.png)
Fótiakat a címlapra: AZ APPONYI FRANCISKA EGYESÍTETT ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE DOLGOZÓINAK TÁNCCSOPORTJA
Fóti Hölgyeket a címlapra: A Fóti Asszonykórus
A Képviselő-testület május első hetében döntést hozott a fóti óvodák egyesítéséről. Ennek értelmében az egyesített intézmény 2023. augusztus 1-től Apponyi Franciska Egyesített Óvoda és Bölcsőde néven működik a tovább.
A Képviselő-testület május első hetében döntést hozott a fóti óvodák egyesítéséről. Ennek értelmében az egyesített intézmény 2023. augusztus 1-től Apponyi Franciska Egyesített Óvoda és Bölcsőde néven működik a tovább.
- A mindennapokban azon dolgozunk, hogy a gyermekeink kiegyensúlyozottak, érdeklődőek, nyitottak, önállóak, környezettudatos szemléletűek legyenek. Tudjanak csodálkozni, felfedezni és örülni. Igyekszünk együttműködésre, problémamegoldásra, mások elfogadására nevelni őket. Ahogy az alkalmazotti közösségben, úgy a gyermek közösségben is szeretnénk, ha a közös élmények eredményeképpen harmonikus közösséget alkotnánk – fogalmazta meg Jusztinné Rick Éva az intézmény nevelési alapelveit.
A beiratkozás menete
Az idei év beiratkozása május 8., 9., 10-én lesz. Az óvodák azt kérik, hogy a szülők a honlapon most még a szokott módon, a dokumentumok között található jelentkezési lapokat kitöltve küldjék vissza az adott email címre. A személyes jelentkezésre továbbra is a Bölcsőde utcai, illetve az Ibolyás utcai intézményekben biztosítanak lehetőséget.
A szülők számára fontos információ, hogy a jelentkezési lapokon az indoklás részt kitöltve jelezhetik az egyéni kéréseiket. A felvétel folyamán mindenféleképpen figyelembe veszik az életkor szerint szeptember 1-jéig betöltött 3. életévet, az országos informatikai rendszerből letöltött állandó fóti lakcímmel rendelkező, kötelező felvételes gyerekeket, a most Fótra költöző családok kéréseit, a lakhely közelségét, illetve a munkába járást, a nagyobb gyermek jelenlegi intézményének közelségét, a választható pedagógiai programot, illetve más jellegű egyéni kéréseket is.
A jelentkezéseknél természetesen van egy jelentkezési sorrend, de mindezek felett van egy figyelemebe veendő maximális csoportlétszám korlát is.
Az intézményvezető hangsúlyozta, hogy minden gyermeket fel fognak venni, és a lehetőségeikhez mérten, igyekeznek a szülők kéréseit minél inkább figyelembe venni, illetve a legoptimálisabb másik lehetőséget felajánlani számukra.
- Célunk, a gyermekek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a gyermekek harmonikus fejlődését – mondta Jusztinné Rick Éva.
Intézmények és nevelési programok
A Pedagógiai Programok a pedagógusok számára jelentenek elkötelezettséget, ami más-más szellemiségű nevelést jelent az egyes tagintézményekben. Azonban minden intézményben Pedagógiai Programtól függetlenül megtalálhatóak a néphagyományok, a jeles napok megtartása, ápolása, a környezettudatosságra, fenntarthatóságra nevelés, a képességfejlesztések, a személyiségfejlesztés, az iskolaelőkészítés, a tehetséggondozás és az integráció.
Vagyis bármelyik tagintézménybe kerül is a gyermek, mindegyikben részesülhet az összes pedagógiai program pozitív tevékenységeivel. Ugyanakkor az egyes tagintézmények pedagógiai programja irányultságában különböző lesz, amely abban segíti a szülőket, hogy a saját értékrendjük fontossági szempontjai szerint válasszanak óvodát a gyermeküknek.
Jusztinné Rick Éva fontosnak érzi, hogy az intézményben dolgozóknak legyen egy közös küldetésük, amely kötelezettséget jelent számukra a gyermekek és a szülők felé.
„Ezért is fontos számunkra, hogy a küldetésnyilatkozatunk nyilvános legyen:
Célunk a boldog gyermekkort megélő, környezetében jól eligazodó, az élethelyzetekhez alkalmazkodni tudó, és másokra is figyelő, harmonikus gyermekek nevelése olyan óvodai keretek között, ahol a nevelés légköre biztonságot adó, szeretetteljes, ahol kiemelt helye van a játéknak, a népi játékoknak, a magyar néphagyományok megismertetésének, ezen belül a helyi, fóti néphagyományok visszatanításának, megszerettetésének, a mindennapi életünkbe való alkalmazásának.” – ismertette közös küldetésnyilatkozatukat az intézményvezető.
Kiemelte, hogy a gyermekek igényeire figyelő, elfogadó, családias, állandóságot sugárzó óvoda megvalósításához építenek a családi nevelésre, és a szülők nevelőpartneri hozzáállására. Ebből adódóan az intézmény nyitott valamennyi partnerük számára.
Óvodánk szeretne eredményesen működő, sokszínű, a társadalmi, a gyermeki- és szülői elvárásoknak megfelelő intézmény lenni, mely valamennyi partnere számára minőséget nyújt – zárta az egyesítéssel kapcsolatos gondolatait Jusztinné Rick Éva.
A Kunigunda Központ tulajdonosa, Szilágyi Kinga különleges látásmóddal közelít a különböző problémával – magatartási és viselkedési zavarok, tanulási problémák (DYS), étkezési zavar, autisztikus tünetek, SNI, ADHD, hiperaktivitás, megkésett beszédfejlődés, szobatisztasági problémák – küzdő gyerekek felé. A szokásoktól eltérően nem csak egy-egy részterületre koncentrál, hanem a test-lélek-szellem holisztikus szemléletével végzi a prevenciós felmérést és a foglalkozásokat is. A Központban elérhető fejlesztési lehetőségekről, a problémákról és a kiváltó okokról Szilágyi Kinga TLSZ Prevenció specialista, gyermek és ifjúsági preventorral beszélgettünk.
Miért van szükség olyan fejlesztő központokra, mint a Kunigunda Központ?
A mai gyerekek teljesen mások, mint a mi generációnk, vagy akár a mostani Y generáció volt. Már egészen kicsi korban jól kezelik például a mobiltelefont, vagy a számítógépet. Ami nem feltétlenül baj, de az biztos, hogy ez által másként fejlődik az agyuk. Ezt már kutatások is alátámasztják. Nagyon sokan gondolják azt, hogy ez az újabb evolúciós lépcsőfoka az emberiségnek. Azonban ez a gyerekek – és a szülők – számára is sok problémát okoz.
Ez indokolja a Központ létrehozását?
Az látható, hogy a társadalomban sokasodnak a problémák. A gyerekeknél a baj pedig még nagyobb. Felgyorsult világban élünk, rengeteg inger ér nap mint nap bennünket. Sok a napi stressz, teljesítményorientált világban élünk. A gyermekek pszichés terheltsége rendkívül nagy. Öt gyermekes édesanyaként azt tapasztaltam, hogy a ma már kamasz gyerekeim osztályaiban korábban elvétve megjelent egy-két problémás, ún. „papíros” gyermek . Most azt látom, hogy megfordult a trend, és nem túlzok, ha azt mondom, hogy szinte fele-fele arányban vannak a problémamentes és az olyan gyerekek, akik valamiféle segítségre szorulnak. Drasztikusan megnőtt az önsértő magatartás és öngyilkosságok száma a serdülők körében. Amikor ezen gondolkodtam föltettem magamban a kérdést, hogy miért lehet ez? És itt részben visszajutunk az első kérdéshez. Mert azt láttam, hogy ezek a gyerekek másként szocializálódtak a digitális világnak köszönhetően, amitől kétdimenzióssá váltak. Ugyanakkor háttérbe szorulnak a valódi testközeli emberi kapcsolatok, az érzelmek közös megélése és kifejezése. A covid két éves időszaka tovább rontott a mentális és érzelmi állapotokon. Visszakanyarodva én azt vallom, hogy a digitális eszközöket nem tiltani kellene, hanem beépíteni az oktatásba, növelve a ma gyermekének tanulás iránti motivációját. Hogy a modern problémákból egy gyakori példát is mondjak, nagyon sokan fordulnak hozzám szenzorosság vagy hiperérzékenység miatt.
Mit jelent a szenzorosság, és hogyan lehet rajta segíteni?
A szenzorosság egy ingerfeldolgozási zavar (SPD), amikor egy gyerek túlérzékenyen reagál az őt ért ingerekre. Zavarja ha koszos a keze, a ruha címkéje, bizonyos ételek íze vagy állaga, zavarják a hangos zajok, gyakran lábujjhegyezik vagy W alakban ül. A tünetek listája végtelen hosszú. Ezért a prevenciós szűrés során megnézem, hogy szenzorosságról, idegrendszeri éretlenségről, pszichés vagy egyéb eredetű popblémáról lehet szó. Az idegrendszeri éretlenség, csecsemőkori le nem épült reflexek következménye lehet. A kiváltható csecsemőkori reflexek okozhatnak olyan tüneteket, amiből a szülő, a pedagógus csak annyit érzékel, hogy a gyerek nem bír például nyugton végigülni egy 45 percet az iskolapadban. Ha kizárjuk a szervi okot, akkor szenzorosság, hiperérzékenység, idegrendszeri éretlenség következtében kaphat valaki ADHD, autista, vagy hiperatív diagnózist-holott ezt el lehet kerülni. A prevenciós szűrés keretében ezeket mérem fel különböző vizsgálatok során. Amikor egy-egy gyerek hozzám kerül, holisztikus szemlélettel – test, lélek, szellem - nézem meg, hogy mit lehet tenni. Nem csak egy részterületet szűrök, hanem a gyermekre egészként tekintek. Ami azért fontos, mert a szülőnek nem kell külön pszichológushoz, mozgásterapeutához és fejlesztő pedagógushoz vinnie a gyermekét külön felmérésekre.
Hogyan működik a szűrés?
Amikor hozzám elhoznak egy gyereket, akkor fontosnak tartom, hogy elegendő időt adjak és szeretetteljes, barátságos légkört teremtsek számára, hogy megnyíljon. De nem biztos, hogy egy gyerek a Központban ugyanúgy teljesít, mint otthon a saját környezetében. Ezért bevezettem azt, hogy a visszahúzódóbb gyerekeknél a prevenciós szűrést elvégzem a gyermek otthonában, ahol biztonságban érzi magát, és így a természetes viselkedését és valós képességeit láthatom. Ég és föld a különbség ahogy egy félénk gyerek a saját szobájában vagy egy idegen helyen teljesít.
Kidolgozott egy saját programot is TLSZ néven. Ez mit takar?
A TLSZ program, amelyet kidolgoztam gyorsan és hatékonyan segít a gyerekeknek. Tartalmaz önismereti modelleket, pszichoterápiás eszközöket, viselkedésterápiát, és mozgásterápiás elemeket. A lényeg a megoldásra törekvés és a hatékonyság. Ha valaki ma el szeretné vinni a gyerekét egy szűrésre, a leterheltség miatt azt tapasztalja, hogy több hónapos várakozási idő van már az első szűrésre is. A TLSZ program - amelynek nagy előnye az időbeni és anyagi tervezhetőség – egy 4 hónapos intenzív foglalkozás-sorozat, amellyel hatékony változást érünk el. És ami szintén nem mellékes, hogy a program során végig én dolgozom a gyerekkel. Nem kell minden egyes részterületen egy újabb terapeutához alkalmazkodnia. Az a tapasztalat, hogy a legtöbb szakember a saját programját ajánlja, mert szerinte az a legjobb. Nekem az a fontos, hogy a gyereknek tudjak segíteni, ezért, ha úgy ítélem meg, hogy az én TLSZ programom hatékony lehet, akkor azt ajánlom, de ha nem, akkor a prevenciós szűrést követően írásbeli javaslatot teszek a gyermek problémáját leghatékonyabban megszüntető terápiás lehetőségekre vonatkozóan. Fóti lakosoknak 10% kedvezményt biztosítok a TLSZ program árából. A honlapomon már elérhetők a 2023-as évi nyári napközis táborra vonatkozó információk is.
Bővebb információ: www.kunigundakozpont.hu, tel.: 06 30 433 7635 Fót, Temesvári u.19.
Fót egyetlen válogatott focistája volt
Az idei nyár kettős lehetőséget teremt arra, hogy megemlékezzünk városunk eleddig egyetlen válogatottságig jutó focistájáról. Júliusban lesz Wohlram János labdarúgó halálának a 45., augusztusban pedig a születésének a 110. évfordulója.
Wohlram János labdarúgó, középcsatár volt a magyar labdarúgás történetének első aranykorában, az 1930-as években. Huszonnégy éves labdarúgó pályafutása során pályára lépett A, B, csikó-, és ifjúsági, C liga és egyéb válogatott csapatokban, továbbá az NB1-től az ötödik osztályig számos egyesületben játszott. Aktív játékos pályafutása során megfordult a Megyeri TC-ben, a Kisalagi SE-ben, a Vincze Ernő SE-ben, a Nemzeti FC-ben, a Lampart FC-ben, a Dunakeszi Magyarságban és a Fóti SE-ben is. Pályafutása során egy gólkirályi és két bajnoki címet szerzett a II. osztályban, fair play díjat kapott, és többször szerepelt nemzetközi mérkőzéseken itthon és külföldön egyaránt.
Legnagyobb sikereit a Nemzeti FC labdarúgó csapatával érte el a magyar I. és II. osztályban. Mindezek ellenére nem vált keresett játékossá az I. osztályban, sem alapemberré a nemzeti „A” válogatottban. Magyarország „A” válogatottjában egyszer szerepelt, 1938 tavaszán egy Németország elleni 1:1-es mérkőzésen. Hogy ez mégis mekkora elismerés volt, azt jól mutatja, hogy a magyar válogatott ebben az évben (1938) ezüstérmet szervet a Világbajnokságon (a döntőben Olaszország – Magyarország 4:2).
Újpestről Fótra Annak ellenére, hogy Wohlram János városi legendává vált Fóton, nem városunkban született. A gazdasági világválság következtében egyre nehezebbé váló városi életet hátrahagyva költözött a Wohlram család Újpestről Kisalagra. Wohlram János egy évvel ez után igazolt két testvérével együtt a Kisalagi SE-hez. Nehezen érthető családneve miatt 1936-ban felvette új lakhelye nevét, és ezt követően a sportsajtó Kisalagi néven említette a Nemzeti FC-ben már profiként futballozó Wohlram János. Két testvére is jelentős nyomott hagyott Fót labdarúgásában, a bátyja Gyula pályafutása után a Kisalagi SE vezetőségében vállalt szerepet, Miklós öccse pedig hosszú ideig játszott az Egyesületnél.
A Fóti SE Wohlram János a II. Világháborút követően igazolt át a Fóti SE-hez, és 1950-ben itt is fejezte be játékos pályafutását. Edzőként azonban továbbra is a Fóti SE kötelékében maradt. Később azonban edzősködött több Dunakeszi klubnál, majd visszatért Fótra, az akkor már Fóti Vasutas SE néven szereplő Kisalaghoz. Edzőként aztán a VI. osztályú csapattal néhány héttel az 1977 nyarán bekövetkezett halála előtt bajnoki címet nyert. Wohlram Kisalagi János egész életét a magyar labdarúgásnak szentelte, és sokat tett Fót és Kisalag labdarúgásáért is. Városunk neves labdarúgójának az életéről többet is megtudhat a Kisalagi János wikipédia szócikkből, illetve a Fóti-, és a Kisalagi Könyvtárban is megtalálható Wohlram „Kisalagi” János labdarúgó pályafutása című könyvből.
Wohlram Gyula
Ma délután a Vörösmarty Művelődési Házban a Bíborba, bársonyba, gyöngyös koszorúba című könyv bemutatójával megkezdődött a Házasság hete rendezvénysorozat. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Dr. Vass György polgármester, Tuzson Bence térségünk országgyűlési képviselője és Lévai Sándorné, a könyvet kiadó Fóti Települési Értéktár Bizottság és a Fóti Hagyományokért Alapítvány vezetője.
A könyvbemutató alkalmából teljesen megtelt a Vörösmarty Művelődési Ház nagyterme. Balogh Dávid és Szűcs Mária hiánypótló könyvükben remekbeszabott leírásokkal és korabeli fotókkal a fóti lakodalmas szokásokat mutatták be. Így a jelenlévők közül sokan a családtagjaikat – szülőket, nagyszülőket, dédszülőket – láthatták viszont a könyv fotóiból a színpadon lévő kivetítőn.
A könyvbemutatót, és egyben a Házasság hete rendezvénysorozatot Dr. Vass György polgármester nyitotta meg. Dr. Vass György kiemelte a házasság fontosságát, és a házasságon belüli kapcsolat ápolásának a fontosságát. Mint mondta, családban élni jó, és ez a társadalom szövetét is erősíti. A hivatalos megnyitón kívül Dr. Vass György Máté Péter híres slágerének szavaival – Mennyi - mennyi mindent, köszönni tartozom neked, bármerre járok én, te ott vagy az út végén… - köszönte meg feleségének Rózsikának a 49 éve tartó boldog házasságukat.
Tuzson Bence országgyűlési képviselő rövid beszédében azzal kezdte, hogy a Házasság hetére gondolva az ember először a saját házasságára és a saját családjára gondol. Arra, hogy neki mit jelent az a szó, hogy házasság, mit jelent az a szó, hogy család. Ezt követően a képviselő kiemelte a család fontosságát, amely nélkül nem létezhet erős település, erős Fót, erős megye és erős ország sem. Ezért fontos, hogy a családokat erősítsük Magyarországon. Adjunk tehát lehetőséget a fiataloknak, hogy a házasság által erős, összetartó családokká válhassanak.
