korában vegyésznek készült. Családja anyagi helyzete miatt azonban katonai - utász - iskolába került és csak apja halálát követően tudott valóban a vegyészettel foglalkozni. E tárgykörben fiatalon olyan magasra jutott, hogy a Lembergi Egyetemre hívták tanítani, de ő ezt elutasította, mert Pesten szeretett volna inkább oktatni, amire viszont nem érkezett számára felkérés.

A szabadságharc kezdetekor azonnal jelentkezett szolgálatra, de az általa javasolt lőszergyár vezetése helyett a nemzetőrség táborait kellett megszerveznie. Első igazi haditette október 7-én történt, amikor is Perczel Mór tábornokkal elfogták a forradalmat megtámadó Jellasics horvát bán teljes oldalvédjét. Kíméletlenül őszinte ember volt. Schwechatnál összeveszett Móga tábornokkal, mert szerinte rosszul állította fel a csapatokat (igaza volt).

Alig harminc évesen 1849 elején már híres tábornokként egy gyengén szervezett sereggel is győzni tudott Mosonmagyaróvárnál. Aztán összeveszett a szerinte inkomptensen viselkedő Dembinszkyvel (azért a csatát megnyerte neki), majd pedig mindennek tetejébe a Buda ostromát erőltető és elrendelő Kossuth Lajossal különbözött össze. 

Görgei úgy vélte, hogy Budát és Pestet ki kell üríteni, a honvédseregnek pedig be kell vennie Bécset, amire akkor reális esély mutatkozott. A kormányzó nem hallgatott rá, és a magyar sereg visszafoglalta Budát, miközben végleg elveszett Bécs elfoglalásának esélye. Aztán, amikor már minden elveszett, a kétszázezres orosz sereg előtt Világosnál letette a fegyvert. Mert többet számított neki harmincezer magyar katona élete, mint az, hogy árulónak titulálják egész hátra lévő életében. Hogy áruló volt-e, döntse el ki - ki habitusa szerint. Csak egy biztos: Görgei Artúr állami dísztemetést kapott, amikor 1916 májusában, 98 éves korában elhunyt. Talán nem véletlenül.

forrás: Váróterem magazin

133 éves a párizsi Eiffel torony – 

ami nem is Eiffel ötlete volt és nem is Párizsba tervezték

Egészen pontosan 133 évvel ezelőtt – 1887. január 28-án - kezdték el építeni. A torony a tervezőjéről és megalkotójáról, Gustave Eiffelről kapta a nevét, és az első időkben bizony nem hozott túl nagy dicsőséget számára.

Az igazság az, hogy a torony ötlete is megosztotta a közvéleményt. Az építése pedig még inkább. A Párizsiak nagy része abban az időben egyszerűen utálta, és látni sem bírta. De ne szaladjunk ennyire előre.

Az ötlet 

Akkoriban – az 1800-as évek vége felé – a világ fejlett országai azon versenyeztek, hogy melyikük épít magasabb és impozánsabb épületeket. A tornyot a neve alapján mindenki Eiffellel azonosítja, és nem is alaptalanul, de azért van ebben némi turpisság.​

Merthogy az ötletet eredetileg az Eiffel és Cie Mérnöki Iroda két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin találta ki és kezdte el fejleszteni. Olyannyira így van ez, hogy a torony tervrajzait – Stephen Sauvestre építész közreműködésével – 1884. júniusára el is készítették, szabadalmaztatták és a főnökük elé tárták. Mi tagadás, Eiffel nem volt elájulva az ötlettől és némi ellenszenvet is mutatott iránta. Hogy mi változott rövid idő alatt, azt ma már senki nem tudja, de tény, hogy Eiffel kisvártatva mégis megvásárolta a mérnökeitől a szabadalmat és lelkesen belevágott a toronnyal kapcsolatos munkába.

Az Eiffel torony… Barcelonában!