Lévai Sándorné a Fóti Települési Értéktárbizottság és a Fóti Hagyományokért Alapítvány nevében köszöntötte a jelenlévőket. Mint mondta, szívében végtelen hálával állhat előttünk kezében a könyvvel, mert a munkájukat a megvalósulásig végig áldás kísérte. A könyv egy kiállítással kezdődött, még 2020 februárban, amelyet nagyon sok fóti lakos tekintett meg, és csodálkozott rá a kiállított csodálatos fóti hagyományt bemutató gyöngyös koszorúkra. Közvetlenül a kiállítás után pedig a COVID miatt lezárták az országot. Ezért gondolja, hogy a kiállítás és a könyv is a kegyelem állapotában valósult meg. Szinte közvetlenül ezt követően felmerült a könyv elkészítésének a gondolata, és hála a magánszemélyek, cégek, a város, az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával elkészülhetett a könyv, amelyet a Fóti Települési Értéktár és a Fóti Hagyományokért Alapítvány nevében szeretettel ad át a Fótiaknak. Lévai Sándorné hangsúlyozta, hogy a könyv két szerzőjének áldozatvállalása mellett a megjelenéshez szükség volt a Fóti Települési Értéktár Bizottság tagjainak áldozatos munkájára is.
Ezt követően az esemény háziasszonya Koródi – Nagy Edina a két szerzővel, Szűcs Máriával és Balogh Dáviddal beszélgetett a könyv megszületéséről, a fóti lakodalmas hagyományokról és természetesen a gyöngyös koszorúról.
A könyvben bemutatott régi esküvők szereplői közül ketten, Kovács Jánosné, született Bertók Juliska néni és Kovács Jánosné, született Dudás Marika néni még közöttünk vannak. Mi több, Marika néni személyesen is jelen volt, és nagy örömmel vette át a könyv egy példányát, az egyik szerzőtől, Balogh Dávid művészettörténész – muzeológustól. A könyvbemutatót a Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes színes és mozgalmas néptáncműsora zárta.
A Nemzeti Filmintézet gigaberuházása Fótnak is hoz előnyöket. Egyrészt a munkalehetőség, másrészt az iparűzési adóbevételek terén. A 42 milliárd forintos átfogó fejlesztés pedig igencsak ráfér a filmes cég fóti telephelyére, hiszen amint azt Kovács Ildikó, a Nemzeti Filmintézet – MAFILM igazgatója elmondta, a hetvenes évek közepe óta jelentősen megnőtt az igény a szolgáltatásaikra.
Az elkövetkező években a kormány Gazdaságvédelmi Akcióterve keretében rekordösszegű, 42 milliárd forintos beruházás valósul meg Fóton. A fejlesztés kiemelt célja, hogy a Magyarországon készülő filmek egyre növekvő stúdióigényét kielégítsék.
Akik éltek már a 70-es években, azok tudják, hogy már akkoriban is forgatott néhány világsztár – az 1981-es Menekülés a győzelembe című film forgatásánál például Pelé, Sylvester Stallone és Michael Caine - a fóti filmgyárban. A világ azóta sokat változott, szükség van az új stúdiókra és a korszerű megoldásokra egyaránt. A beruházás során ezért az új stúdiókat - és a régebbieket is - megújuló energiaforrásokkal szerelik fel. A fejlesztést már eddig is komoly előkészítési munkálatok előzték meg. A kormány július 30-án döntött arról, hogy forrást biztosít a stúdiókomplexum fejlesztésére. A beruházás kivitelezése pedig már augusztus 13-án elkezdődött. Ha valaki arra kerékpározik, mindebből még nem sokat láthat, ám jelenleg is zajlanak az előkészítési munkálatok, és bizonyos bontások is elkezdődtek már.
Négy új stúdió készül
A Nemzeti Filmintézet beruházása során négy új filmstúdió épül Fóton Ez azt jelenti, hogy újabb 10.000 négyzetméter áll majd a filmes produkciók rendelkezésére. Jelen állapotában a fóti filmgyár 2.670 négyzetméternyi stúdiókapacitást tud a filmkészítők rendelkezésére bocsátani, és amint azt Kovács Ildikó elmondta, ennél sokkal nagyobb az igény, már évek óta.
Ez persze nem véletlen – tette hozzá az igazgató asszony -, mivel az új tartalomszolgáltatók nagyon sok műsort, filmet, sorozatot rendelnek meg a gyártó cégektől. Ezeket pedig valahol elő kell állítani. Ennek köszönhetően ugrás-szerűen megnőtt az igény a profi forgatási helyszínekre és a műtermekre egyaránt. A remek filmes szakemberek mellett leginkább ennek köszönhető, hogy nagyon sok filmes produkció érkezik Magyarországra. Illetve sajnos nem mindenki érkezik, aki szeretne, mert a magyar filmesek stúdiókapacitás hiány miatt jelenleg nem minden igényt tudnak kielégíteni. A fóti beruházás ezért különösen értékes a hazai filmipar fejlődése szempontjából.
A fejlesztésnek köszönhetően a jelenlegi stúdió kapacitást közel meg ötszörözve, már 12.670 négyzetméternyi stúdió áll majd a filmgyártók rendelkezésére. Az igazgató asszony felhívta a figyelmet arra is, hogy a négy új műteremből kettő - kettő összenyitható lesz. Ezzel egy egységben – egy térben – akár 5000 négyzetméter is a filmkészítők rendelkezésre áll majd. Ennek köszönhetően pedig nagy volumenű produkciók igényeit - akár párhuzamosan is - ki tudja szolgálni a fóti filmgyár.
A műtermek mellett azonban a nagyszámú stábokat kiszolgáló épületekre is szükség van, ezért épül egy 3.000 négyzetméteres irodaház, három étterem épület, valamint a beruházás részeként a raktárkapacitást is bővítik 7.300 négyzetméterrel. Kovács Ildikó kiemelte, a 42 milliárd forintos beruházás keretében nem csak új stúdiók és raktárak épülnek, hanem a meglévő épületek, a teljes energetikai rendszer, valamint a belső út- és közműhálózat felújítására és fejlesztésére is sor kerül.
Céldátum: 2023. december
A beruházás közbeszerzése a jóváhagyási tervek alapján már lezajlott, pillanatnyilag a kiviteli engedélyek tervezési fázisánál tart a projekt. A tervek szerint a két műterem, majdnem egyszerre 2023. decemberében készül el. Az egyik műterem építését a jelenleg ott álló raktárak lebontása után kezdik majd meg.
A másik műtermet pedig a barakk tábor díszlet mögött, az M2-eshez közel építik meg. A régi bejárat megtartása mellett, a MOL kút felőli oldalon épül egy új, impozáns, korszerű bejárat is, amelyhez kapcsolódik egy 40 fős vetítőtermes reprezentatív fogadóépület. Hiába, ma már nem elég csak a technika, a sztárokat bizony minden szempontból ki kell szolgálni. Ez is a szolgáltatás része.
Fóton már eddig is olyan világhírű alkotásokat készítettek, mint az V. Henrik (The King), a Vaják (The Witcher), és Az utolsó királyság (The Last Kingdom), a Szárnyas fejvadász 2049 vagy a Terminator: Sötét végzet című filmek. A fejlesztésnek köszönhetően várhatóan még sok további világsiker készül az elkövetkező években a fóti filmgyárban.
Közös a város és a Nemzeti Filmintézet érdeke
Mivel a telephelyünk közvetlenül Fót szélén van, ezért a bővítés nem fog forgalomerősödést generálni a városban – fejtette ki az igazgató asszony az esetleges aggodalmakat eloszlatva. Mint mondta, a Nemzeti Filmintézet - MAFILM nagyon jó kapcsolatokat ápol az önkormányzattal és örülnek annak, hogy a cég iparűzési adójának egy része Fót Városhoz kerül, ezzel is támogatva a várost törekvései elérésében. Emellett az sem mindegy, hogy a filmgyár üzemeltetése során törekszik arra, hogy a karbantartói, takarítói és üzemeltetési munkákra Fótiakat alkalmazzon.
Dr. Vass György polgármester úgy véli, a jó kapcsolat a város és a Nemzeti Filmintézet - MAFILM között eddig is megvolt, és ez a jövőben is így lesz. Mint a polgármester kifejtette, Fót számára fontosak az olyan nagy cégek, mint a filmgyár, egyrészt azért, mert a városunkban élőknek munkahelyeket teremtenek, másrészt pedig az iparűzési adóbevétel miatt, amelyet Fót városa kap általuk, és amelyek a fejlesztések alapját adják. Emellett az sem mellékes – tette hozzá a polgármester -, hogy az itt készülő minőségi produkciók jó hírét viszik a világban Fót városának.
Tegnap délután Dr. Vass György polgármester, Dr. Tuzson Bence választókerületünk országgyűlési képviselője, Révész Máriusz az Aktív Magyarország program kormánybiztosa és Pénzes Erzsébet a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) alelnöke átadták a Somlyó – tónál épült Erdei Bringapályát. Az átadás zárásaként pedig az átadók barátságos VIP, és a gyerekek igazi bringaversenye mellett egy akrobatikus bemutató is színesítette a délutánt.
Dr. Vass György polgármester örömmel jelentette be, hogy az Erdei Bringapályával újabb sportolási lehetőséggel bővült a Somlyó – tó környezete. Mint mondta, korábban a város megépítette a pumpapályát, a gyerek biciklipályát és most már van egy Erdei Bringapályája is Fótnak. Mindezt szeretettel adjuk át azoknak a fiataljainknak, gyerekeinek, unokáinknak és mindazoknak, akiknek a sportolását ezzel segíteni tudjuk – mondta átadó beszédében Dr. Vass György. A polgármester köszönetet mondott a magyar kormánynak a több mint 14 millió forintos támogatásért, amelynek köszönhetően az Erdei Bringapálya elkészülhetett. Hangsúlyozta, hogy a tó természeti adottságait a városnak ki kell használnia, mindezt úgy, hogy a Somlyó – tó környékét harmonikusan, egymást nem zavarva használhatják a horgászok, a sétálni, kikapcsolódni vágyók és a sportolók egyaránt.
A polgármester beszédének zárásaként a versenyre váró népes gyerekcsapathoz fordult, ezzel is jelezve, hogy a pályát leginkább a gyerekek használják majd. „Gyerekek, ez a tiétek, használjátok örömmel és egészséggel!” – fejezte beszédét Dr. Vass György.
Dr. Tuzson Bence térségünk országgyűlési képviselője azzal kezdte beszédét, hogy végre itt vagyunk egy bringapályánál. Aztán a gyerekekhez fordult és megkérdezte, hogy várják-e a versenyt? A válasz lelkes és hangos igen kiáltás volt a gyerek részéről. A képviselő kiemelte, hogy ez a lényeg, mert ha olyan fejlesztéseket tud a város csinálni, amelynek a gyerekek és a családok örülnek, akkor a város és a várost támogató kormány is jó úton jár. Mint mondta, a Somlyó – tó egy rekreációs fejlesztési területe Fótnak, az eddigi fejlesztések és most az Erdei Bringapálya átadása csak az első lépések egyike, a kezdet, amellyel a lakosságot szeretnék szolgálni. Dr. Tuzson Bence úgy látja, hogy a város végre elindult abba az irányba, amit úgy nevezhetünk, hogy az ország legjobban fejlődő térségének a fejlesztése. Ebben a régióban, ahogy Fóton is, iskolák, óvodák, utak épülnek, és a vasúti fejlesztések is elindulhatnak a Vác – Budapest vonalon, amelynek Fót is a része. A képviselő üdvözölte, hogy olyan vezetése van Fótnak, amelynek jövőre vonatkozó elképzelései és tervei vannak. Dr. Tuzson Bence kiemelte, egy országgyűlési képviselőnek komoly lehetőségei vannak, de ezeket a lehetőségeket csak akkor lehet kamatoztatni, ha emellé a települések elképzeléseket, terveket tesznek. Ha a városnak, ahogy például Fótnak, jó elképzelései vannak, akkor ebből az összefogásból komoly fejlesztések valósulnak meg.
De akár egy út, akár egy bicikli pálya fejlesztése, építése önmagában csak kő, ám ezt lélekkel kell megtölteni. Ezért vannak itt a gyerekek! Vegyék birtokba a gyerekek az új pályát és töltsék meg lélekkel! Használják a pályát közösen örömmel a fóti gyerekek, a fóti sportolni vágyók és a fóti családok. Mert ettől leszünk erősek, ettől lesz egy erős közösség Fót. Ha Fót erős közösség, akkor pedig biztosak lehetünk benne, hogy ennek a városnak komoly jövője van – zárta beszédét a képviselő.
Révész Máriusz kormánybiztos külön köszöntötte a bukósisakban a pálya „átvételére” váró gyerekeket. Mint mondta, a kormány azzal a feladattal bízta meg, hogy az emberek többet mozogjanak Magyarországon. Ne csak a gyerekek, hanem mindenki. A kormánybiztos bíztatta a felnőtteket, hogy ők is minél többet használják a bringa pályákat. Révész Máriusz kifejtette, hogy az Aktív Magyarország Kormánybiztosság közreműködésével több mint 60 bringapark épült szerte az országban. A bringaparkok fő használói természetesen a gyerekek. A számukra kell olyan környezetet teremteni, amelyek versenyképesek a mobil telefonokkal, és a számítógépekkel. A bringaparkok megteremtik annak az élménynek és kalandnak a lehetőségét, amelyek miatt a gyerekek kimennek a szabadba és mozognak. A kormánybiztos úgy véli, dicséret illeti a polgármestert és a város vezetését, hogy Fót Magyarország azon 60 település közé tartozik, amelyek bringapályák építésével is tesznek a lakosaik egészségéért. Mint mondta, felmérések bizonyítják, ha valaki 2,5 órát mozog egy héten, annak az egészségben eltöltött várható élettartama 4,2 évvel növekszik. Ezért mindenkit arra bíztat, hogy legalább heti 2,5 óra mozgásra találja meg a lehetőséget.
Révész Máriusz azt is elmondta, Dr. Vass György tájékoztatta arról, hogy az Aktív Magyarország Kormánybiztosságtól Fót városa újabb pályázatot nyert el, amelynek során itt a Somlyó – tónál egy görkorcsolya és gördeszkapálya épül majd a fiatalok és a sportolni vágyók számára, amely talán már jövő nyárra elkészül.
Pénzes Erzsébet a MAKETUSZ alelnöke átadóbeszédén elmondta, hogy a bringapark programban a MAKETUSZ pályázatkezelőként vesz részt. A pályázatok során azok a helyek a kedvenceik, ahol a felhasználók már a pálya szélén állva türelmetlenül várják, hogy mikor épül meg a pálya és mikor kezdhetnek el bringázni rajta. Ahogy látható, Fót ezek közé a helyek közé tartozik. Az alelnök asszony felhívta a figyelmet arra, hogy akár a pumpapálya, akár az erdei bringapálya nem csak gyerekeknek való, hanem egyetértve Révész Máriusszal, úgy gondolja, hogy felnőtteknek is. Azoknak a felnőtteknek is sokat segíthet a mozgás örömén túl, akik szeretnék többet használni a kerékpárjukat, de bizonytalannak érzik magukat a forgalomban. Az ő számukra nagy segítség lehet ezeknek a pályáknak a használata. A pumpa pályán például nagyon jól lehet a bringakezelést gyakorolni, ami elősegíti majd a magabiztossá válást is. Szolgálati közleményként hozzátette, hogy a pumpapályát úgy érdemes használni egy átlagos kerékpárral, ha a nyerget egy kicsit lejjebb engedjük. Beszédének zárásaként arra bíztatta a családokat, apukákat, anyukákat, gyerekeket, hogy az egészségük érdekében minél többet használják a korábban elkészült és a most átadott Erdei Bringapályát.
Az esemény zárásaként két versenyre és egy bemutatóra is sor került. Az első versenyben az átadás résztvevői egy VIP versenyen mérték össze a kerékpártudásukat és erőnlétüket a frissen átadott Erdei Bringapályán. A másodikban pedig a népes gyereksereg versenyzett egymással. Hogy a gyerekek érdeklődését még inkább a kerékpár felé fordítsák, a szervező FKN Kft. egy kerékpáros akrobatika bemutatóval is fokozta a hangulatot.
Köszöntő Augusztus 20-a alkalmából - Dr. Vass György polgármester
A magyar nép történelmében az államalapítás a legfontosabb események és sorfordító időszakok egyike volt!
Szent István annak idején a keresztény hit alapjaira építve tudott stabil viszonyokat teremteni. Egy erős, nyugati, keresztény államot alapított. Döntéseivel végérvényesen kijelölte helyünket Európában. Vitathatatlan, hogy minden döntése jó volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy mi még ma is egységes nemzetállamként itt vagyunk, Európa szívében. Több mint ezer éve járjuk ezt az utat. Nemzetek, népek tűntek el, újak jelentek meg ez idő alatt, de mi magyarok azonban itt voltunk, itt vagyunk és itt is maradunk.
Magyarország az egyetlen olyan ország, amely a Szent Korona óvó szárnyai alatt a rázúduló veszedelmek, háborúk, történelmi korszakváltások, gazdasági világválságok közepette is megőrizte a hitét, a tenni akarását és a lelki erejét. Ma is igaz ez, egy ezredév távlatából is. Szent István örökségéhez méltó munka megtartani e hazát kereszténynek és függetlennek. Megtartani akkor is, ha ennek az akaratnak sokan ellenszegülnek itthon és külföldön.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szent István annak idején Európát választotta. Kiállt az egyetemes keresztény értékrend mellett, s elfogadtatta ezt népével.
Az elmúlt több mint egy évezred már számtalanszor bebizonyította, hogy a magyarság csak akkor lehet sikeres, ha országunk keresztény, és e hit által egységes marad.
Ha szétnézünk a nagyvilágban, jól látható, a rosszul értelmezett, szinte korlátlan személyes szabadság, az erkölcsi gyökerek megtagadása. A nemzeti önfeladás káoszhoz, kiszolgáltatottsághoz vezet. Nekünk, akik a keresztény hitre támaszkodva, a rendet, a biztonságot és a nyugalmat helyezzük a középpontba, nincs más dolgunk, mint továbbmenni az úton, még akkor is, ha ezért támadnak bennünket.
A feladat és a felelősség nagy, mert a veszély is nagy, ami családjainkat, nemzetünket, európai közösségünket és értékeinket fenyegeti.
Nem szabad letérnünk a Szent István által kijelölt útról. Nem szabad elvágni keresztény gyökereinket, meg kell őrizni hagyományainkat, a ránk hagyott örökséget. Csak így tudunk olyan országot, olyan várost építeni, ahol jó felnőni, jó élni, ahol mindenki biztonságos otthonra lelhet.
Mi, valamennyien nap mint nap tevékenyen részt veszünk államunk, városunk, otthonunk alakításában. Tesszük ezt életmódunkkal, megnyilvánulásainkkal, azzal, hogy mit tartunk értéknek. Épp ezért nem mindegy, hogy miként felelünk meg az adott kor kihívásainak, milyen döntéseket hozunk életünk során, hogy milyen válaszokat adunk gyermekeinknek. Rajtunk múlik, hogy építünk-e tovább, vagy rombolásba kezdünk.
Tisztelt Fótiak!
Közhelynek tűnhet a közmondás: „egységben az erő”, de talán soha nem volt annyira fontos a magyarság egységének megléte, mint manapság.
Honalapító királyunk azért munkálkodott, vállalta a küzdelmet, hogy Magyarország a korabeli Európában függetlenségét megőrizve fennmaradjon. Rendet, kiszámíthatóságot hagyott örökül.
Jól tudjuk, a magyarság az államalapítás óta eltelt időben a mostaninál sokkal súlyosabb kríziseket élt át, de mindegyikből győztesen került ki, mert olyan hagyományokkal, nyelvvel, kultúrával és életszemlélettel rendelkezett, amelyre a jelent és a jövőt lehetett építeni.
Ma sincs ez másképp! Sőt, manapság talán még fontosabb, hogy figyeljünk egymásra, vigyázzunk egymásra, hogy az összetartás vezessen bennünket a hitetlenkedés, a kétkedés és széthúzás helyett!
Kölcsey Ferenc úgy fogalmazott, hogy
“Az ember egyedül gondolva nem több a magányos vadállatnál, mely élte fenntartásáért zsákmányt keresve bolyong. Emberi ész és erő csak társaságban fejlik ki; s amint valamely embertársaság szerencsésb, szebb, dicsőbb hazává alkotta magát: polgárai minden szépben és jóban aszerént haladhatának. Ezért kell minden mívelt embernek a hazát legfőbb gondjává tennie.”
Augusztus 20-a magyarság „legősibb nemzeti ünnepe”. E napon államalapításunkat, Szent István királyunkat, nemzetmegmaradásunkat és az életet jelentő „Új kenyeret” is ünnepeljük. Az új kenyeret, mely az élet táplálója, melyben benne foglaltatik az isteni gondviselés, a teremtő erő, a dolgos kezek munkája, az összefogás, az együttműködés ereje, az élet körforgása.
Kívánom Önöknek, minden FÓTINAK, hogy ez az új kenyér hozzon békét és bőséget nekünk, hozzon hitben és szeretetben megélt szép jövőt!
2018-ban két édesanya és egy édesapa gondolt egyet, s olyan kezdeményezést hívott életre, mellyel évente sok tízezer anyának segítenek az országban, de országhatárainkon túl is. A Császárvonal megálmodói mindannyian fóti lakosok, s azért dolgoznak, hogy a császárral szült édesanyák szülésre való testi-lelki felkészülését, gyógyulását segítsék.
A Császárvonal két szakember véletlen találkozásából létrejött projekt, melynek célja, hogy a császármetszéssel szülő/szült édesanyákat támogassa, a műtét utáni regenerálódásról, a későbbi hüvelyi szülés lehetőségeiről részletes és hiteles információt adjon. Kiss Verus, egészségügyi újságíró, dúla, illetve Rákosi Dóra gyógytornász, IBCLC és csapata kezdeményezéséhez ma már számtalan szakember csatlakozott. A nem mindennapi - és a hazai 41%-os császárarány fényében is hiánypótló - ötlet ráadásul 2019 őszán elnyerte a Nekem Szól! Egészségértés díjat, 2020 tavaszán pedig a Richter Anna Díjat hozhatta haza Fótra, Hegmesék nevű kampányával.
Mi a Császárvonal?
2018-ban egy ingyenesen letölthető mobilapplikációt hoztak létre Verus szoftverfejlesztő férje, Csáki Gergő segítségével, melyben minden szükséges tudnivaló megtalálható a hasi szüléssel kapcsolatban, a kórház előtti, a műtét körüli, a gyermekágyi és az azt követő időszakról is, erős fókusszal a műtét utáni regenerációra. 120 oldalnyi informatív, szakterületenként lektorált, olvasmányos cikk, GYIK, szótár, császáros kelengyelista- és szülésiterv-összeállító kapott benne helyet, a kezdeményezés mellé pedig dr. Prosszer Mária, szülész-nőgyógyászt kérték fel támogatóul.
Az alkalmazás mellett egy szakértőkkel működtetett Facebook-csoportot is életre hívtak, ahol a témához kapcsolódóan bárki kérdezhet, informálódhat. A Császárvonal havonta több ezer anyának igyekszik segíteni, amire úgy tűnik, igen nagy szükség van, mert a tapasztalat az, hogy óriási tévhitekkel, információhiánnyal kerülnek az érintettek a műtőbe. A projekt missziója a szülő nők körüli segítők, védőnők, dúlák, edzők összefogása, képzése és érzékenyítése is a témában. Rendszeresen szerepelnek a tévében, rádióban, gyakran hívják meg őket szakértőnek császármetszéssel kapcsolatos témában.
A Császárvonal weboldala dinamikusan bővül hétről hétre (csaszarvonal.hu), jelen vannak valamennyi nagyobb közösségimédia-felületen, Youtube-csatornájukon rendszeresen tesznek közzé hasznos videókat, rengeteget beszélnek a császár utáni regeneráció lépéseiről, az élethosszig tartó hegkezelés fontosságáról, a szülési traumák oldásának jelentőségéről és azok lehetőségeiről. Egyedülálló, gyógytornászuk által összeállított Videótárukban (csaszarvonal.hu/videotar) minden szükséges mozgásprogram megtalálható, ami a császármetszés és a VBAC (császár utáni hüvelyi szülés) előtti időszaktól a szülés utáni visszaerősödésig az anyákat segíti, online elérhetően.
Fótért és Fóton
A kezdeményezés egyik alapítója, a négygyermekes Dóra a Levendula Gyógyközpontban dolgozik, őt szerte az országból keresik az anyák, sőt a külföldről időről időre hazatérő érintettek is kijárnak hozzá Fótra – szülés utáni regenerációval, hegkezeléssel kapcsolatos holisztikus szemlélete okán.
A gyógyközpont egyébként már többször helyszínt biztosított a Császárvonalas előadásoknak, sőt az első tornavideókat is itt forgatták, Pesti-Schuchardt Adrienn-nel, aki a központ megálmodója és vezetője. A fóti és környékbeli védőnőknek itt tartott képzést a csapat 2020 telén, s minden helyi szakember kapott Hegmesék című, Richter Anna Díjas könyvükből társadalmi felelősségvállalásuk jegyében. Az utóbbi időben, az egyre bővülő videótáruk új anyagait egy másik fóti helyszínen készítik, Tiboldi Tamás fotós segítségével, rengeteg környékbeli, hozzájuk közel álló edző, gyógytornász és civil közreműködésével. Sikerük töretlen: ismerik és követik munkájukat Japántól Erdélyig, Kanadától Németországig, s ez is bizonyítja: kisvárosból is indulhat nagyívű, társadalmilag hasznos projekt, nincsenek határok.
Dr. Vass György polgármester Fót városa nevében köszöntötte a 90 éves gróf nagykárolyi Károlyi Lászlót. Az esemény egyik szervezője Molnár Krisztina helytörténész, a Fóti Károlyiak Alapítvány kuratóriumi tagja volt.
Az európai, de talán a világtörténelemben is példátlan dolog történt 101 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én, ami történelmünk egyik legsúlyosabb és legfájóbb tragédiája
A békeszerződés, amit ránk erőszakoltak, példátlanul kegyetlen és szigorú volt, ahogyan gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án Párizsban elmondott beszédében megfogalmazta: „ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék.”
Tehát egyszerűen nem volt választásunk, mert nem hagytak választási lehetőséget!
A következmények ismertek, elzárták az országot a létfontosságú nyersanyagoktól, vasútvonalaktól, gyakorlatilag lefejezték az országot. De ilyen körülmények között is a csodával határos módon Magyarország talpra állt, köszönhető a magyar emberek áldozat vállalásának és összefogásának.
A történelemben ismét bebizonyosodott, hogy csak egymásra számíthatunk!
Tisztelt megemlékezők!
A Nemzeti Összetartozás Napja jó alkalom nemzetünk szorosabb összefogására.
Nincs más választásunk itt Fóton sem, minthogy múltunkra emlékezve éljünk a jelenben és tekintsünk a jövőbe. A XXI. század új kihívásokat állít elénk, az új kérdésekre, új válaszok kellenek, és tudnunk kell, hogy a bajban számíthatunk mi magyarok, mi fótiak egymásra.
Szűkebb környezetünkben, itt ebben a városban is egy összetartó közösséggé kell kovácsolódnunk!
Azt kérem Önöktől így a tragédia 101. évfordulóján is, hogy ne azt keressük, ami elválaszt, hanem azt, hanem ami összeköt bennünket.
Régóta kerestük a formáját, hogyan tudnánk erre a napra úgy megemlékezni, úgy magyarok maradni, és hogyan tudnánk úgy kezünkbe venni a saját sorsunkat, hogy ezt a napot ne a veszteségek árnyékolják, hanem a remény ragyogtassa.
Erre teremtett alkalmat a magyar országgyűlés 2010–ben elfogadott határozata, melyben június 4-ét a Nemzeti Összetartozás napjává nyilvánította.
A mai nap szerte az országban és szerte a nagyvilágon a magyarok összetartozásáról, összefogásáról szól. Kizárólag mi magunk írhatjuk felül eme kegyetlen és szigorú békeszerződés igazságtalan döntéseit! Hogy konkrétan mivel?
Azzal, ha tovább ápoljuk kapcsolatainkat az országhatárainkon kívül rekedt magyarokkal s ezzel tesszük semmissé az értelmetlenül meghúzott határokat.
Azzal, hogy amit Trianon 101 évvel ezelőtt lerombolt, azt mi újraépítjük.
A történelem nem ért véget 1920. június 4-én. Egy erős Magyarország a záloga annak, hogy meghaladjuk Trianon tragikus örökségét.
A veszteségeinkből felállunk, azokból erőt merítünk és reménnyel telve, összefogva tekintünk a jövőbe!
Tisztelt emlékező fótiak!
Hazánk történelmének e fájó fordulópontján - az emlékezés mellett a jövőt tartva szem előtt - arra hívom és kérem Önöket, hogy működjünk együtt szűkebb hazánk, Fót igazi közösséggé formálásában is!
Ehhez kívánok Önöknek egészséget, békességet és kitartást!
Köszönöm, hogy együtt emlékezünk.
Dr. Vass György polgármester
Az elmúlt időben a veszélyhelyzet ellenére is folyatódott a város fejlesztése. Városunk polgármestere Dr. Vass György szokásához híven személyesen győződött meg a munkák állásáról.
Amikor a hivatalba értem, Dr. Vass György azzal várt, hogy a megbeszélt két helyszínt kiegészítjük egy harmadikkal is. Mint mondta, nem csak az útépítést és a sportcsarnokot szeretné megnézni, hanem a Somlyó tónál folyó munkát is, ahol most kertészek és karbantartók dolgoznak.
A logisztika azt diktálta, hogy a 48-as Ifjúság utca végéhez közelítő építkezésénél kezdjünk. Dr. Vass György – aki mérnök - jogászként műszaki ember is – pár szóban megbeszélte a jelenlegi állást a területen lévő vezetővel, aztán elmondta, hogy a Somlyó Pékség fehér falával milyen tervei vannak a város vezetésének. Majd hozzátette, hogy az önkormányzat erről pályázati felhívást tett közzé (a pályázati felhívást lapunk 11. oldalán olvashatják).
Pár perc autózás után megérkeztünk a Városi Sportcsarnok, immár tetővel fedett épületéhez. Nem várták érkezésünket, de Józan István építésvezető örömmel vezettet körbe minket, megmutatva azt, hogy éppen hol tartanak. A polgármester elégedetten állapította meg, hogy az építkezés a tervek szerint halad, és várhatóan a tervezett időpontban a Városi Sportcsarnok átadása is megtörténhet majd.
A Somlyó tónál öröm volt az enyhe szellőben élvezni a tavaszi napsütést. Dr. Vass György azonban ennek ellenére is bosszús volt. A Fóti Közhasznú Közszolgáltató Nonprofit Kft. (FKKN) munkatársai arról tájékoztatták, hogy a gyerek kalandpark kerítését valaki megrongálta és az elemet cserélni kell.
Nem értem ezeket az embereket! Miért kell tönkre tenni egy kalandpark kerítését? A fóti emberek nem is tudják, hogy mennyi munkát és pénzt költ a város a játszótereken történt rongálások helyreállítására! – bosszankodott a polgármester.
De nem volt időnk megállni. Pár szó egy horgásszal – egy két kilós tükörponty volt a zsákmány – és indultunk a másik oldalra, ahol a kertészek dolgoztak. Menetközben megálltunk az új mosdóknál és Dr. Vass György megmutatta, hogy a lakosok igényei szerint hol épül majd meg – várhatóan még az idén – a bolt és a büfé épülete. Amikor odaértünk, a kertész csapat éppen egy méretes új fát állított a helyére. Ez egy újabb lépés afelé, hogy a Fótiak örömmel jöjjenek ki a tóhoz. Ahogy Dr. Vass György fogalmazott, a Somlyó tó kiemelten fontos a számára. Mint mondta, a tónál egy igazi pihenő helyet szeretne a város vezetése kialakítani a lakosság számára.
És már vége is volt, indulnunk kellett, mert Fót polgármesterének szinte minden percét lefoglalják a város ügyes – bajos dolgai.
Az elmúlt időszakban tapasztalhattuk, hogy a járvány ellenére városunk önkormányzata tovább folytatja a fejlesztéseket. Útépítések, csatornázás, esővíz elvezetés, járdaépítés, sportcsarnok építés, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Örömteli, hogy nemrégiben arról adhattunk hírt, hogy elindult ez Egészségház építésének a projektje is. Talán nincs olyan fóti lakos, akit ne érdekelne, hol is tart most az Egészségház projektje. Az Egészségházzal kapcsolatos kérdésekről Bíró Zoltán beruházásokért felelős alpolgármesterrel beszélgettünk.
Az Egészségház ügye kiemelten érdekli Fót lakóit. Hol tart most a projekt?
Kezdjük a legelején, a tervekkel. A tervező céget hat pályázó közül választottuk ki. A nyertes Vándorépítész Kft. által készített terveket a testület elfogadta, és ezek meg is kapták már az Építési Hatóságtól az építési engedélyt. Jelenleg a végleges belsőépítészeti tervek, illetve a kertépítészeti tervek elkészítésénél tartunk.
Sokak számára nem világos, hol fog megépülni az új Egészségház?
A helyszín a jelenlegi Egészségügyi központ és a "Bundiner" lakótömb közötti üres terület lesz. Az új Egészségházra - parkkal és játszótérrel együtt - csak úgy kapta meg a város az építési engedélyt, hogy felhasználjuk a jelenlegi Egészségügyi Központ területét is. A folyamat úgy zajlik majd, hogy megépül az új Egészségház, ahová a jelenlegiből átköltözik mindenki. Ezt követően lebontjuk a régit, és a helyébe park, játszótér, illetve parkolók épülnek.
Milyen funkciók lesznek az új Egészségházban?
Lesz ultrahang, infúziós szoba, belgyógyászat, fogorvos, labor, nőgyógyászat, ide kerülnek a gyermekorvosi-, illetve háziorvosi rendelők és az ügyelet is. Fontos az is, hogy az épület akadálymentesített lesz.
Az akadálymentesítést már a tervezés során is figyelembe vették?
Igen, ennek a megfelelő megvalósításához külön szaktervezőt is bevontunk a tervezési folyamatba. Illetve az ideiglenes bizottság, amely a projektet felügyeli, egyeztetett a helyi Mozgáskorlátozottak és Gyengénlátók Egyesületének a vezetőjével is.
Mekkora a beruházási összeg és ebből mennyi áll a város rendelkezésére?
Tekintettel arra, hogy a tervezői költségbecslés több mint 2,4 milliárd forintra teszi a beruházás összköltségét, mindenképp csak pályázati forrás bevonásával lehetséges a megvalósítás. A város vezetése intenzíven dolgozik a szükséges pénzügyi forrás megszerzésén, hogy az Egészségház építés fizikailag is minél előbb elkezdődhessen.
Tudom, hogy ez sok dologtól függ, az emberek mégis kíváncsiak arra, hogy mikorra várható az új Egészségház átadása?
Amennyiben rendelkezésre áll a pénzügyi fedezet, attól számítva még két évet vesz igénybe a beruházás elkészülése. Ennél pontosabbat jelenleg nem lehet mondani.
Az új Egészségház méreteit és felszereltségét tekintve meddig tudja ellátni Fót egyre növekvő lakosság számát?
Az új Egészségház tervezésénél számoltunk a város lakosságszámának növekedésével is. Itt jegyzem meg, hogy az új Egészségközponton kívül, új háziorvosi, gyermekorvosi, illetve védőnői rendelő tervezése is folyamatban van. Ezek a régi városközpont, pontosabban, dr. Kővágó Kálmán rendelője melletti területen valósulnak majd meg.
Folyamatosan dolgozik a bizottság
Az Egészségház projektet városunkban egy ideiglenes bizottság felügyeli, amelynek a tagjai, Soros László István képviselő, mint elnök, Gellai István képviselő, mint tag és az évtizedek óta Fóton élő és jelenleg is egy fővárosi egészségügyi intézményt vezető Dr. Budai András, mint szakértő. Az ideiglenes bizottság a testület döntése alapján 2021. január 1.-től már folyamatosan dolgozik, márciustól pedig újabb két taggal bővült.