Azért a történésekből némi sejtésünk lehet Eiffel motivációjával kapcsolatban, hiszen a szabadalom megvásárlásától kezdve a torony értékesítésén munkálkodott.

Első körben az akkor világkiállítást rendező Barcelonát kereste meg. A spanyol város polgármesterének tetszett is a terv grandiózussága, ugyanakkor a probléma is éppen ez volt! A grandiózus tervhez grandiózus költségvetés is dukált. Márpedig a Barcelona polgármestere egy józan és megfontolt ember volt, így nemet mondott az Eiffel toronyra. És akkor jött a képbe Párizs.

Indul a kampány

Eiffel okult a barcelonai kudarcból, és mint jó üzletember, rájött arra, hogy a jó toronynak is kell a cégér. Ezért nem kevés pénzt áldozott arra, hogy a tervről újságcikkek szülessenek, és nem szégyellte reklámok és PR szövegek kiadását sem. A cél az volt, hogy a – most már Eiffel – torony ötletét megszerettesse Párizs vezetőivel.

Terve sikerrel járt, és az Eiffel torony tervét a városi tanács – 1886. május elsején – egyhangú szavazással elfogadta. Ezt követően nem volt más hátra, minthogy eleget tegyenek a formaságoknak is, és megkössék a hivatalos szerződést a francia kormány és Eiffel irodája között.

A szerződés minden részletre kitért, az építendő torony pontos helyén át egészen a finanszírozás kérdéséig. És itt álljunk meg egy pillanatra. Eiffel nem csak megépítette, de gyakorlatilag hitelezte is a francia államot az építés során. A szerződés szerint a költségeket a torony elkészültének 80%-áig Eiffel a saját zsebéből állta. Hogy ez mennyire volt nagystílű gesztus – vagy hazardírozás - Eiffel részéről, azt jól mutatja, hogy addig a készültségi fokig a torony belekerülési költsége 8,5 millió aranyfrank volt… Cserébe viszont megkapta a torony üzemeltetésének a jogát 20 évre. És Eiffel jól számított. A torony időben történő befejezéséért becsületrendet kapott, a Párizsi Világkiállítás ideje alatt pedig több, mint 2 millió látogató ment fel a toronyba… és nem ingyen.

Az utálat és a tisztelet tárgya

A Párizsiakat kezdettől fogva megosztotta a torony. Voltak, akik lelkesedtek érte, és voltak, akik utálták már a terveket is.

Sok párizsi azért járt a közvetlenül az Eiffel torony „tövébe” települt kávéházakba és éttermekbe, mert egyedül azokból nem látszott az Eiffel torony.

A tornyot eredetileg a világkiállítás után le kellett volna bontani, de valahogy mégis mindig sikerült megmenteni az Eiffel tornyot az enyészettől. Pedig fel akarták robbantani, le akarták bontani és volt, aki kétszer is eladta ócskavasnak!

Toronyból ócskavas… vagy mégsem

Egy bizonyos Victor Lustig nevű cseh szélhámos, akit akkor már Csehországban is köröztek több rendbeli csalásért, 1925-ben éppen Párizsban múlatta az időt áldozatai pénzét költve. Akkoriban a torony elég rossz állapotban volt, és ismét napirenden voltak a lebontását szorgalmazó írások. Nos, ez a Lustig pont egy ilyen újságcikkel találkozott, és már meg is született benne a zseniális ötlet.

Másnap hamisíttatott magának egy „kormányzati megbízást” és ennek birtokában meghívta Párizs hat legnagyobb ócskavas kereskedőjét a francia főváros egyik legelőkelőbb hoteljébe üzleti megbeszélésre. A 

megbeszélésen aztán a Hírközlési miniszter helyetteseként bemutatkozva elmondta, a rossz állapotban lévő torony fenntartási költsége olyan nagy, hogy a város ezt már nem akarja tovább fizetni, ezért az elbontás mellett döntöttek. De a dolgot titokban kell tartani, mert a közfelháborodás megakadályozhatja a műveletet. Hogy erősítse a tárgyalás komolyságát egy bérelt luxus limuzinon elvitte az ócskavas kereskedőket a toronyhoz, úgymond az árut megmutatni, és másnapra mindenkitől ajánlatot kért. Közben ügyesen felmérte, melyikük a legpénzéhesebb és melyikük a legegyszerűbb elme.

A kiválasztott egy bizonyos André Poisson nevű kereskedő lett, aki nem tartozott a párizsi elit köreibe. Úgy gondolta, hogy ezzel viszont már oda fog. A felesége azonban gyanút fogott a túlzott titkosság és a gyorsaság miatt, ezért Poisson újabb találkozót kért a „minisztertől”. A találkozón aztán Lustig ecsetelte, hogy a gyorsaság valójában azért kell, mert pénzügyi problémái vannak, amiket a munka elvégzése utáni jutalomból remél megoldani. Poisson értett a szóból és egy zsíros összeggel megkente a korrupt minisztert, hogy övé legyen az elsőbbség. És így is lett. Poisson nyert és kifizetett egy hatalmas összeget az Eiffel toronyért. Lustig pedig egy órával később már a bécsi vonaton ült egy pénzzel teli táskát szorongatva.

Hogy mi történt ez után? Semmi! Poisson ugyanis annyira szégyellte, hogy átverték, hogy nem jelentette fel Lustigot.

Forrás: Váróterem magazin

Fót – ahogy kívülről látszik 

Városunk több részből áll össze egy egésszé. Nekünk, akik itt élünk, teljesen természetes, hogy van Régifót, meg Fótújfalu és Kisalag. De nézzük meg, hogyan látszik ez kívülről és mit olvashatnak a város egyes részeiről azok, akik csak úgy véletlenül belebotlanak városunk leírásába.

Városunk öt részből áll. A külső források alapján ez úgy tűnik, mintha különálló városrészek lennének, de a valóságban három – Régifót, Fótújfalu és Kisalag – teljesen egybefüggő várost alkot. És akkor még nem beszéltünk a leírás által meg sem említett, de a városhoz tartozó és már azzal nagyrészt összeépült külterületekről, a Kurjancsról és az Öreghegyről.

Az viszont valóban igaz, hogy Fótliget és Sikátorpuszta teljes mértékben elkülönül a várostól, ám mégis a városhoz tartozó részek.

Íme Fót, ahogy a wikipédiában olvashatunk róla:

Régifót

Régifót képezi a város történelmi részét. A Dózsa György úttól keleti és déli irányban helyezkedik el. Ezen a területen öreg és újonnan épült lakóházak egyaránt megtalálhatóak. Ebben a városrészben található a város történelmi központja a Kossuth Lajos utca, Vörösmarty Mihály utca és a Szabadság utca kereszteződésének környékén. Itt található a Katolikus Plébániatemplom, a Református és az Evangélikus templom, a Károlyi István Gyermekközpont, illetve az Önkormányzat. Fót történelmi központja leginkább kultúr- és vásárlási igényeket elégít ki, a helyszínen a lakóházak elhelyezkedése kevésbé jellemző. Fót legnagyobb nyaralótérsége is ehhez a városrészhez tartozik. Ez a terület a Somlyó és a Nagy-tó környékén helyezkedik el.

Fótújfalu

Fótújfalu Kisalag és Régifót között helyezkedik el. Határai Nyugatra a Hargita (volt Ötvös Tibor) utca, Keletre pedig a Dózsa György út. Ebben a városrészben található Fót újgazdag negyede, amit sokan Fót Rózsadombjának neveznek. Ez a rész a Móricz Zsigmond úttól Északra található. A városrész központja a Szent Benedek park környékén helyezkedik el. Itt található a Posta, az autóbusz-forduló, orvosi rendelő, kisebb üzletek, a 2-es számú Óvoda, és az újonnan épült modern lakóházak. Innen könnyen megközelíthető a vasútállomás és az OMV benzinkút is.