Amint azt Soros László István elmondta, a sikeres projektvégrehajtás érdekében már januárban egyeztettek a sarkadi egészségközpontot üzemeltető cég vezetőjével is. A sarkadi vezető, Debreczeni Lajos már a tervezéshez is adott hasznos tanácsokat, illetve a működéssel kapcsolatban is felhívta a figyelmet néhány fontos dologra, amelyek általában csak a működtetés során derülnek ki. Az eseti bizottság elnöke elmondta, munkájuk során folyamatosan egyeztetnek a tervezőkkel, több érintett szervezet véleményének figyelembevételével. Például a mozgáskorlátozottak egyesületének az elnökével, Juhászné Pap Laura Edinával is az épület akadálymentesítésével kapcsolatosan.
A COVID okozta nehézségek miatt óvodásaink nem juthatnak el azokra a gyermekelőadásokra, amelyeket korábban módjuk volt megnézni. Ezen a problémán segített Dr. Vass György polgármester és Háda János, Jászai Mari díjas színész - rendező, a HADART Színház, alapító vezetőjének a megállapodása. Ennek értelmében a HADART ingyenesen hozzáférhetővé teszi a fóti óvodák számára a gyerekszíndarabjait, hogy a gyerekek megkaphassák azt a színházi és mese élményt, amelytől a járvány megfosztotta őket.
Talán sokan tudják, hogy a HADART alapítója, Háda János 30 éve él Fóton. A színész – rendező úgy gondolja, hogy ebben a helyzetben lokálpatrióta emberként alapvető feladata, hogy a saját városában segítsen a kultúrához hozzájutni a város lakóinak. Különösen akkor, ha erre módja és lehetősége van.
Mi is a HADART?
Pár szóban érdemes a HADART indulásáról is beszélni. Az Új Színházban és József Attila színházban is játszó és rendező művész elmondta, hogy a HADART indításának a gondolata már régen ott volt az elképzelései között. Aztán amikor a József Attila Színház a megszűnés szélére sodródott – ami szerencsére nem következett be - elindította a HADART-ot. A célja az volt, hogy a József Attila Színházban munkájukat elvesztő színészeknek lehetőséget teremtsen a munkára. Ez olyan jól sikerült, hogy a HADART már évtizedet felölelő időben játszik országosan és terjeszti a színházi kultúrát.
A gyerekek a színházba járók következő generációja
Háda János úgy látja, gyerekkorban különösen fontos, hogy a gyerekek eljussanak színházba, bábszínházba. A gyermeki léleknek fontosak a mesék és a mesék tanulságai. Emellett, ha a gyerekek megszeretik a színházat, akkor felnőtt korukban is lesz igényük rá, és aztán ezt adják majd tovább a saját gyermekeiknek is.
A HADART-al kapcsolatban Háda János úgy fogalmazott, az indulást követően a folyamat elkezdett tovább gördülni, létrejött a Jármika Jövőkép Gyermekalapítvány, akadálymentesítették a színházat és elkezdtek gyerek darabokat is játszani. Közben támogatták a hátrányos helyzetű településeket is, ahol nem csak játszottak, hanem adományokat is vittek a térségben élők, különösen a gyerekek számára. És ezeket az adományokat az adományokat különböző mesejátékokban szereplő főhősök – például Süsü – adták át a gyerekeknek.
Hogyan lesz Fóton?
Mivel a gyerekeknek nincs lehetősége most színházba menni, ezért a színész – rendező Dr. Vass György polgármesterrel egyetértésben úgy gondolta, a HADART lehetőséget teremt Fót óvodásainak a társulat gyermek darabjainak a megtekintésére. Mindezt térítés nélkül. Háda János úgy látja, hogy a szülőknek most éppen elég problémájuk van, semmi szükség rá, hogy ők is azt kérjék, vigyék be a jegyek árát az óvodába, hogy a gyermekük részt vehessen az előadáson. A társulat és személy szerint ő maga azzal tud segíteni, hogy az óvodák, a gyerekek ingyenesen megkapják ezt a lehetőséget.
Olyan mesedarabokat nézhetnek meg így óvodásaink online, mint a Süsü a sárkány kalandjai, az Ágacska, a Hetedhét varázslat, vagy a Várban sztár. Háda János azonban máris tovább gondolta az együttműködést. A kicsiknek sokat adhat az, ha valamire – például az egészséges táplálkozásra – egy - egy meseszereplő hívja fel a figyelmet. A gyerekek szívesebben elfogadják azt, ha játékos formában Süsü mondja el nekik, hogy egyenek sok körtét, mert finom és sok vitamin van benne.
Az együttműködéssel kapcsolatos költségeket – például a jogdíjakat – a HADART vállalta magára.
Prevenció az iskolákban
Bár az együttműködés még nem ért ebbe a szakaszba, Dr. Vass György polgármester jó elképzelésnek tartja, ha a korábbiakban egyszer már sikerrel működő drogprevenciós darabot megnézhetik a fóti iskolák
felsős diákjai. Háda János elmondta, hogy a Webáruház című darabjuk eleve ezzel a céllal került a repertoárjába a társulatnak, és sok helyen bizonyított már.
Azért, hogy a felnőttek se maradjanak ki az együttműködésből, a HADART vezetője azt tervezi, hogy a polgármesterrel egyeztetve egy vígjáték megtekintését ingyenesen lehetővé teszik majd a színház iránt érdeklődő fóti lakosok számára.
Hatósági bejárást tartottak az Apponyi Franciska Óvodában. A 195 millió forintból teljeskörűen felújított épület hatósági bejárásán az önkormányzat képviselője és az óvoda vezetője mellett a délelőtt folyamán az Élelmiszer Biztonsági Hivatal, délután pedig az ÁNTSZ, a kivitelező Nova Bau Hungary Kft. és a műszaki ellenőr Kontorg Mérnök Iroda képviselői vettek részt. Amint azt lapunknak Bíró Zoltán beruházásokért felelős alpolgármester elmondta, a műszaki átadást követően az épületet várhatóan húsvét után vehetik birtokba az óvodások. A felújított óvoda 90 gyermek – négy óvodai csoportban – elhelyezésére alkalmas. Az alpolgármester hozzá tette, hogy az önkormányzat távlati tervei között szerepel az óvodaépület bővítése is.
Az év első hónapja a számvetésé és a jövő tervezéséé. Nincs ez másként a Fót Sportegyesületnél, az FSE-nél sem. Ám Kapitány Zoltán az egyesület 2020-ban megválasztott elnöke ezt egy kicsit másképp látja. Úgy gondolja, 2020 már a múlt, és az FSE vezetése vele együtt sokkal inkább a jövőre szeretne koncentrálni. A jövőre, amiben kiemelt szerepet szánnak nekünk, Fótiaknak.
Alapvetően az egyesület vezetésnek – ebbe a szakosztályok irányítói is beletartoznak – az a tervünk, hogy 2021-ben bővüljünk és fejlődjünk – adta meg a jövő év terveinek alapját Kapitány Zoltán. Éppen ezért bővíteni szeretnék a meglévő szakosztályaik létszámát, és emelni az ott zajló oktatás és edzés minőségét is. Emellett 2021-ben szeretnének újabb szakosztályokkal elindulni és minél több Fótit megszólítani, hogy sportoljanak az FSE keretei között.
Jó példa a kezdeményezőkészségükre a 2020. őszén elindult Természetjáró Szakosztály, amely rövid idő alatt népszerűvé vált. Aztán jött a COVID második hulláma, ami mindent keresztül húzott. A túráikat le kellett mondaniuk, és amint az elnök elmondta, nem tudták végig vinni, amit terveztek.
Az idei évben azonban amikor a helyzet engedi, egy és két napos túrák indításában gondolkodnak. Úgy tervezik, hogy amikor egész hétvégés túra lesz, akkor azt összekötik valamilyen tematikus programmal – például várnézés -, vagy valamilyen magyarországi természetjáró túrával. Az egy napos túrákat pedig a közeli helyekre szervezik majd. Mindenesetre, ahogy az elnök szavaiból kitűnt, kreatív ötletekből nincs hiány. 2020. őszén például gombászást szerveztek a Pilisbe vagy a Börzsönybe. A programra sokan jelentkeztek, de aztán ez a COVID miatt elmaradt.
A felmerült igényeket figyelembe véve úgy tervezik, hogy külön gyerek kirándulásokat is szerveznek 2021-ben. Alapvetően a gyerekek esetében inkább a környéken lévő nevezetességeket szeretnénk megmutatni. Kapitány Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, hogy beszéltek a Duna – Ipoly Nemzeti Park illetékeseivel is, akik eljönnének Fótra és a Somlyóban lévő flóráról és faunáról beszélnének a helyszínen a gyerekeknek. Az elnök úgy gondolja, bár ez egyelőre egy járatlan út, el kell indulniuk rajta. Természetesen a fő irány a szakosztályban a családi és a baráti túrák lesznek.
Az ősz folyamán indult az egyesület Kerékpár Szakosztálya is. Az elnök szerint az FSE egyetértésével Federics Réka, az egyik gyermek édesanyja volt a kezdeményező. A szakosztály az FKKN és Sólyomvári Erika hathatós támogatásával már helyet is talált, ennek eredményeképpen a Somlyó tó körüli bringapályán gyakorolnak a BMX-es gyermekek. Amint azt Kapitány Zoltán kifejtette, egyelőre 8 -12 gyerek sportol aktívan a tó körül, illetve Vecsésen, ahol egy belső helyszínen havonta 2 – 3 alkalommal gyakorolhatnak. Ebbe a szakosztályba 8-tól 16 éves korig várja az egyesület a sportolni vágyó gyerekeket.
Tánctól az e-sportig
Az FSE nemrégen indította el a Modern Tánc Szakosztályát, amit két edzés után át kellett állítani online oktatásra. A modern tánc különböző táncformák összefoglalója, a hip hop, a rocky, az akrobatikus rock and roll, és még több minden ebbe a kategóriába tartozik. Éppen ezért ide inkább a fiatalokat várnak, akár már a felső tagozatos diákokat is beleértve. Az elnök örömmel látta, hogy első csoportjuk aktívan kitart, így jelenleg is folyik az online oktatás. Ettől függetlenül, amint lehetséges szeretnének a termekbe, az iskolákba visszajutni, és a hagyományos keretek között folytatni a táncoktatást. Kapitány Zoltán bízik benne, hogy ez a szakosztály is ki tud teljesedni a 2021-es évben.
Az elnök tájékoztatása szerint az egyesület 2021-ben szeretné elindítani a Sakk Szakosztályát is. Ennek érdekében felvették a kapcsolatot a Magyar Sakk Szövetség elnökével, az egyébként Fóton élő Szabó Lászlóval, aki támogatásáról biztosította az elképzeléseket. A szakosztály létrehozását az is alátámasztja, hogy Fóton korábban nagy hagyománya volt a sakknak és jelenleg is eredményesen működik már egy önálló egyesület.
Talán furcsa, de a sporttal csak érintőleges területen van egy dédelgetett vágya az FSE vezetőségének. Ez pedig a fóti E - sport Szakosztály elindítása. Az e - sport mindenféle elektronikus sport összességét jelenti, amit a világon űznek. Sokaknak újdonság lehet, de az e - sportban már vannak Világ-, és Európabajnokságok is. És Magyarországon is egyre több egyesületnek van – például az MTK-nak és a Budapest Honvédnak – e - sport szakosztálya. Az elnök az ő példájuk alapján képzeli el a fóti e-sport szakosztály működését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyesület az iskola után számítógépeket biztosít majd a tagoknak (tagdíj ellenében) az e-sport gyakorlására. Ám egy csavart is beterveztek az e – sportolók edzésébe, mert – ahogy az elnök fogalmazott - kicsit meg is mozgatják majd őket, hogy valódi mozgás is legyen az edzésükben. Az elképzelés az, hogy az e - sportolókat időnként felállítják a számítógépek mögül, és játékos, vicces labdás, és egyéb mozgással felfrissítik őket, így ötvözve az e - sportot a fizikai sport világával. Mint Kapitány Zoltán elmondta, az e - sport játékokat hozzáértők segítségével tanítják majd a gyerekeknek. A szakosztály hiánypótló lesz, mivel Fót környékén egyelőre még nincs más e - sport szakosztály.
Azon dolgozunk kollégáinkkal, hogy megteremtsük a tervek mögött álló forrásokat. Ebben kiemelt partnereink Fót Város Önkormányzata, a szakági szövetségek, a fóti vállalkozások és az egyesületi tagok – fejtette ki az egyesület működésének alapjait az elnök.
Fotók az FSE két szakosztályának életéből Fotó: Konkoly - Thege György
A tervek és a lehetőségek tehát adottak, ennek alapján Kapitány Zoltán és az FSE vezetősége bízik benne, hogy értő, halló fülekre talál a város lakosságánál, hiszen az egyesület értünk, Fótiakért létezik.
Nem kell majd Dunakeszire vagy Vácra ingázniuk a fótiaknak egy-egy vizsgálat elvégzésére, ha elkészül az az új egészségügyi központ, amelynek építési engedélyét tavaly, az év végén adta ki a pest megyei kormányhivatal – mondta lapunknak Tuzson Bence. Térségünk országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy ez is szépen igazolja azt, hogy térségünkben Fót a legnagyobb ütemben fejlődő települések egyike. Mint mondta, minden energiájával azon dolgozik majd a továbbiakban is, hogy ez a következő években is így maradjon. Szerinte városunkban is nagyon sok család életét könnyíti majd meg, hogy januártól elindult Magyarország legnagyobb otthonteremtési programja, júliustól pedig megemelik a félévesnél fiatalabb gyermeket nevelő édesanyák támogatását. A megfelelő kormányzati intézkedésekkel a vállalkozásokat hozzák olyan helyzetbe, hogy lehetőleg minél több embernek munkát tudjanak adni – mondta lapunknak Tuzson Bence.
A tervek szerint a háziorvosi és a gyermek háziorvosi rendelők mellett szakrendeléseket, nőgyógyászatot, ultrahangot és labort is kialakítanak Fóton abban az új egészségügyi központban, amelynek építési engedélyét tavaly, az év végén adta ki a Pest megyei kormányhivatal – mondta el a lapunknak adott nyilatkozatában Tuzson Bence, a Pest megyei 5-ös számú választókerület országgyűlési képviselője, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az új intézményben lehetőség lesz infúziós kezelésekre, fizioterápiára, fogászati ellátásra, de ebben az objektumban kap majd helyet a védőnői szolgálat és egy gyógyszertár is. Az új szolgáltatások mellett természetesen a már meglévők is bővülnek, s így a továbbiakban nem kell majd Dunakeszire vagy Vácra ingázniuk az itt élőknek egy-egy vizsgálat elvégzése miatt – emelte ki a képviselő.
Magyarországnak egyetlen nagy tervéről sem kellett lemondania a járvány miatt – folytatta Tuzson Bence, aki példaként említette a családtámogatási és az otthonteremtési programok folytatását. Mint mondta, most a megfelelő kormányzati intézkedésekkel a vállalkozásokat kívánják olyan helyzetbe hozni, hogy minél több embernek tudjanak munkát adni.
Az olyan, a gazdasági élet számára megterhelő időszakokban, mint amilyen most a koronavírus-járvány miatt világszerte kialakult, nem adót kell emelni, ahogyan a baloldal szorgalmazza, hanem kedvezőbbé kell tenni a jogszabályi környezetet a vállalkozások számára: minél kevesebb közteher van a vállukon, annál több embernek képesek munkát, biztos álláshelyet, megélhetést adni – hangsúlyozta a képviselő.
Az elmúlt év végén új szakaszba lépett a koronavírus-járvány elleni védekezés azzal, hogy megérkeztek az első oltóanyag-szállítmányok Magyarországra – mondta a politikus, aki szerint azonban ezzel még mindig nem lehet feladni a védekezést. Mindenkitől azt kérjük, hogy a járvány lassítása és az egészségügyi rendszer működőképességének megőrzése érdekében továbbra is tartsa be a higiénés szabályokat és a járványügyi intézkedéseket – fogalmazott Tuzson Bence. A járvány kezdetétől arra vártunk, hogy a kutatók kifejlesszék a speciális védelmet jelentő, mindenki számára elérhető védőoltást, amellyel a járványt meg lehet állítani – tette hozzá.
Meggyőződésem, hogy Fóton is nagyon sok család életét könnyíti majd meg, hogy júliustól megemeljük a félévesnél fiatalabb gyermeket nevelő édesanyák támogatását – mondta lapunknak a képviselő, aki hangsúlyozta azt is, hogy térségünkben településünk a legnagyobb ütemben fejlődő közösségek egyike.
S bár gazdasági szempontból tavaly nehéz évet zártunk, a pályázati lehetőségeknek köszönhetően mégis sikerült emelni a szolgáltatások színvonalát. Ezért szeretném kiemelni, hogy a választókerületemben elért eredményeinkben, a sikereinkben jelentős szerepe van azoknak az együttműködő polgármestereknek is, akik szakértelmükkel, segítő hozzáállásukkal támogatták a munkámat, hiszen Fót jelentős gyarapodása elképzelhetetlen lenne konstruktív együttműködés nélkül – fogalmazott Tuzson Bence. Mint mondta, a jelentős kormányzati támogatások elérhetővé tételénél a legfontosabb szempont eddig is az itt élő emberek igénye, a családok életminőségének javítása volt, és ez így lesz a jövőben is. Szerinte ugyanis ezáltal tudják jobbá és kényelmesebbé tenni kicsik és nagyok mindennapi életét.
A politikus elmondta, hogy a kormány a koronavírus-járvány alatt is kiemelten támogatja a családokat, nem szűkíti, hanem épp ellenkezőleg: bővíti a családtámogatásokat és az otthonteremtési programot. Tuzson Bence beszélt arról is, hogy a kormányzati munkában az idén tovább folytatódnak azok a kezdeményezések, és kiszélesednek azok a kedvezmények, amelyekkel a gyermekeket nevelő családokat kívánja megerősíteni a kabinet. Példaként említette, hogy februártól egy újabb elemmel bővül a nagyon népszerű otthonteremtési program. Mint mondta, a jövő hónaptól otthonfelújítási kölcsönt kínálnak azoknak, akiknek nincs elég önerejük ahhoz, hogy az otthonfelújítási támogatással élni tudjanak.