Ebben a városrészben napjainkban építenek be egy új területet, ami a legkedvezőbb elhelyezkedést nyújtja majd Fóton. Könnyen megközelíthető lesz az autóbusz-forduló, a Nagy tó, a Somlyó és a lőtér, illetve a térség egyes pontjairól körpanoráma látható. Rá lehet látni Budapest északi részére, és a fóti nyaralókra.

Kisalag

Helyi lakosok számára könnyen észrevehető, hogy ez a városrész korábban nem tartozott Fóthoz. Erre utal a neve is, bár Alagtól messzebb esik, mint Fóttól. Parcellázása előtt az Imreháza-uradalomhoz tartozott. Az ide települt kisemberek nagyrésze Újpestre és  Rákospalotára bejáró munkás volt. Az ingázást az 1912-ben megnyitott Kandó rendszerű villamosított helyiérdekű vonal tette lehetővé. A lakosság anyagi viszonyaira volt jellemző a sok háztáji kecske, aminek nyomán a fóti gazdák a Kecsketelep gúnynévvel illették. A városrész központja a Petőfi-szobor környékén helyezkedik el. Ezen városrészen kisebb üzletek, gyógyszertár, tüzéptelep, posta, rendelőintézet, általános iskola, futballpálya és buszmegálló található. Ezen kívül leginkább csak lakóházakból áll a térség. Több radiesztéziával foglalkozó személy állítja, hogy Fót Kisalag része az a hely ahol a legjobb lakni.
Egyik nevezetes szülötte volt Szőcs Béla cukrász, aki egy szakmai versenyre készített és díjat nyert termékét a fóti Somló(Somlyó)-dombról somlói galuskának nevezte el. 

Fótliget-lakópark

Fótliget-lakópark, Fót város egyéb belterülete egy korábbi munkásőrlaktanya helyén épült fel. A 2001-es népszámláláskor a városrész még teljesen néptelen volt. A Budapest környéki szuburbanizáció 2000-es években bekövetkező kirajzási hulláma során épült be a terület a gazdag kiköltözők számára kialakított lakóházakkal. A városon belüli autóhasználatra épülő amerikai szuburbán építkezési mintának megfelelően a módos lakók szegényebb polgároktól történő elkülönítését nem csak a más lakterületektől való távolság, de a terület köré felhúzott kerítés és a portaszolgálat is szolgálja.

A lakóparkon belül jellemzően családi házak, ikerházak, és az összeköltöző családtagok számára épülő többgenerációs házak épülnek. A területen elsősorban építési telkeket lehet megvásárolni. A park recepció- és portaszolgálaton keresztül közelíthető meg, amely az év minden napján működik. A terület beépíthetőség szempontjából két fő egységre lesz felosztva: 1., a családi házas övezet 2., kereskedelmi-gazdasági övezet. A lakóparkon belül játszótérrel, kosárlabdapályával kialakított 1 hektáros park épült, amely a döntően Budapestről és az agglomeráció más községeiből átköltöző fiatalok számára biztosít családias közösségi teret.

Sikátorpuszta

Fót legkisebb és legszegényebb része. Fótliget és Fót Déli Vállalkozási terület között helyezkedik el. Ez a térség jelenleg még csak csekély létszámú.

Nos, így láthatnak minket kívülről azok, akik az interneten olvashatnak a városról. Számunkra, akik itt élünk, talán nem tartalmaz újdonságot, amit leírtak. Ám mégiscsak érdemes volt elolvasni, mert ez által talán kicsit jobban megértjük, mit látnak belőlünk azok, akik soha nem jártak még Fóton.

Egy Rotschild, aki a divatnak élt 

Amikor az ember meghallja a Rotschild nevet, azonnal egy dúsgazdag bankár jut az eszébe. Az például eszünkbe sem jut, hogy egy Rotschild akár divattervező is lehet. Nos, pedig pontosan ez történt. Rotschild Klára divattervező lett. 