A politikus ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy január elsején kezdődött Magyarország legnagyobb otthonteremtési programja: az idén már támogatást vehetnek igénybe azok is, akik felújítják otthonukat. A felújítási költségek felét – vagy legfeljebb hárommillió forintot – pedig támogatásként utólag megkaphatják. Bízom abban, hogy az új kölcsön még több fóti család számára biztosít majd lehetőséget otthona felújítására – tette hozzá a képviselő, aki a lapunknak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a kormánynak az otthonteremtési programmal az a célja, hogy minél biztonságosabb és jobb körülmények között várhassák és nevelhessék gyermekeiket a magyar családok.
„Az év első napjaiban csendesedjünk el, és vegyük számba a feladatainkat, fogalmazzuk meg álmainkat, készítsünk terveket, dolgozzuk ki azokat részletesen, és álljunk neki kitartó akaraterővel azt jó végre vinni!” (Böjte Csaba testvér)
Őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket a 2021-es év küszöbén!
Ezúton is szeretném megköszönni a támogatásukat, bizalmukat. Az önkormányzat és a város vezetése továbbra is azon fog dolgozni, hogy ez a város végre méltó otthona legyen az itt élőknek. Számos fejlesztés van jelenleg is folyamatban, és nagyon sok tervünk van még, mint pl. a munkahelyek teremtése, a befektetések ösztönzése, és az infrastrukturális korszerűsítéseket is folytatjuk. Bizakodóan tekintünk előre, mert meggyőződésünk, hogy Önökkel együtt, a városunkért felelős közösségben, egymást erősítve építkezünk tovább.
Tisztelt Lakótársaim!
Úgy gondolom, hogy Fót fejlődése az elmúlt évben – a veszélyhelyzet miatt beszűkült lehetőségek ellenére – beindult.
A bajban egy erős közösséggé vált városunk, ami az összefogás eredménye, azé az összefogásé, amely munkánkat más területeken is jellemzi.
Összességében elmondhatjuk: Fót 2020-ban lépett előre a fejlesztések, beruházások területén, élhetőbb lett és ezzel olyan alapot teremtettünk, amely lehetőség a további fejlődésre.
Megtapasztaltuk mindannyian, hogy legfontosabb kincseink a szeretteink, az egészségünk! Elvesztésük, vagy csak ha az elvesztésüknek a lehetősége beárnyékolja mindennapjainkat, mindent felülír.
Közösségünk megmutatta, hogy összefogva erősebben védhetjük a számunkra legfontosabbakat!
A most kezdődő év egy új lehetőség, amely megadatott nekünk, hogy boldogabbá tehessük a saját, a családunk és közösségünk életét. Továbbra is számítunk minden városlakó véleményére, segítő javaslatára, munkájára. Hiszen csak és kizárólag együtt lehetünk sikeresek, közösen építhetjük Fót városát!
Ehhez kívánok sok erőt és egészséget, sok szeretetet és nyugalmat, élményt és jókedvet az idei esztendőre. Kívánom, hogy mindannyian találják meg azokat a célokat, amelyek elérése örömöt jelent Önmaguk, családjuk és környezetük számára.
Kívánok mindannyiuknak Istentől áldott békés új esztendőt.
Boldog új évet Fót!
Dr. Vass György
polgármester
„…már megtudtam, hogy szeretetet kapni nem lehet, mindig csak adni kell, ez a módja...”
(Márai Sándor)
Márai Sándor gondolatával, a Polgármesteri Hivatal és a magam nevében tisztelettel köszöntöm Önöket.
Amikor bekapcsoljuk az ünnepi díszkivilágítást, amikor az Óvodakertben elhelyezzük az Adventi koszorút, a szívünkben komoly remény és várakozás van. Remény és várakozás, ami idén nem csupán karácsonyra vonatkozik. A járvány önmagában türelemre, várakozásra tanít mindannyiunkat. Várjuk, hogy vége legyen, közben megpróbálunk arra gondolni, hogy szeretünk, és minket is szeretnek.
Karácsony a legbensőségesebb ünnepünk, lehetőséget nyújt arra, hogy a szeretet és az összetartozás jegyében gyertyát gyújtsunk. Régen az advent az elcsendesedés, az elmélyülés ideje volt. A lelki rendrakásé és az előkészületeké. Napjainkban advent a rohanás időszakának kezdete. Pedig nem a drága ajándékok jelentik a fényt a lelkünkben, hanem a szándék, hogy önmagunktól mit adunk önzetlenül.
Fontos, hogy a karácsony elmúltával ne veszítsük el emberségünket, mások iránti tiszteletünket, szeretetünket. Vigyük magunkkal karácsony üzenetét jövőre is, hogy a mindennapokban segítsen a testi, lelki, szellemi feltöltődésben, értékeink megőrzésében, városunk fejlődésében.
Év végéhez közeledve, köszönetet mondok mindazoknak, akik egész évben segítették településünk fejlődését. Kívánom, hogy az elkövetkező esztendőben is az összefogás, az együtt gondolkodás, az egymásiránti tisztelet jellemezze hétköznapjaikat. Dolgozzunk együtt ezért a városért, a mi városunkért! Most azonban néhány napra legyen csend, vonuljunk vissza szeretteink körébe, és várjuk együtt Megváltónk születését!
Magam és a Képviselő-testület nevében áldott, szeretetteljes, boldog karácsonyt és egészségben, sikerekben, eredményekben gazdag boldog új esztendőt kívánok!
Szeretettel:
Dr. Vass György polgármester
Városunk vezetése kiemelt projektként kezeli a Somlyó tó és környéke rendbetételét és a lakosság szolgálatába állítását. A tónál már több fejlesztés is történt, ám az év végére már egy újabb munka, a tó körüli kerékpár pálya építése közeledik a vége felé. Ahogy Sólyomvári Erika, a Fóti Közszolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. (FKKN) vezetője fogalmazott, most már tényleg csak az utolsó simítások vannak hátra.
Amikor szóba került, hogy bemutatjuk az új pályát, Sólyomvári Erika egy helyszíni sétát javasolt, hogy ne csak meséljen arról, ami történt, hanem az olvasók lapunkon keresztül a saját szemükkel győződhessenek meg arról a munkáról, ami a Somlyó tó körül folyik.
Már az akadálymentesített bejáratnál is látható volt a gondos tervezés. Ezt követően az FKKN vezetője megmutatta az akrobatikusabb kerékpárosoknak szánt fából készült rámpákat, a nyári meleg ellen napvitorlákkal védett és ivókúttal ellátott pihenőt, és a bejárattól a tó felé sorakozó, a közvilágítás számára előkészített elektromos bekötési pontokat.
Ezt követően pedig végig mentünk a befejezés előtt álló erdei pályán. Ahogy sétáltunk a bringa úton, Sólyomvári Erika szinte minden fordulónál mutatott valami készülőben lévőt.
Itt és minden olyan helyen, ahol lehetséges, figyelmeztető és tiltó táblák lesznek a gyalogosoknak kirakva, ott majd vadhálót tesznek fel, hogy a gyerekek ne tudjanak a kerékpárosok elé szaladni, amott a kanyarban a dőlt részt már kitámasztották és sorolta folyamatosan, ahogy haladtunk előre.
Amikor a pálya végére értünk, kivágott, vastag nyárfatörzsekre lettem figyelmes, amelyek részben a pályát elválasztó korlátként, részben a fák alsó törzséből készült térbútorként funkcionálnak tovább. Az FKKN vezetője megnyugtatott, hogy a fákat sajnos muszáj volt kivágni, mert elérték azt a kort, ami a nyárfáknál már életveszélyes az emberekre nézve. És valóban. A térbútorrá váló törzseken jól látható a belső korhadás, ami valóban kidőléssel fenyegetett vihar esetén.
Ami még fontos, az FKKN szakemberei a pálya építésével egy időben az erdős részen őshonos fákat is telepítettek mindenhol, ahol erre szükség és lehetőség volt.
A tó körüli fejlesztések azonban nem állnak meg itt. Amint azt korábban Dr. Vass György polgármester lapunknak elmondta, az önkormányzat a tó területén belül melegkonyhás büfé, egy kis ABC és illemhelyek építését is tervezi.
Karitász a Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezete. Magyarországi története, szervezet formában 1931-ben kezdődött. Mihálovics Zsigmond szervező lelkipásztor, aki a Budapest-Herminamezői Egyházközség megalapítója is volt, országos szervezetté tette 1 év alatt a Karitászt. Ennek előzménye, hogy ő akkor már a fővárosban, főleg Herminamezőn egy évtizede szegénygondozást folytatott a Szociális Szakosztályuk révén, melyben önkéntesek dolgoztak.
A Katolikus Egyház Nagy Háború kitörésekor, 1914-ben már nagyszabású segélyakciót szervezett a hadbavonulók és családjaik részére. Az I. világháború után nem szervezett formában, de folytak a segélyezések egyéni kezdeményezések alapján.
Erre itt Fóton is egy nagyszerű példa volt, Gróf Apponyi Franciska és férje, Gróf Károlyi Sándor kezdeményezése, a Suum Cuique telep létrehozása, és a Grófnő által felállított Tanácsadó Iroda működtetése. Ez az iroda és a Károlyi család ellátta a fóti szegényeket, így a II. világháború előtti katolikus karitásznak nem sok feladat jutott Fóton.
Rendszerváltáskor, az 1948-ban betiltott egyházi mozgalmak újjáéledtek, így Fóton az országban az elsők között, alakult meg a Szent Erzsébet Karitász a katolikus egyházközség csoportja ként. A volt KALÁSZ tagokból – (Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége) és a Rózsafűzér Társulati tagokból szerveződtek.
Fóton, Adorján Andrásné, Erzsike indította újra a csoportot, és amíg erejük engedte, egyre fogyatkozó létszámmal, de működtek. Minden hónapban vasárnap délután találkoztak, megbeszélték a teendőket, és lelki feltöltődésre, imára is fordítottak időt. Időseket, elesetteket, egyedül állókat látogattak. Segítettek a hivatali ügyintézésben, nyomtatványok kitöltésében, kérelmek megfogalmazásában. Volt, akinek hadiözvegyi nyugdíjat jártak ki, másnak a kárpótlási igények benyújtásában segítettek, vagy szociális juttatásokat intéztek a hozzájuk fordulóknak. Ezekben a munkákban önkéntesen, minden ellenszolgáltatás nélkül sokan részt vettek. Ünnepekre húsvétra és karácsonyra élelmiszercsomagokat hordtak ki a rászorulóknak. Csoport tagjai közül többen a mai napig folytatják az időslátogatást.
Ezt a munkát folytattatja 2008-tól Jamrikné Farkas Zsuzsanna, majd 2011-től Szécsi Csilla vezetésével a fóti karitász csoport. Újjá szervezve, fele akkora létszámmal, fiatalabb, lendületes csapattal.
Évekig volt az Élelmiszerbank Egyesülettel együttműködési szerződésük, így sok mentett élelmiszert tudtak kiosztani. Egy éven keresztül, heti egyszer a METRÓ-ból a elhozott lejáratközeli élelmiszereket osztották.
Több éven keresztül az adományba kapott ruhákból ruhavásárokat (100 forintos) tartottak a katolikus közösségi házban, melyeknek a bevételét tartós élelmiszerre fordították, hisz arra volt és a mai napig- arra van a legnagyobb szükség. A maradék ruhákat ingyen kiosztották a rászorulóknak.
Ebből a munkából indult ki az ötlet, hogy létrehozzák egy Adományboltot, mely hosszas szervező munka után 2015 februárjában megnyílt. Sokan szeretik és járnak az adományboltba, akár adományt visznek, akár vásárolni.
A rászorulók bármikor megkaphatják az éppen szükséges ruhadarabot vagy használati tárgyat boltban ingyen. A bútorokat, nagyobb használati tárgyakat, melyeket felajánlanak a Karitásznak, a közösségi média adománybolt oldalán kínálják tovább a rászorulóknak. Összehozva a felajánlót, avval akinek szükség van rá.
A Fóti Szent Erzsébet Karitász Alapítványt, a karitász munka támogatására és első sorban az Adománybolt üzemeltetésére alapították.
Karácsony és húsvét előtt nagyszabású adománygyűjtést szervez a Karitász. Az ünnepeket megelőzően, a várakozás időszakában - a nagyböjti és adventi időszakban - Karitász napokat tartanak. A Karitász kézműves csoportja által készített koszorúkat, ajtódíszeket, asztali díszeket árusítják, melyekkel az ünnepi hangulat megteremtéséhez járulnak hozzá, és az ebből befolyt összeggel is az ünnepi szeretetcsomagok elkészítéséhez járulnak hozzá a támogatók.
Húsvét és karácsony előtt 100-150 csomag készül, amit a karitászosok kiosztanak, vagy házhoz visznek a rászorulóknak, időseknek és nagycsaládoknak.
Vannak visszatérő adományozóink is, akik az ünnep közeledtével szeretettel adják felajánlásukat akár pénzbeli akár kézzel fogható tartós élelmiszer, szaloncukor, tojás, burgonya, vagy alma formájában.
A csoport és a bolt is aktív a legnagyobb közösségi médiában. Az élelmiszerosztásokról, a bolti akciókról ott tájékozódhatnak az érdeklődők.
December első szombatján már hagyománnyá vált a Szent Miklós Futás. A helyi tömegsport szervezésre létrejött Impulzus Egyesülettel közösen rendezi, és többen is támogatják rendezvényt. Az idén sajnos ez is elmaradt. A gyermekek és a felnőtt futók egyre népesebb tábora egy vidám téli közösségi eseményen vehetnek rész, amivel mindkét szervező felhívja magára, és a tevékenységére is figyelmet.
Szívesen fogadják a diákokat az 50 órás közösségi szolgálatra is, akár az élelmiszerosztásokon, akár az adományboltban szeretnének segíteni. Néhány kedves diákjuk az egyetemi éveik alatt is vissza-vissza járnak a Szent Miklós futásra vagy egyéb karitász munkákra besegíteni. Olyan segítőik is vannak, akik Mogyoródról vagy Dunakesziről egy eseményre jönnek, és lelkesen vesznek részt a karitász csoport munkájában.
A Szent Erzsébet Karitász Csoport jelenleg 22 főből áll. A legfiatalabb tag 35 éves a legidősebb kétszer ennyi.
A Váci Egyházmegyei Karitász javaslatára 2015-ben Caritas Hungarica díjat kapott a csoport vezetője, mely csoport egészének érdeme.
Várnak mindenkit nagy szeretettel a Karitászba!
Dr. Vass György az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán kiemelte az emlékezés fontosságát és a magyarság szabadságvágyát. Visszaemlékezésében kitért a Szabad Európa rádió felemelő híreire, és a szabadságharc leverésére siető szovjet páncélosok borzalmas dübörgésére. Ennek ellenpólusaként említette a szovjet csapatok kivonulását az országból és azt, ahogy ezt követően a forradalom hősei a tiszteletet és az elismerést megkapták a nemzettől. Dr. Vass György kiemelte, hogy 56’ forradalmárai mindent félretéve egy világhatalommal szálltak szembe a magyar szabadság ügyéért, ami példaértékű a ma embere számára is.
„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.” - írta John F. Kennedy 1960-ban.
Most, amikor 1956 ismert és ismeretlen hőseire emlékezünk, engedjék meg nekem, hogy megosszam Önökkel néhány gyermekkori élményemet. Számomra 1956-ban kezdődött a történelem, bár akkor gyerekfejjel, magam sem tudtam, hogy mit is jelent az. Hét éves kisiskolásként fel se tudtam fogni, mi zajlik Budapesten illetve az ország számos pontján. Abban az időben Újszegeden laktunk édesanyámmal és nevelőapámmal, akik elsötétített ablakok mögött hallgatták a Szabad Európa Rádiót.
Figyelték a híreket, hallgatták a rádióból szóló lelkesítő és buzdító szavakat: „Tartsatok ki, megy a segítség!” Úton vannak az ENSZ csapatok! Mint ma már tudjuk szemen szedett hazugság volt az amerikaiak nem akartak a szovjet érdekövezetbe beavatkozni és a helyzetet bonyolította a szuezi válság. A magyar emberek pedig kitartottak fegyverrel és fegyver nélkül egészen addig, amíg ide nem vezényeltek kétszázezer orosz katonát.
Emlékszem, a szőregi úton is vonultak kettesével a tankok az országút mindkét oldalát elfoglalva hosszú sorban Budapest felé. Emlékszem a dübörgésükre, a mai napig fel tudom idézni magam előtt a lánctalpakat, amelyek a magyar forradalmat vérbe tiporták. Annyira siettek Budapestre a forradalom leverésére, hogy kimerültségükben gyakran letértek az útról, kidöntötték a villanyoszlopokat, felmentek a kövesút melletti járdákra, pusztítást és romokat hagyva maguk után. Fogalmuk sem volt arról, hogy hol járnak a Tiszát a szuezi csatornának gondolták! Akkor még nem tudtam, hogy mindaz, amit láttam, aminek szemtanúja voltam, maga a történelem, aminek kisgyerekként akaratlanul is részese lettem.
Mindez hatvannégy éve történt, s azóta ez már történelemkönyvek lapjain szerepel. Ezen hosszú évtizedek alatt sajnos azt is meg kellett élnem, hogy hivatalosan 1956-ot ellenforradalomnak bélyegezték, és csak a szocialista propaganda szájíze szerint beszélhettünk az akkori eseményekről.
De szerencsére azt az isteni igazságszolgáltatást és jóvátételt ugyancsak megélhettem, hogy 1989 után az 1956-os forradalom résztvevői megkapták méltó helyüket és elismerésüket a történelemben. A Műegyetem diákjai, az utcákon tüntető emberek, a fiatalok, akik elfoglalták a rádiót, a sok száz nő és férfi, akik ellenszegültek az elnyomó hatalomnak, egytől egyig bátor hősként küzdöttek. Ők voltak az elsők, akik megmutatták az egész világnak a kommunista rendszer illegitim és hazug voltát. Ők voltak az elsők, akik követelni merték a szovjet csapatok kivonását. Ők voltak az elsők, akik nemet mertek mondani az állami terrorra, az önkényuralomra, a besúgáson és megfélemlítésen alapuló rendszerre. Ahogy Milovan Gyilasz fogalmazott: „A magyar forradalom a kommunizmus végének kezdete.”