Igaz, csak névrokonságban állt a híres bankár famíliával, hiszen édesapja Rotschild Ábrahám női szabó mester volt és az édesanyja is varrónőként dolgozott. Így aztán Klára asszony már nagyon fiatalon – még csak 17 éves volt – a szülei szalonjában a szakmában dolgozott. Aztán az 1920-as években férjhez ment Glückstahl Pálhoz, egy neves textilkereskedőhöz. Az ő területe azonban továbbra is a divat maradt. A nagy sikert két egymást követő esküvő – Faruk egyiptomi király és Horthy István esküvője – hozta meg számára. Mindkét menyasszonyi ruhát az ő tervei szerint készítették a szalonjában, és emellett a násznép számos hölgytagja is az ő általa kreált ruhakölteményben jelent meg a neves eseményen. Állandó modell – manöken csapatát a sajtó és a köznyelv csak úgy emlegette, a Rotschild lányok.

A főnixmadár

A II. Vilűgháború megtörte pályáját és valamelyest őt magát is. A szülei Auschwitzban meghaltak, az üzleteket pedig a szocializmus ragadta el tőle. Töretlen akarata és elkötelezettsége a divat iránt azonban ezen is átsegítette. Amennyire az abban az időben lehetséges volt, újra élesztette a nevével fémjelzett Rotschild divatszalont és kisvártatva a szocialista „nagyasszonyok” – sokak mellett Kádár János, Joszip Broz Tito jugoszláv pártfőtitkár, Münnich Ferenc, és Dobi István feleségei –mellett már az ő ruháit viselte Franz Vranitzky osztrák kancellár felesége éppúgy, mint az akkor már amerikai állampolt Gábor Zsazsa, Honthy Hanna, Psota Irén, vagy a szovjet filmcsillag Tatjana Szamoljova. 

A butikos

Talán kevesen tudják, de a butikokat is Rotschild Klárának köszönhetjük. A hetvenes évek elején támadt az az ötlete, hogy létre kellene hozni olyan kiskereskedelmi üzleteket – a butikokat -, amelyekben a leegyszerűsített divatmodelleket az átlagemberek is megvásárolhatják. Ennek az ötletnek a mentén Klára asszony nyitotta meg Magyarország első butikját, ahol az általa tervezett – és világszerte ismert emberek által hordott – estélyi ruhák egyszerűsített modelljeit lehetett kapni. Nagydolog volt ez a szocializmusban.

A magánélet és az öngyilkosság

Rotschild Klárának nem született gyermeke. De szerette a gyerekeket így számos varrónője gyerekének volt a keresztanyja. Szerethető és vidám, talán kissé bohém személyiség volt. És köznéptől a legfelső körökig mindenki szerette is.

Amikor kedvenc kutyája – amelyet a Vouge divatmagazinról nemes egyszerűséggel csak Voginak nevezett el – elhunyt, Tito jugoszláv főtitkár egy nagy csokor orchideát és két hófehér uszkár kölyökkutyát küldött neki ajándékba.

Utolsó divatbemutatóját a Gundel étteremben tartotta, és hősiesen tartotta magát egész végig. Már a divatbemutató előtt elkezdett egy nagy fájdalmakkal járó fogbeültetés sorozatot, ami valójában minden egyes fognál egy – egy kis műtét volt. Ez pedig minden fájdalomcsillapító gyógyszer ellenére olyan kínokat okozott neki, amelyeket már nem bírt elviselni és 1976. november 13-án a Petőfi tér 3. számú lakásának konyha ablakából az udvarba vetette magát. Azonnal életét vesztette.

Forrás: Váróterem magazin

www.varoteremmagazin.hu, sztráinterjúk, receptek, érdekességek

Vuk 38 éves 

Talán sokakat meglepek ezzel, de lassacskán átlépi a negyedik X-et gyerekkori kedvencünk, Vuk. Pontosan 38 évvel ezelőtt - 1981. december 10-én - mutatta be a Magyar Televízió a Vuk-ot. A kis vörös az elmúlt közel négy évtizedben fantasztikus karriert futott be Magyarországon. Talán nincs is olyan korosztály, aki ne ismerné a nevét és ne csendülnének azonnal a fülébe a rajzfilm főcímdalának dallamai és sorai.

Nemzetközileg azonban korántsem aratott olyan sikert, amilyet méltán megérdemelt volna. Talán a kiválóan megkomponált magyar szöveget nem lehetett igazán jól lefordítani egyetlen nyelvre sem, talán más volt a baj. Olyan lehet ez, mint a Túró Rudi. Mi magyarok imádjuk, és nem igazán értjük, hogy a külföldiek miért vonogatják közömbösen a vállukat – hát, jó… udvariaskodás mellett -, amikor megkóstolják. Nos, szegény Vuk is hasonlóan járhatott, mert tudomásom szerint a Magyarországon kívül csak az Egyesült Államokban mutatták be – ott Vuk neve Vic lett, de azért Karak megmaradt Karaknak – mérsékelt sikerrel.

Az alkotók

Már az alapmű, Fekete István azonos című regénye is nagyszerű volt, amit olyan kiváló gárda írt forgatókönyvvé, mint Romhányi József, Dargay Attila – ő volt a rajzfilm rendezője is -, Imre István (Budai György mellett ő volt a társ producer),

Tarbay Attila és maga a regény szerzője, Fekete István. Nem csoda, hogy remekmű született. Amihez persze kellett mindenki más is, a figurák megrajzolóitól, az operatőrön, a vágókon át a zeneszerzőig mindenkinek a munkája.

És itt érdemes megállni egy pillanatra. A főcímdal szövegét maga a mester, Szenes Iván írta, míg a zene Wolf Péter, Erkel Ferenc díjas zeneszerző alkotása. Amit még azzal is tetézett, hogy az akkor mindössze hét éves lánya Wolf Kati énekelte el.

A szereplők

Ám a rendező Dargay Attila biztosra ment, így a Vuk rajzfilm figuráinak olyan sztárszínészek adták a hangjukat, hogy csak néhányukat említsem, mint Csákányi László, Szabó Gyula, Pogány Judit, Bitskey Tibor (ő volt a mesélő), Zenthe Ferenc, Haumann Péter, Benedek Miklós, Bodrogi Gyula és Koltai Róbert.

És minden fantasztikus volt. A zene, a szinkron, a rajzok, minden. Hogy mennyire időtálló alkotás a kis Vuk története, azt jól mutatja, hogy az elmúlt évtizedek alatt sikere egy pillanatra sem halványult. Talán ezért is volt az, hogy 2017-ben digitalizálták, hogy még sok – sok felnövekvő nemzedék örvendezhessen Vuk furfangos kalandjain.

Mindent köszönünk kis Vuk!

(forrás: Váróterem magazin)

Egy színész, akinek festménye van a Vatikánban 

Már 14 éve, hogy elment Agárdy Gábor Kossuth- és Jászai Mari díjas színész, a Nemzet Színésze. Karaktere és alakításai azonban már mindörökre a magyar színművészet részévé váltak. 

Nehéz korban született. Igaz, már önmagában az is a történelem egyik csodájának számított, hogy világra jöhetett.

A mai Törökország területén élt örmény családból származik – az eredeti neve Arklián -, ami édesapja gyerekkorában nem számított biztonságosnak. Amikor az Oszmán Birodalom felbomlott, az új török kormány passzivitása mellett a török nacionalisták véres terrorba kezdtek. A történészek ezt ma már Örmény holokausztként emlegetik, mivel 300.000 – 800.000 örmény embert öltek meg pogrom során. Az öldöklésnek áldozatul estek Agárdy Gábor nagyszülei is, ám az akkor még gyermek édesapját egy jó szándékú ember egy szekéren elrejtette, így megmenekülhetett a biztos haláltól. Ezt követően a sors úgy hozta, hogy az édesapja Magyarországon telepedett le és kötött házasságot az édesanyjával. 