A példaértékű összefogást és bátorságot ámulva nézte a nagyvilág. Nem véletlen, hogy számos, egymástól politikailag távol álló nyugat-európai vagy amerikai gondolkodót, művészt, közéleti személyt késztettek állásfoglalásra a Magyarországon történtek. Jól példázzák ezt Albert Camus felejthetetlen sorai: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.
A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
Hogy miért kivételes és figyelemreméltó a mi 1956-os forradalmunk nemzetközi szinten is? Hiszen mi csak egy apró országnak számítunk a nagyhatalmak szorításában. Jól illusztrálja a választ Illyés Gyula korabeli naplóbejegyzése, melyben ezt olvashatjuk:„Ez a forradalom elsősorban nemzeti forradalom volt. A bányászokat a régi magyar címer és nem a régi bérezés visszaállítása foglalkoztatta. Előbb gondoltak az ország függőségének megszüntetésére, mint saját anyagi függőségükével.” 1956 hősei számára a nemzet felszabadítása volt az első számú cél, és ebből következően akart megoldani minden mást. Vagyis a nemzeti szuverenitás és függetlenség visszaállítása után szerették volna megteremteni a demokratikus közéletet. „A rendszert az egész magyar nép söpörte el. (…)
A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel a népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akar határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől.” - írta Mindszenty József 1956-ban. Tehát a magyar nemzet egy olyan cél elérése érdekében fogott össze, amely túlmutatott az egyéni érdekeken és ambíciókon. Tehát hiába jött be kétszázezer orosz katona a korban a legmodernebbnek számító fegyverzettel, hiába lőttek szét házakat, utcákat, tereket, az erkölcsi fölény egyértelműen a magyaroké maradt, amellyel szemben nem győzedelmeskedhetett a nyers agresszió. Ezt az erkölcsi fölényt igazolta később az idő és a történelem azzal, hogy most nemcsak hogy szabadon beszélhetünk az akkori eseményekről, hanem azzal is, hogy egyértelműen a miénk, a magyaroké az erkölcsi diadal. Hogy mit üzen ez a ma embere számára? Az agresszió, az erőfölény vagy annak fitogtatása csak látszatgyőzelmet nyújt. 1956 forradalmárai meg akarták fordítani a történelmet, eszméletlen bátorsággal és céltudatossággal szálltak szembe egy világhatalommal, és mi most elmondhatjuk, hogy sikerült nekik.
Ez a forradalom kiemeli a magyar népet a rabigába hajtott nemzetek közül, nemzetünk példát mutatott a nagyvilágnak, bizonyította a magyarságban mindig is meglévő szabadságvágyat és hősiességet, amelyet a vasfüggöny mögötti világban uralkodó elnyomó rendszer sem tudott kiölni.
Október 22-én a forradalom előestéjén fáklyás felvonulást tartottak Fóton. Az egybegyűltek a Károlyi kastélynál meghallgathatták Csihar B. Fanni népdalénekes kezdő énekét, melyet gróf Károlyi Lászlóné Erzsébet asszony menetindító beszéde követett. Erzsébet asszony beszédében követendő példaként méltatta a forradalomban résztvevőket.
A beszéd után az egybegyűltek meggyújtott fáklyákkal Dr. Vass György polgármester vezetésével átvonultak az Óvodakertbe, ahol a Himnusz közös eléneklése után ismét Csihar B. Fanni énekét hallgathatták meg az ottlévők. Ezt követően a forradalmat méltató beszédében Molnár Krisztina helytörténész személyes hangvételű emlékezésében hallhattunk a Fóton 1956-ban történt eseményekről, a kommunisták kivégzését megakadályozó két fóti polgárról, akiknek rabság és kényszermunka lett a „jutalma”, majd áttért az országos eseményekre és a forradalom elbukását követő terrorra, amely nagyon sok családot érintett az országban. Külön kiemelte, hogy a rendszerváltozást követően a bűnösök nem nyerték el méltó büntetésüket, amely ellen Wittner Mária akkori országgyűlési képviselő a parlamentben is szót emelt. Mint mondta, nekünk is olyanoknak kell lennünk, mint az egykori pesti srácoknak, akik egy világhatalommal is szembe szálltak a magyar szabadságért.
A beszédet követően a város nevében Dr. Vass György polgármester a kopjafánál elhelyezte az emlékezés koszorúját. Az eseményen több szervezet is a megemlékezés koszorújával tisztelegett az 1956-os forradalom, a forradalom mártírjai és résztvevői előtt.
Az Ybl Miklós által tervezett templomban 1854. decemberében szólalt meg először a Ludwig Mooser orgonaépítő mester alkotta orgona. A hangszeren azóta számos híres zenész játszott. Közülük is kiemelkedik Liszt Ferenc, aki 1856-ban ült a hangszer billentyűi elé. Az orgona a mostani átépítés során visszakapta az eredeti hangzását.
Amint azt Gedai György a Szeplőtelen fogantatás templom kántora elmondta, az orgonát a második világháború után először felújították, majd 1973-ban át is építették. A mostani átépítés és felújítás során a hangszer visszakapta az eredeti romantikus hangzását.
Az este programja során az ünnepi szentmise befejezése után Sebők Sándor kanonok felszentelte az orgonát, majd Gedai György kántor az orgona történetéről mesélt a jelenlévőknek. Ezt követte Hock Bertalan orgonaművész előadása, amelyet jól kiegészítettek Varga László orgonaépítő mester szavai, aki az orgona felújításának részleteibe avatta be az eseményen résztvevőket.
Az ünnepi alkalmon jelenlévő Dr. Tuzson Bence választókerületünk országgyűlési képviselője beszédében kiemelte, hogy Európában egyre kevesebb templom újul meg. Mint mondta, a keresztény kultúrán keresztül tudjuk megőrizni magyarságunkat. A magyarokat a hit, a kultúra és az értékrend tartja össze. Fontos, hogy a kormány az egyházak mellé álljon, amely a magyarság egyik pillére. Ezért a magyar kormány továbbra is támogatni fogja az egyházat és a templomokat, mert szükség van arra, hogy az egyházi közösségek erősödjenek. A fóti közösség ereje nélkül a templom csak üres tér és a templom megújulása nélkül a fóti közösség sem teljes, hangsúlyozta Tuzson Bence.
Az ünnepséget Gedai Ágoston orgonaművész hangversenye zárta, amely során Bach, Schumann, Liszt és Mendelssohn műveit hallgathatták meg a jelenlévők.
Helyesbítés: A Fóti Hírnök nyomtatott példányaiban tévesen írtuk azt, hogy az orgona neobarokk hangzású. Gedai György kántor pontosította az általunk tévesen leírtakat, ennek értelmében az orgona az 1973-as átépítésig barokk hangzású volt, és most ismét romantikus hangzásúvá építették. A tévedésért elnézést kérünk.
A Fóti Értéktár Bizottság a mai napon átadta a város polgárainak a Fóti tájházat. Köszöntőt mondott Lévai Sándorné a Fóti Értéktár Bizottság elnöke, Dr. Vass György polgármester pedig átadta a tájházat a város polgárainak.
Az esemény kellemes és talp alá való zenével kezdődött, amit örömmel fogadott a szép számban összegyűlt közönség.
Ezt követően Balogh Dávid művészettörténész, a Németh Kálmán Emlékház vezetője olvasott fel egy idézetet, amely a régmúltban élt Fótiakat mutatta be számunkra. Tanulságos volt hallani, hogy habitusunkban és hozzáállásunkban mennyire hasonlítunk hozzájuk még ma is. Igaz, mi már nem a lovainkkal büszkélkedünk.
Balogh Dávid művészettörténész érdekes felolvasását követően a zenekar és a Fóti Asszonykórus szórakoztatta a jelenlévőket.
A népzene ritmusos dallami után Lévai Sándorné a Fóti Értéktár Bizottság elnöke mondott köszöntőt a tájház megnyitása alkalmából. Beszédében rámutatott értékeink megtartásának a fontosságára, és kiemelete, hogy mi Fótiak méltán lehetünk büszkék városunk történelmére és hagyományaira. Mint mondta a tájház jó lehetőséget kínál mindenki számára, hogy a fóti hagyományokat megismerjük. Az elnök asszony köszöntőjében köszönetet mondott Dr. Vass György polgármesternek és Bíró Zoltán beruházásokért felelős alpolgármesternek, hogy a város vezetése a támogatásával lehetővé tette a tájház létrejöttét és működését, majd felkérte Dr. Vass György polgármestert a tájház felavatására.
Dr. Vass György Balogh Dávid felolvasására utalva kezdte a beszédét, mondván, hogy bár ő csak egy „gyütt – ment”, azért örül annak, hogy része lehetett egy olyan fontos terv megvalósításában, mint a Fóti tájház létrehozása. Mint mondta, reméli, hogy akárcsak a múltban, úgy a jelenben is megkedvelik a Fótiak az újonnan a városba érkezőket és egy egységes közösséget alkotnak a városban. A tájház pedig jó alkalom lesz arra, hogy kicsik és nagyok egyaránt megismerhessék a régi fóti élet egyes részeit és hagyományait.
A beszédet követően Dr. Vass György polgármester Bíró Zoltán beruházásokért felelős alpolgármester közreműködésével átvágta a tájház ajtajában lévő nemzetiszínű szalagot és ezzel átadta a tájházat városunk lakóinak.
Az esemény a zenekar és Fóti Asszonykórus előadásával és egy kis vendéglátással zárult, amelyen a pogácsa, a lekváros kifli és a mákos rétes mellé hagyományos fóti fröccs is társult. Az autóval érkezők természetesen az ásványvizet vagy a gyümölcslevet választották a finomságok mellé.
A Fóti Városszépítő Egyesület szervezésében szombaton sor került a Kisalagi Közösségi Ház kertrendezésének második napjára. A város vezetői közül ezúttal Bíró Zoltán beruházásokért felelős alpolgármester vette ki részét a munkából. Az alpolgármester ráadásul korábbi tapasztalatának köszönhetően a magasban dolgozott, és a mintegy 15 méteres magasságban alpinista technológiával vágta le az elszáradt faágakat.
Az őt segítőkön kívül a csapat többi tagja az előző héten megkezdett tereprendezést fejezte be, és voltak akik mindeközben az ebédet készítették el a dolgozók számára.
Ma délután a Vörösmarty Művelődési Házban átadták a Fótinfó Nagy nyári fotópályázatának díjait. Az eseményen jelen volt a fotópályázat védnöke Dr. Tuzson Bence választókerületünk országgyűlési képviselője, és támogatóként Dr. Vass György polgármester és Bíró Zoltán beruházásokért felelős alpolgármester.
A rendezvényt Dr. Keszi István, a Fótinfó alapító főszerkesztője nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a Fótinfó egyik legfontosabb feladatának a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatást tartja, amelybe az is beletartozik, hogy a fotópályázathoz hasonló kezdeményezésekkel a minél több élményt adjanak a Fótinfó olvasóinak. Ezt követően rövid beszédet mondott Dr. Tuzson Bence és Dr. Vass György is. Mindketten a fotózás fontosságát, személyességét és varázsát emelték ki. Amint azt Dr. Tuzson Bence elmondta, ő maga is szeret fotózni, és amikor ideje engedi, akkor igyekszik minél több fotót készíteni. Dr. Vass György pedig a fotóknak az élmények felelevenítését segítő hatását emelte ki, amelyek nagyon sokat jelentenek mindenki számára.
A Fóti Hírnök szeptemberi címlapján szereplő fotó készítője Németh Károly közönség díjat kapott.
A Nagy Nyári Fotópályázat eredményei:
I helyetett: Frey István
II. helyzett: Török Jázmin
III. helyzett: Pozsár Evelin
További díjazottak:
Kis Kende Gáspár
Zeke László
Mark Haas
Bagdi Balázs
Stummer Csaba
Lázár Gáborné Móni
Teveli Tünde
Törökné Alajtner Viktória
Antal Melitta Zsanna
Rebeka Krizsán
Naményi Ruben
Szűcsné Rakovszky Zita
Kulcsárné Jankovich Mariann
Széles Luca
Móczár Adorján Edvinné (Móczár Réka néven nevezett)
Móczár Tamás (Mocz Art)
Magasházi Gábor
Kiss Bálint
Berecz Tünde
Gódor Márton
Farkas Zsófia
Fekete Bendegúz ( Mr.Black Studio)
Hegedűsné Barna Szilvia
Felső Amanda
Sebesi Julianna
Kiss Zoltán
Hornyai Eszter
Richter György
Balogh Gabriella
Knul-Kerezsi Andrea
Tőkei Csilla
Richterné Kiss Julianna
Kovács Kata
Bardi Andrásné (Bense Tünde)
Dékán-Deák András
A verseny fotóit megtalálják a Fótinfó facebook oldalán, illetve nyomtatásban a Fóti Hírnök októberi számában.
A Fóti Városszépítő Egyesület kertrendezést hirdetett mára a Kisalagi Közösségi Ház hátsó udvarába. A munkában a polgárok és az egyesület több tagja mellett Dr. Vass György polgármester is részt vett.
Amint arról Gellai Istvánné, az egyesület titkára tájékoztatta lapunkat, a kertrendezés első üteme volt a mai napon. Akik ma nem tudtak részt venni a munkában, azok a jövő héten szombaton 9 órától a második kertrendezési napon folytathatják a ma elkezdett munkát.
A veszélyesebb feladatok elvégzésében a Fóti Aqua Önkéntes Tűzoltó Egyesület segít a Városszépítő Egyesületnek és ez által a városnak.
Gellai Istvánné elmondta, hogy a kertrendezés célja az, hogy egy lakosság számára elérhető és élvezhető közösségi tér nyíljon meg a kertben. Lehetőséget teremtve ezzel a közösségi tér kialakítását követően a kihelyezett padokon az olvasásra, a kellemes baráti beszélgetésekre, vagy akár a szabadtéri rendezvényekre.
A Városszépítő Egyesület titkára hozzátette, hogy a munkát a tavasz folyamán a védett épület eredeti fa teraszának a lefestésével szeretnék folytatni
A munkában sokan részt vettek, többek között Dr. Vass György polgármester, Gellai István a 6. körzet képviselője, Bojsza Tamás az 5. körzet képviselője és Balogh Dávid művészettörténész – muzeológus, a Németh Kálmán Emlékház vezetője is.
A Tőzeg tó Fót természeti környezetének egyik különleges eleme. Nem csoda, hogy ennek megfelelően természetvédelmi védettséget élvez. Az előző ciklus vége felé azonban a természetvédők arra hívták fel az önkormányzat figyelmét, hogy a tó elkezdett kiszáradni. Cikkünkben igyekeztünk kideríteni, hogy mi is történt valójában és mit veszélyeztetett egy figyelmetlen és felelőtlen emberi beavatkozás.
Még kisgyerek voltam, amikor először jártam a Tőzeg-tónál. Egy cipőre szerelt korcsolyával – akkoriban ez volt a legelterjedtebb – korcsolyáztam, vagy legalábbis megpróbáltam korcsolyázni a tó jegén. Aztán már nagyobbacska gyerekként a barátaimmal jártunk le a Tőzeghez ugrálni a Mogyoródi patakba. Azt már akkor is tudtuk, hogy a Tőzegbe nem szabad beleugranunk. A terület mindig is lápos, mocsaras volt, de mi nem bántuk, hogy sárosak leszünk. Aztán felnőttünk és már az én fiam járt le a tóhoz játszani és horgászni a barátaival. Soha, még csak eszünkbe sem jutott, hogy a tó valaha is kiszáradhat. Pedig a folyamat már elkezdődött és az önkormányzat a visszafordíthatatlanná válás előtti utolsó pillanatban avatkozott közbe, és indította el a folyamatot a Tőzeg-tó eredeti állapotának visszaállítására.
Egy kevéssé becsült természetvédelmi területünk
Érdemes megnézni, hogy mit is veszített volna Fót városa, ha valakik figyelmetlensége, tudatlansága, vagy valami más ok, érdek miatt a tó kiszáradt volna. A pontosabb információkért Kertész Gábor természetvédelmi mérnökhallgatóhoz fordultunk segítségért.
Kertész Gábor egy a Tőzeg és környéke múltjának fontos eseményeit összegző tanulmányt is készített, feltárva a változásokat, amelyek a mai állapotig vezettek. Amint azt a korabeli térképekre építő tanulmányában írja, a Tőzeg állapotát először a XIX. század elején változtatták meg jelentős mértékben. Akkor a Károlyi kastély parkjának tavai miatt az eredeti patakmedret az akkori malmok között megszüntették és a „víz egy részét a három új tavon keresztül a Felsőkerti és az Elsőréti dűlő közé vezették, más része pedig tavakat megkerülve az Elsőréti déli oldalába érkezett. A tavak vizét közvetlenül a rétre vezették, a kerülő meder sima vonalából pedig sejthető, hogy nem természetes, hanem ásott árokról van szó. Az első felmérésen látható kanyarulatokkal összevetve az sejthető, hogy a patak eredetileg a tavak helyén folyt, és a parkból érkező víz növelte a vízjárta területeket. Mivel a szóban forgó rész előtte is puszta, esetleg rét volt, ez a gazdálkodásban sem jelenthetett gondot.” – írja tanulmányában.
Az átalakítások azonban a XIX. század második felében is folytatódtak. Ebben az időben egy új mederszakaszt ástak, amellyel a kastélypark tavainak vizét, a réteket megkerülve visszavezették a főmederbe. A víz ennek ellenére továbbra is járta az Elsőréti és Felsőkerti dűlőket – írja Kertész Gábor. Aztán az 1910-ben elkészült Veresegyház – Vác vasútvonal építése során újabb változásokat élt át a Tőzeg tó környezete. Így aztán „1941-ben a Mogyoródi-patakot még mindig vízjárta sáv szegélyezte. A Felső sárfű és a II. Kis barom állás, illetve a Büdöskúti dűlő lápjait viszont a vasút elválasztotta a Leveles szigetben és a dunakeszi-káposztásmegyer határában fekvőtől. A vizet pedig a vasúti töltés alatt három híd engedte át.”