A színész

Agárdy Gábor már a II. Világháború előtt elkezdte színészi pályafutását. Először a Szegedi Városi Színházban játszott (1942-ig), aztán 1952-ig a Miskolci Nemzeti Színház művésze volt. És innentől kezdődött az igazi karrierje. Az első fővárosi „állomáshelye” – igaz, csak három évig – a Fővárosi Operettszínház volt, majd ezután kilenc évig a Petőfi Színház színésze volt. Ezt követően került a Nemzeti Színházba, ahol végül szinte haláláig játszott (1989-ben a társulat örökös tagjává választották). Az élete volt a színház, és ma már tudjuk, hogy a halála is egyben, hiszen 2005-ben egy színházi baleset után kialakult szövődmény okozta a halálát 2006. január 19-én. Pályafutása során száznál több szerepben láthattuk, és szerepelt több mint 50 játék- és televíziós filmben is.

Agárdy, az ikonfestő

A festés éppoly fontos volt számára, mint a színjátszás. Talán a gyökerei miatt választotta éppen az ikonfestést. Munkáit ugyanaz a precizitás és művészi érték jellemezte, mint amit színészként a színpadon láthattunk tőle. Élete során négy kiállításon mutatta be a festményeit a közönségnek, melyek közül az egyik Fóton volt. Festményei művészi színvonalát jól mutatja, hogy Agárdy Gábor egy – egy ikonja megtalálható a Pannonhalmi Apátságban, a Danyilov kolostorban (Oroszország) és a Vatikánban is.

Agárdy Gábor és Fót

Agárdy Gábor félig – meddig otthon volt Fóton. Barátsága a Csáder családdal közismert volt, gyakran vendégeskedett náluk. Emellett a nyarakat is sokszor töltötte városban, így nem meglepő, hogy a Fáy Présház volt Fóton a törzshelye. A kis nyaralója, ahogy ő emlegette, egy faház volt, amelybe szeretett elvonulni. Kertészkedett és néha, ha az ihlet úgy hozta, ikont is festett ott.

A művészt 2004-ben Fót város díszpolgárává választották, halálát követően pedig utcát neveztek el róla.

 Szépség és a szörnyeteg magyar módra

Sándor Móric gróf talán az első magyar "celeb" volt, aki az igazi világhírig vitte. A róla készült képeket a londoni és párizsi kirakatokban is látni lehetett. A név - Ördöglovas - az ő esetében maga volt a valóság. Feleségként kinézte magának kora egyik szépségideálját és a lovas tudományát tette fel a lánykérésre. A tét az volt, hogy a két testvér közül melyik jut neki, a szépség, vagy a „szörnyeteg”?

Történt egyszer, hogy egy fogadáson az ifjú Ördöglovas, egy mesébe illően csodálatos hercegnőt látott. Barátai csak nevettek hevületén, de a fiatal gróf a kor illeme szerint felkérte táncolni a kinézett lányt. A sokadik tánc után aztán a grófot finoman figyelmeztették, hogy a hercegkisasszony apja Metternich herceg, aki a Monarchia legbefolyásosabb embere volt a császár után, nem nézi jó szemmel eme udvarlást. Az Ördöglovas azonban csak nevetett és az egész estét végigtáncolta a hercegkisasszonnyal.

A császár embere és a gróf

Hiába próbálkozott Móric gróf, Metternich hetekig váratta, mire végre fogadta. A gróf optimistán lépett be a teremnyi, mindenütt aranyozással díszített hercegi dolgozószobába. Amikor azonban rátért jövetele céljára, 

Metternich felháborodott:

- Nem tudom, mit képzel gróf úr, de a mi családunkban a másodszülött nem mehet férjhez a nővére előtt! - mondta és ezzel le is zárt minden vitát.

Sándor Móric gróf pedig leforrázva elhagyta a hercegi kastélyt.

A fogadás

Az első gőzhajójárat indult útjára a kikötőből.  A hajó célállomása a Pest - Budától 25 - 30 kilométerre lévő Vác volt. A zenekar játszott, a köszöntők egymást érték, és már nem sok volt a hajó indulásáig, amikor is megjelent Sándor Móric gróf a kedvenc lova hátán. Köszönt a hercegnek és a lányainak, aztán Metternichet kérte egy rövid beszélgetésre. A herceget furdalta a kíváncsiság, és titokban abban reménykedett, hogy tán mégiscsak elveszi csúnyácska elsőszülött lányát. De Móric gróf ezt másként gondolta. Félrevonta kedvese édesapját és a következőt ajánlotta:

- Arra szeretnék fogadni önnel excellenciás uram, hogy lóháton előbb járom meg a Pest – Buda utat oda vissza, mint ön a hajóval! – vágta ki egy szuszra az Ördöglovas.

- Az lehetetlen! – tört ki a hercegből. És mi lenne a fogadás tárgya? – kérdezte miután kissé lecsillapodott.

- Amennyiben hercegséged előbb ér vissza a kikötőbe a hajóval, mint én lóháton, akkor elveszem feleségül Paulinét.  Viszont ha én érek előbb a kikötőbe, akkor hozzám adja késedelem nélkül Leontine-t!

A herceg fejében csak úgy űzték egymást a gondolatok. A lehetőség olyan biztosnak tűnt számára, hogy végül csak biccentett egyet és a kezét nyújtotta.

- Legyen! Ha veszít, elveszi Paulinét egy héten belül!

Sándor gróf elmosolyodott.

- Ha nyerek, elveszem Leontine-t egy héten belül! – mondta és belecsapott a herceg tenyerébe.

Ló és hajó

A hajó elindult és az Ördöglovas nézte, amint a lapátkerekes hajó eltávolodik a mólótól, aztán vágtába kapta a lovát és az utat nem is nézve vágtatni kezdett Vác felé. 

A hajón vidám társalgás folyt. Az emberek találgatták, miről beszélhetett a herceg és a gróf, de senki nem jött a nyomára. A lányai is kérlelték az apjukat, ugyan mondja már el, miről is szólt a diskurzus, de a herceg csak jókedvűen mosolyogva ingatta a fejét. 

Amikor a váci mólónál kikötöttek, Ördöglovasnak még nyoma sem volt. A köszöntő beszédek és formaságok után a hajó már indult volna vissza, amikor Sándor Móric gróf lóhalálában megérkezett. Az Ördöglovas nem sokat teketóriázott, föllovagolt a hajóra és köszöntötte az embereket. A herceg meglepetten elé toppant.

- Mit keres uraságod a hajón, hiszen rögvest indulunk vissza!

A gróf elégedetten nézte, ahogy a hajó útnak indul.

- Nos, excellenciás uram, a hajó valóban indul, és én mégis itt maradok!

A herceg tekintete elsötétült.

- Úgy? Akkor a fogadásunkat ezennel el is veszítette!

A sokaság kíváncsian fülelt és igyekezett minél több részletet megtudni. A lényeget azonban már tudták. A gróf nyájasan rámosolygott a hercegre.

- Én azt mondtam, lóháton előbb teszem meg az utat oda – vissza, mint ön hajóval. Én azonban még mindig a lovamon ülök, és nem is szállok le róla egész úton!

Halk derültség futott végig a hajón, ami nagyon bosszantotta a herceget, de a gróf igazat mondott. 

Amikor a hajó felért Pest – Budára és a megkezdte a nagy fordulót át a folyón, hogy a móló mellé állhasson, az Ördöglovas átugratott a korláton, kiúsztatott a partra, és a mólóról boldog mosollyal nézte, ahogy a hajó a sodrással ellentétben kiköt. Megcsinálta a lehetetlent. Az esküvő, ha nem is egy héten belül, de megvolt. Házasságuk pedig egy valódi szerelmi házasságként vonult be a történelembe. 

forrás: Váróterem magazin