Kertész Gábor tanulmányában leírja, hogy a légi felvételek alapján „1963-ra a volt uradalmi legelő megszűnt: részben felszántották, részben beerdősült. A Kenderföldi dűlő nyugati felét látszólag kaszálták, keleti felében és a Felsőkerti dűlőn pedig kertek látszanak. A vizes rét helyén folytatott kertművelést támasztja alá egy fóti lakos beszámolója is,
miszerint a zöldségtermesztést az előző század végi vízelvezető árokra merőleges árkok között folytatták. Lehetséges, hogy kerteket hoztak létre az Elsőréti dűlőn is. A Konya monya dűlőkön talán kaszálás, de még inkább legeltetés nyomai fedezhetőek fel. A dűlőket rét és elszórt fák borítják. A Leveles sziget és II. Kis barom állás dűlőket is még rétek borították, a Felső sárfű dűlőn és a dunakeszi - káposztásmegyeri határban pedig megtaláljuk az eddigi tavakat és lápokat is.”
A felvételek szerint a 70-es években a Konya monya területén már a tőzeg kitermelés következtében egy teljesen új tavat láthatunk. „A gödröt megtöltötte a talaj- és patakvíz, és egy több öbölből összeálló kistavat alakított ki. Fótligettől északkeletre pedig sűrű, de fiatal, és több nagyobbacska homogén foltból álló erdő jött létre. A Tőzeg-tó 1977-ben is jobbára változatlan: három egymással közlekedő medrét rét, sásrét és néhány fűzfacsoport veszi körül. A tótól nyugatra viszont a patak és a vasút között újabb szántót foglaltak el a földművelők. Aztán 1992-ben a Tőzeg-tavat már sűrű nádas vette körül” – írja Kertész Gábor
A következő változás a Tőzeg tavat az M2-es út építésekor érte, amikor is az útépítés miatt szinte teljesen eltűnt a dunakeszi - káposztásmegyeri láp, ami hatással lehetett a Tőzeg-tó környezetére is.
Pedig egy olyan ökoszisztémáról és természeti környezetről van szó, amely számos védett növény otthona volt és reméljük, a probléma megoldódását követően az is marad.
Miért száradt ki majdnem a tó?
A tó majdnem kiszáradásához egy csőtörés vezetett, mely több mint 1,5 éve történt. A Gyermekváros vízellátásának jó részét biztosító főnyomócső keresztezi a Tőzeg-tavat tápláló Mogyoródi patak ágát. És ez a cső tört el. A Vízművek pedig annak rendje és módja szerint elhárította a hibát. A hibás szakaszt kicserélték és a szolgáltatás zavartalanul folytatódhatott. Csakhogy amikor a csőcserét végrehajtották, a Vízművek szakemberei úgy ítélték meg, hogy a Tőzeg-tavat tápláló patak ág átfolyó betoncsöve közrejátszhatott abban, hogy a vízcső eltörött. Ezért aztán az átereszt nem állították helyre a javítás befejezését követően, hiszen az új cső keresztezte az áteresz betoncsövét. Ezáltal megszüntették a tó és a láp vízpótlását. Így elkezdődött a Tőzeg-tó kiszáradásának a folyamata, ugyanis a tó és a környezete ezentúl csak a lehullott csapadékból nyerhetett utánpótlást.
A Tőzeg-tó megmentése
A Tőzeg-tóval kapcsolatos probléma még az előző ciklusban kiderült, de a folyamat akkor csak lassan, nehézkesen haladt.
A választásokat követően azonban Dr. Vass György polgármester elmondta lapunknak, hogy a Tőzeg-tavat mindenképp meg kell menteni. A polgármestert ebben a Képviselő-testület tagjai is támogatták.
Amint azt Bíró Zoltán beruházásokért felelős alpolgármester elmondta, mára már nemcsak tervezik a tó megmentését, hanem a folyamat el is elkezdődött. Átereszként beépítésre került egy 50 centiméter átmérőjű acélcső, melyet körbebetonoztak és egy tolózár beépítésével szabályozhatóvá vált az átfolyó vízmennyiség. Mivel az áteresz beépítése során keresztezni kellett nemcsak a 30 centiméter átmérőjű vízcsövet, hanem egy 10 centiméter átmérőjű gázcsövet és egy
erősáramú elektromos vezetéket is, az áteresz szintjét mintegy 60 centiméterrel mélyebbre kellett lesüllyeszteni, mint azt eredetileg tervezték.
Az alpolgármester azt is elmondta, hogy ezzel még nem fejeződött be a vízelvezetési probléma megoldása. A Malom utca felőli patakmeder burkolása is szükséges ahhoz, hogy a jövőben elkerülhető legyen a nagyfokú eliszapolódás, és ezáltal az áteresz eltömődése. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy a Tőzeg-tóba történő vízelvezetést oly módon kell megoldani, hogy a vízelvezető árok két oldalán a kaszálók elmocsarasodását megakadályozzák.
A Fóti Városszépítők Egyesülete nevében Gellai Istvánné, Eszteri Eszter és Ispán Lilla átadták a 2020-as év díjait. Az eseményen részt vett és rövid beszédet mondott Dr. Vass György Fót polgármestere.
A hagyományoknak megfelelően idén is szeptemberben adták át a Tiszta udvar rendes ház és a „Legszebb konyhakertek” verseny díjait. Korábban az egyesület a díjakat a Fóti Ősz rendezvény keretei között adta át, de a jelen helyzetben a rendezvény elmaradása miatt a díjátadót a különdíjat kapott Németh Kálmán emlékházban tartották meg.
Gellai Istvánné az egyesület titkára megnyitó beszédében bemutatta a verseny indulásának eredetét, köszöntötte a díjazottakat és a résztvevőket és sok sikert kívánt az első helyezetteknek, akiket az egyesület az országos versenyre is benevezett. A beszédet követően a jelentős számú közönség előtt az egyesület vezetői átadták a „Tiszta udvar rendes ház” 2020 és a „Legszebb konyhakertek” díjat elnyerő lakosok számára az elismeréseket. A „Tiszta udvar rendes ház” 2020 díjakat Máthé Ivett, a fóti Képzőművészeti Gimnázium tanára készítette.
Az eseményen Dr. Vass György polgármester rövid beszédében köszönetét fejezte ki az egyesület áldozatos munkájáért és köszöntötte a verseny díjazottait. A polgármester hangsúlyozta, hogy a lakókörnyezetünk tisztasága és szépsége befolyásolja a település képét is, ezért mindenkit arra bíztat, hogy a következő években még többen vegyenek részt a versenyben és érjenek el minél jobb eredményt.
A „Tiszta udvar rendes ház” 2020 verseny nyertesei:
Mayer Eszter
Tóth János és Rita - AMBRÓZIA Cukrászda
Czvalinga Györgyné
Magyar Lászlóné
Pelády Zsolt és Kovács Krisztina
Toma Gábor és Tománé Banadics Katalin
Patkás Józsefné
Király István és Nagy Sándor
Paizs Ferenc
Simon Péter
Czidor József és Neje
Tóth Sándorné
Vircsák Csaba és Vircsák- Magyar Brigitta
Tóth-Tenkő Krisztián és Tóth- Tenkő Bernadett
Sándor Ágnes és Fodor István
Lukács Lászlóné és Szabóné Lukács Erzsébet
Ritter Vera
Vadasné Zeke Valéria és Vadas András
Fehérné Demény Julianna és Fehér István
Kovács Norbert
DR. Baross Péter és Dr. Barossné Erőss Csilla
A paradicsom (lat. Solanum lycopersicum) őshazája Közép- és Dél–Amerika. Európában a 16. század végén ismerték meg, Spanyolországon, Portugálián és Olaszországon keresztül terjedt el. Magyarországra olasz–német, illetve balkáni közvetítéssel került.
Az igazi magyar paradicsomtermő vidék főként Pest környékére koncentrálódott: Budapest környéke (Mogyoród, Fót, Rákospalota, Dunakeszi), Kecskemét és Nagykőrös vidéke (az I. világháborútól), Hatvan és környéke (az 1930-as évektől). Az 1880-as évek filoxéria járványa a fóti szőlőket szinte teljesen kipusztította. Ennek a szerencsétlen esetnek köszönhető, hogy Fót paradicsomtermelő „nagyhatalommá” nőtte ki magát, hiszen ezeken a területeken a dinnye és spárga mellett a paradicsom ültetése vált elterjedtté. A pestvidéki paradicsomkultúrát a kisbirtokosok honosították meg, s kezdték piacra termelni a gyümölcsöt.
Az 1890-es években, Fóton már szántóföldeken termesztették a paradicsomot. Kezdetben a földek nagyon kis százalékán foglalkoztak paradicsomtermesztéssel, de ez a szám ugrásszerűen megnőtt a két világháború közötti időszakig. Ennek oka, hogy a paradicsommal foglalkozó parasztság hamar felismerte, hogy a fóti földek minősége a paradicsomtermesztésre igen alkalmas, s Pest közelsége miatt a piaci és export lehetőségek is kedvezőek.
A paradicsom szántóföldi termelését a rácoktól tanulhatták a Pest környéki települések (köztük Fót is). „A művelési mód és a helyi tájfajták sikeresen kialakulhattak és egyben a helyi körülmények szerint változhattak, alkalmazkodva a helyi időjárási viszonyokhoz és a talaj minőséghez.”[1] A környéken Fót vitte ki legkorábban a paradicsomot a szántóföldekre, már az 1890–es években. A leghomokosabb talaj szintén Fóton volt a környékbeli falvak közül, így nagy arányban indult meg a paradicsomtermesztés.
Termését tekintve is a legjobb minőségű a fóti gerezdes paradicsom.[1] Ez a tájfajta a formájáról kapta elnevezését. A gerezdes[2] – vagy ahogyan Fóton nevezik „girizdes” paradicsom jellemzői: vékony héjú, vastag húsú, élénkpiros, skarlátvörös színű, leve ízletes, édes. Boross Marietta néprajzkutató szerint „e vidék paradicsomkultúrájának a büszkesége s egyszersmind fejlődésének a csúcsa” a fóti paradicsom.[3] Gyümölcsének mérete elérheti a fél-, akár a háromnegyed kg-ot is. Konzerv- és háztartási használatra is kiváló.
Paradicsomot termelő fóti területek: Elsődűlő, Kopasz-hegy, Kerek berek, Hosszúkok, Szárazkutak (krumpli is), Örömhegyek, Öreghegy (korai paradicsomokat termeltek) – ezeken a területeken ért meg szép nagyra és pirosra a paradicsom.
Az egyes munkafolyamatok elvégzéséhez az egész család munkaereje szükségeltetett, sőt előfordult idegen segítség igénybevétele is. A különböző feladatokat megosztották egymás között: pl. a melegágyakat a férfiak készítették, a kötözést pedig a nők végezték. A paradicsomtermesztés „tudománya” apáról fiúra szállt nemzedékről nemzedékre.
Fóton is a palántákat melegágyakban nevelték. A magokat meghagyták az első termésből, majd megmosták, és kiszárították. A magokat csíráztatás után, február környékén elvetették a melegágyakba. Az első világháború után már jellemző volt a melegágyi palánták áttűzdelése, pikírozása, stufferolása, vagyis, mikor kezdett megnőni, kivették és ritkábban rakták, hogy jobban tudjon fejlődni.
A helyben való vetést hamar felváltotta a palántázás. Megekézték lovakkal a palánták helyét, majd egyenes sorokba ültették a paradicsomokat. A paradicsompalántákat úgynevezett „fészekbe” (földrakásba, kupacba) ültették, ami alá disznótrágyát tettek. A disznótrágyát külön rakták a többi trágyától, mert abban ért meg nagyra és szép pirosra a paradicsom. Ültetésnél meglocsolták, utána az esővíz öntözte.[1] Általában májusban ültették ki a paradicsompalántákat, ami augusztus 20-a környékére érett meg.
A paradicsomtermesztés következő munkája a karózás és kötözés. Általában azért karózták és kötözték fel, hogy a termés ne érjen le a földre. Amikor a paradicsom már zöld termést hozott, akkor kezdték felkarózni. „A paradicsomtermelésben Fót igazodott legjobban a pesti piachoz, és igyekezett a legjobb minőségű árut termelni. A fótiak dolgozták ki legelőbb és legeredményesebben a környék paradicsomtermelési technikáját. Így országos viszonylatban is
Fót és környéke karózott legelőször. Már az 1900-as években elkezdték a karózást a határban vágott, maguk készítette karókkal.”[1]
A legmunkaigényesebb feladat az ültetésen kívül a paradicsom leszedése, melyben az egész család részt vett. 1890–1914 között kialakultak a termesztési mellett a piacozási szokások is. A piacra kivitt paradicsomot mindig árusítás előtt egy nappal szedték le. Paradicsomtermelés általában a jó közlekedési lehetőségek és konzervgyárak közelében alakult ki. A paradicsom könnyen megsérül szállításkor rossz útviszonyok esetén, ezért a korábban használt lúgzót kiszorította a kisméretű paradicsomos puttony, melyet kezdetben mértékegységként is használtak nemcsak szállításra. A láda az 1930-as években terjedt el, utána pedig a kisebb farekeszekre tértek át.
„Kosárba szedték a paradicsomot, majd szépen ládákba helyezték, egymás tetejére, végül a szekérre tették. A termést utána a piacra (Garai, Lehel, Flórián téri) vitték. Mindenki foglalkozott akkoriban paradicsomtermesztéssel, hiszen Fót „a paradicsom hazája”. Általában 25-30 hold földje volt egy parasztembernek, amelyen mindent termesztettek. A túlérett paradicsomokat a dunakeszi, perkátai, sashalmi konzervgyár megvette.”[1]
„1948-al a fóti paradicsomtermelő, kertgazdálkodó parasztok társadalmában alapvető átalakulás indult el: 1950-re alakult meg az első tsz, amely már nagyüzemi feltételek között termelte a paradicsomot. A megújulás lehetőségét a fóti paradicsomtermelés, a fóti kertgazdaságok, s így a fóti társadalom számára is 1953 nyara nyitotta meg, amelynek első eredményeivel már 1954 és 1955 folyamán lehetett találkozni. A tsz-ek viszonylag megerősödtek és az egyéni paradicsomtermelők talpra állására is megnyíltak a lehetőségek.”[2] 1960–ban a Vörösmarty Tsz. exportra is termelt (Ausztria, Németország), igyekeztek a fóti paradicsomot ismét híressé és kedveltté tenni. Ekkoriban a környékbeli lapok Fót „specialitása” – ként emlegették (Pest Megyei Hírlap, 1963-ban) a paradicsomot.
A fóti gerezdes paradicsommag a magyar génbank nyilvántartásába került, így ez az egyedi tájfajta fennmaradhat az utókor számára. 2019-ben Pest megye felvette értékei közé a fóti gerezdest. A paradicsomtermesztés napjainkban Fóton ugyan kertgazdálkodás szintjén, illetve magánkertek formájában létezik, de bízunk benne, hogy egyre többen fogják újra termeszteni a híres fóti gerezdes paradicsomot!
Források:
[1] Boross Marietta: A nagybudapesti és pestkörnyéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata, in: Néprajzi Értesítő, 38, 1956, 133.o.
[2] A homokos talajnak köszönhetően.
[3] Felülete nem sima, hanem gerezdekből áll.
[4] Boross Marietta: u.o. 139-140. o.
[5] Nagy szárazság idején azért kijártak öntözni.
[6] Boross, 1956, 145.
[7] Kovács Jánosné (Molnár Lídia) adatközlő visszaemlékezései a fóti paradicsomtermesztésről (1950–es évek) az interjút készítette Balogh Dávid.
[8] Boross, 1956, 160.
Már a hely is vadregényes volt, ahová Bodnár Emese fóti méhésszel a találkozó helyét megbeszéltük. Sejtelmesen csak annyit mondott, találkozzunk a Boróka utca tetejénél. Azt, hogy mennyit tudok a méhekről, nem kérdezte. Bár, gondolom, amit mindenki más. Szóval méhekre készültem, de ennél sokkal többet kaptam. Olyan élményt, ami megváltoztatta a kialakult elképzeléseimet. Tudták például, hogy a méhkirálynőt filccel megjelölik? És azt, hogy mi a jó méz titka? Nos, én sem.
Amikor kiszálltam az autóból a Boróka utca tetején, nem láttam senkit. Évtizedek teltek el azóta, hogy itt jártam. A fák közül egy láthatatlan ösvényről, csinos fiatal nő, Bodnár Emese lépett ki az útra. Teljesen átlagos, ruhában volt. Nem volt rajta hálós kalap, meg semmi egyéb, amit az ember a méhészektől elvárna. Amikor erre rákérdeztem vidáman nevetett. Az csak a kaptáraknál kell, de a legtöbbször ott sem – mondta és előreindult az ösvényen.
•Jöjjön utánam, nem megyünk messzire – mondta és lassan vezetett befelé.
Nézetem az ösvényt szegélyező fákat. Sűrű aljnövényzet, bozótok és akácfák. Ez itt az erdő. Nem telepítette senki, magától nőtt ide, ahogy Isten elrendelte. Az ösvény végén kis tisztásra jutottunk. A tisztáson kaptárak sorakoztak takaros rendben. Többségében egyszerű zöldek és barnák voltak, de akadt pár színes is. Sárga, rózsaszín, kék, piros.
Hány méhcsaláddal dolgoznak?
Az édesapámmal együtt méhészkedünk és általában 30 családunk van. A rajzási időszakban – nyáron – szaporodnak és akkor rajokat is fogunk be. Néha előfordul, hogy családokat is egyesítünk. Mi másodállásban csináljuk, ezért ennyi éppen elég. Akik főállásban ezzel foglalkoznak, akár 100 – 150 méhcsaláddal is dolgoznak.
Amíg beszélgettünk Emese édesapja Bodnár János érkezett hozzánk. Rövid bemutatkozás és már hármasban folytattuk.
Miért pont itt állították fel a kaptárakat? – fordultam az édesapához.
Amikor 20 évvel ezelőtt elkezdtem, otthon, a ház udvarában voltak a kaptárak. Ám egyszer, egy méhraj az egyik szomszédnál kötött ki, aki megijedt tőlük és értesítette az illetékeseket. Kiderült, hogy nem tarthatom otthon a méheket. Az önkormányzat a kiserdőt javasolta. Aztán segítettek a TSZ-nél – ők a tulajdonosok – elérni az illetékest. Elvégeztük a papírmunkát és azóta minden évben újra megkapom az engedélyt.
Miközben a történetet hallgattam, Bodnár Emese kaptárvassal kinyitotta a fa méhkaptárak egyikét. Érdekes volt látni a méhek zsongó mozgását odabent. Kicsit félve közelítettem, de nem történt semmi. Talán Emesét ismerték fel, talán megszokták már, hogy időről – időre nyílik a kaptár. Kicsit odébb lépve a méhek bűvöletéből Emeséhez fordultam.
Valójában nem méhésznek készült. Mi az eredeti foglalkozása?
Tavaly végeztem a Szent István Egyetemen Pénzügy és Számvitel szakon. A méhész iskolát 2016-ban végeztem el. Jelenleg Fóton egy autósboltban dolgozom. A méhészet számomra egy hobbi.
Mikor szeretett bele a méhekbe?
Igazából 2015-ben, és akkor is kezdtem el komolyan foglalkozni velük. Eleinte nem szerettem a méheket, mert féltem tőlük. De láttam, ahogy apukám dolgozik velük és megtetszett az a szabadságérzés is, ami a méhészet jellemzője. Ki lehet jönni a természetbe és ez nagyon sokat jelent számomra. Aztán megbarátkoztam a méhekkel, még a méhszúrásokkal is. Végül én is elkezdtem őket kezelgetni.
Amíg beszélgettünk, Emese édesapja egy érdekes eszközt vett elő. Gyerekkoromat idézve, olyan volt számomra, mint egy felállított kis hurkatöltő, amire sapkát húztak.
Mi az, amit az édesapja a kezében tart? – kérdeztem, miközben Bodnár János levette az eszköz „sapkáját” és a hengeres testbe vastag kartondarabokat aprított.
Amit az édesapám elővett, az a méhész füstölő. Egyszerű szerkezet. A belsejét feltöltjük papírral és apró fa darabokkal, aztán meggyújtjuk és rátesszük a tetejét. Kevés oxigént enged be, ezért a papír és fa nem lobban el, hanem inkább füstöl.
Ezzel zavarják el a méheket?
Szó sincs erről, mi nem akarjuk a méheket elzavarni! A füst olyan a nekik, mint a kábítószer, lenyugtatja őket – mosolygott Emese diszkréten a tudatlanságomon.
És valóban, a nyitott kaptár körül a vártnál kevéssé agresszívan repkedő méhek még inkább megnyugodtak. Emese pedig benyúlt a kaptárba és kivett egy négyszögletes fa táblát, aminek drótháló volt a közepén. Körben, a tábla szélei felé méh seregek dolgoztak szorgosan, és az egyik oldalon már látszott a lépépítés addigi eredménye is. Emese a kicsit odébb álló asztal felé mutatott.
Most már jobb lesz, ha felvesszük a kalapokat. Igazából nem bántanak, de amikor megbolygatjuk a kaptárakat, jobb, ha az emberen van védőfelszerelés.
A kisasztalhoz léptünk, én pedig pár pillanatig bizonytalanul figyeltem a kalapra szerelt hálós „valamit”. Na, jó, gondoltam, de hogyan kell ezt felvenni? Szerencsére Emese kisegített. Követtem a példáját, bebújtam a háló alá, aztán a kalap is a fejemre került. Most már beöltözve visszatérünk a kaptárakhoz.
Az előbb említette a főállását. Nehéz összeegyeztetni a napi munkát és a méhészetet?
A pergetéskor és a szezonban elég nehéz, de ezen kívül nem okoz problémát.
Amíg válaszolt, Emese egy újabb kaptárat nyitott ki az édesapjával. Látta a szememben a ki sem mondott kérdést és válaszolt is rá.
Szeretnénk mutatni egy olyan kaptárat, amiben jobban látszik a méhviasz – mondta, miközben egy újabb táblát emelt ki a frissen felnyitott kaptárból.
Kezdtem érteni, mit kell nézni. A táblán jóval kevesebb méhecske szorgoskodott, így jobban látszott a készülő lépes méz. Elvarázsolt, amit láttam. Az erdő neszei, a méhek zümmögése és a bepillantás lehetősége a számomra ismeretlen világba.
A pergetésnél hagytuk abba. Mit jelent ez a méhészeknél?
A pergetés az, amikor a kaptárakból elvesszük a mézet. Ez elkezdődik már áprilisban, de a mi fő szezonunk az akácvirágzás. Az pedig május és június eleje környékén szokott lenni. Olyankor van a pergetés, és abban az időben nagyon sok munkánk van. A fő állásom után délután idejövök és folytatom a méhekkel. Amikor nagyon feltorlódik a munka, akkor pedig szabadnapokat veszek ki.
Időközben Emese és az édesapja egy újabb kaptár kinyitásához fogott, és a füstölőt is fel kellett tölteni. Így a támadhatatlanságomat kihasználva a kaptárak másik oldalához mentem pár fotó erejéig. És ekkor ért a meglepetés, mert itt sokkal élénkebb „forgalom” volt, mint hátul. A méhek csak úgy röpködtek. Érdekes volt figyelni, ahogy megérkeztek és „becsekkoltak” a saját kaptárukba. A sűrű forgalom láttán igyekeztem vissza Bodnár Emese mellé, a védett és szakszerű biztonságba. Mire odaértem, már az újabb kaptár is nyitva volt. A méhek a füst ellenére is csak úgy zsongtak és mászkáltak odabent.
Hogyan képzeljük el, mi a dolga egy méhésznek?
A méhészeti szezon tavasztól őszig tart. Télen inkább a kaptárjavítás, festés és a kaptárak körüli munka a jellemző. Olyankor a méhek minden kaptárban egy kis fürtbe összehúzódnak. A munka azzal kezdődik, hogy január – február környékén elkezdjük nézni, hogy az anyaméh elkezdte-e a fiasítást? Ekkor kell egy serkentő etetést adni, ami azt jelenti, hogy egy cukorlepényt rakunk be a méhek fölé, mert ilyen korra már megették az összes táplálékukat. Aztán amikor javul az idő, felgyorsul a fiasítás és egyre jobban szaporodnak a méhek. Tavasszal figyeljük őket, hogyan fejlődnek és folyamatosan pótoljuk a táplálékukat. Majd, amikor már az idő 16 fok fölé melegszik, ki lehet bontani és kitisztítani, kifertőtleníteni a kaptárakat. A méhek addigra már megerősödnek, megindulnak a virágzások és ők elkezdik a munkát. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem kell őket tovább etetnünk.
Beszéd közben Emese továbbra sem állt meg, egyre újabb és újabb táblákat vett ki és tett vissza a kaptárba. Láthatóan keresett valamit.
Mit szeretne nekem mutatni? – kérdeztem a méhek felerősödő dongásától félve.
Szeretném megmutatni a kaptár királynőjét – válaszolta keresgélés közben.
Közben Bodnár János is hozzánk lépett és egy filctollat tartott a kezében.
Filctoll? Hát az meg minek? – kérdeztem tanácstalanul.
Azért, hogy könnyebb legyen megtalálni őket, filctollal megjelöljük a méhkirálynőket. Az idei évben a kék a jelölő szín – válaszolta Bodnár János természetes egyszerűséggel.
Megjelölni a méhkirálynőt?! A méhek mozgását elnézve a táblán, lehetetlen feladatnak tűnt.
Ott is van – mondta Emese és a filctollal a tábla egy pontja felé mutatott.
Bevallom, semmit sem láttam méhek sokaságán kívül. Emese azonban kisegített.
Olyan méhet keressen, ami kétszer nagyobb a többinél! Ott van, most akar átbújni a tábla másik oldalára – mondta és egy mozdulattal megfordította a táblát.
A tábla másik oldalán sokkal kevesebb volt a méh, így az én avatatlan szemem is észrevette a tényleg nagyobb királynőt. Emese pedig meg is jelölte egy jól látszó kék pöttyel.
Térjünk vissza a méhészek munkájához. Mi a következő feladat?
Miután a méhek elkezdtek dolgozni, a mi feladatunk az, hogy kipergessük a vegyes virágmézet. Ez után jön az akácméz, majd a hársméz kipergetése. Ezzel végzünk valamikor július végére, és akkor elkezdjük a télre felkészíteni a méheket és a kaptárakat. Erre azért van szükség, mert a pergetéskor elvettük a táplálékukat, amit vissza kell pótolnunk. És ha látunk betegségeket, akkor azokat is kezelnünk kell és mi az atkákat írtjuk ősszel is.
Minden érthető, de mi a jó méz készítésének a titka?
A legfontosabb a jó telephely, ahová a kaptárainkat kihelyezzük. Mi ezzel szerencsések vagyunk, mivel ez egy akácerdő, és az akác a fő mézfajtánk. Vannak szerencsésebb helyek is, ahol az akác mellett a közelben ott van például a repce, a napraforgó vagy a selyemfű. A másik nagyon fontos tényező az időjárás. Hiába visszük el a méheket bárhová, ha rossz az időjárás, mert akkor nem pergetünk semmit. Mi azonban nem megyünk sehová, azt a vándor méhészek csinálják. Nekünk itt az akác, a hárs és a vegyes virágméz. Van egy másik telephelyünk Borsod Megyében, ott van repce és napraforgó is.
Mit tanácsol nekünk, ha jó mézet szeretnénk vásárolni?
Azt, hogy elsősorban termelőtől vásárolják a mézet. Persze méz az is, amit a boltok árusítanak, de elég keveset lehet tudni a termékről. Emellett sokszor a termelők olcsóbban adják az igazi, minőségi mézet, mint amit az üzletekben lehet kapni. Fóton az egyik legnépszerűbb az akácméz. Mivel a méhek ezt nálunk nem keverik más virággal, ezért mi igazán jó tisztaságú akácmézet tudunk előállítani. Ha valaki szeretné megkóstolni, hozzájuthat, nálunk - 2151 Fót, Repkény u. 7. -, illetve az édesanyám szokta árusítani hétköznapokon a kisalagi Coop ABC mellett.
Nagy Imréné, Mária néni Román Lajosné, Ilona néni Gábor Lászlóné, Anna néni
Baldoni Kinga és Baldoni Marcello hét éve élnek Fóton. Amint Kinga elmondta, korábban inkább albérlet párti volt, mert úgy kötöttség nélkül tudott változtatni. Azonban ahogy már együtt fogalmaztak, a kialakult barátságok, a munkahelyi közösség, az egyházi közösség és a fiatalok megfogták őket, ezért maradtak a városban. Hét év albérlet után tavaly vásárolták meg a családi házat, amelybe élnek. Ahogy Baldoni Kinga elmondta, rajtuk kívül talán egy család van az országban, akiknek az első két iker gyermeke után másodjára hármas ikrei születtek.
- Mikor két évesek lettek a „nagyok” éreztem, hogy emberek közé vágyom... tanítani szeretnék, de csak heti pár órában, hogy legyen időm az ikrekre is. Így lettem óraadó az ÖKU-ban, ám a gyerekek felügyeletét meg kellett oldanom arra a kétszer négy órára. Ekkor jöttek az első szívmelengető érzések és személyek. Sebők Sándor atya, és az óvoda vezető Erzsi néni személyében. Felajánlották, hogy megoldják az ikrek felügyeletét arra a pár órára hetente. Így nem kellett bölcsödébe íratnom őket, és a két épület is közel volt egymáshoz – mesélte Baldoni Kinga munkába állásának történetét.
A hármas ikrek születése előtt matematika – informatika tanárnőként dolgozó édesanya hálás az önkormányzat hozzáállásáért. Az 5 gyermek melletti segítő, aki a Képviselő – testület támogatásának köszönhetően egy éven keresztül lesz a család mellett, nélkülözhetetlen számukra. Bár az Olasz Nagykövetség kereskedelmi részlegén dolgozó édesapa és a két „nagy” – Greta és Matteo – is kiveszi a részét a kicsik – Sofia, Lara és Marko – melletti munkából, szükség van a segítő kezekre.
A hármas ikrek születése előtt matematika – informatika tanárnőként dolgozó édesanya hálás az önkormányzat hozzáállásáért. Az 5 gyermek melletti segítő, aki a Képviselő – testület támogatásának köszönhetően egy éven keresztül lesz a család mellett, nélkülözhetetlen számukra. Bár az Olasz Nagykövetség kereskedelmi részlegén dolgozó édesapa és a két „nagy” – Greta és Matteo – is kiveszi a részét a kicsik – Sofia, Lara és Marko – melletti munkából, szükség van a segítő kezekre.
Nyéki Lászlóné, Iluska 52 éve dolgozik Fóton, az első időben óvónőként, 45 éve pedig óvodavezetőként. Mindez azt jelenti, hogy generációk nőttek fel a keze alatt, és generációk iskolássá válását gondozta óvó figyelemmel. Azt, hogy milyen munkát végzett, a városban élők szeretete mutatja a legjobban. Ám az sem elhanyagolható, hogy a város 6 ciklusának képviselői szavaztak neki bizalmat vezetőként. Munkáját a Magyar Köztársaság a Brunszvik Teréz díjjal jutalmazta, amely legmagasabb óvodapedagógusnak adható elismerés.
Mikor és hol kezdett Fóton dolgozni?
A kisalagi Béke utcai óvodában kezdtem óvónőként dolgozni 52 évvel ezelőtt. Akkoriban az oviban két csoport volt Kisalagon, az egyiket én vittem.
Mikortól lett óvodavezető?
Pár évvel azután, hogy elkezdtem Fóton dolgozni. Egészen pontosan 1975-től vagyok óvodavezető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy onnantól ezzel foglalkoztam. Amíg csak lehetett továbbra is ovis csoportokat vittem. Nekem mindig a gyerekek voltak a legfontosabbak. A velük való foglalkozás volt a legnagyobb öröm számomra.
Pedig biztosan voltak nehéz szituációk is.
Én mindig azt vallottam - és a kollégáimtól is ezt kértem -, hogy a problémákat meg kell beszélnünk. Ezért a gyerekek mellett a szülők voltak a legfontosabbak számomra. Nem lehetett olyan dolog, amit a szülőkkel ne lehetett volna megbeszélni és tisztázni.
Mikor került át Kisalagról a FORFA óvodába?
A FORFA ovi 1980-ban készült el. Akkor a község vezetői összevonták a kisalagi óvodával és én is átkerültem ide. Annak már 40 éve. A község életében ez fontos volt, mert így már összesen 6 csoportban 175 férőhelyre bővült az óvodai kapacitás. Szükség is volt rá.
Ha már bővülés, mikor volt a legnagyobb létszám az óvodában?
Ahogy visszaemlékszem, ez 1980 és 1984 között volt. Abban az időben mind a 6 csoportunk 30 – 34 fővel ment. Nem kis feladat volt ez számunkra, bár sok örömmel teli. A másik ilyen időszakot mostanában éli az óvoda. Az elmúlt években nagyon sok fiatal pár költözött Fótra, így megint teljesen megtelt az óvoda.
Melyik volt a legnehezebb időszaka óvoda vezetőként?
Nyilván nem meglepő, de ez egybeesik az óvoda legnagyobb fejlesztésével. A legnehezebb időszakom az volt, amikor 2014-ben a bölcsődét építették. Mindenkit kiköltöztettünk a régi épületből, és végig kellett menedzselnem az egész folyamatot addig, amíg végül visszaköltözhettünk.
Ez alatt a hosszú idő alatt többször is változott a városvezetés összetétele. Ez nem nehezítette a munkáját?
Mivel mindenkivel igyekeztem a legjobb viszonyt kialakítani, nem voltak igazi nehézségeim. Inkább büszke vagyok arra, hogy a város hat Képviselő – testülete is bizalmat szavazott nekem. Az államtól kapott Brunszvik Teréz díj mellett háromszor kaptam miniszteri dicséretet és szinte minden évben valamilyen elismerést a város vezetőitől. Talán ezért volt az, hogy még 71 évesen is megválasztott a testület óvodavezetőnek.
Melyek a legszebb emlékek, és mi volt a legnagyobb öröme a munkájában?
Annyi szép emlékem van, hogy nagyon sokáig tartana felsorolni mindegyiket. A legszebb emlékek közül kiemelkedik a gyerekek és a szülők öröme azon a sok - sok óvodai ballagáson. Az örömök között említhetem, hogy van olyan kolléganőm, aki óvodásként idejárt hozzánk, ma pedig már ő is óvó néni itt az óvodában. Öröm az is, hogy olyan vezetője van az óvodának, aki 30 éve itt van, mert tudom, hogy nála jó kezekben van az óvoda. A legnagyobb öröm számomra azonban az emberek szeretete, amely végig kísért egész pályám alatt és tart még ma is.
Talán a legnehezebb kérdés maradt utoljára. Nehéz volt az elszakadás?
Bizony nehéz. Könnybe lábad a szemem, amikor tudom, hogy nem kell idejönnöm. Ezért is szeretném megköszönni a kollégáimnak az együtt töltött idő alatt a lelkiismeretes és kiváló munkájukat. Mert minden örömöt, eredményt és sikert együtt értünk el.
Kárpáti Sándor atya 21 éve teljesít szolgálatot Fóton. Áldozatos munkájának eredményét sokan megköszönték neki az arany mise alkalmával, amely 50 évvel később, napra és percre pontosan akkor kezdődött, mint annak idején a felszentelése.
Kárpáti Sándor atya 1970. június 21-én kezdte meg papi szolgálatát, Bánk József püspök atya szentelte őt pappá Vácon. Ezt követően több mint húsz helyen szolgált. A legemlékezetesebbek számára a Kispest Wekerle telepen, a Kiskunfélegyházán és a Szolnokon eltöltött évek voltak.
Miért éppen Fót?
Fótra Sebők Sándor atya hívására érkezett, 1999. Húsvétjára. Ismeretségük gimnáziumi évekig nyúlik vissza, aztán egy időben voltak a szemináriumban is – bár Kárpáti atya egy évvel fiatalabb és így később végzett. Ezen kívül két másik állomáshelyen, Lajosmizsén és Újpesten is együtt szolgáltak. Örömmel fogadta hát Sándor atya hívását és jött Fótra.
Szolgálatát barátsággal, örömmel és szeretettel fogadták az egyházközség tagjai. Kárpáti atya minden szolgálatot szívesen végez, de különösen kedvesek számára a szent misék és a gyóntatások alkalmai. Kevés szabadidejében kedvelt tevékenységei az olvasás és a barátainak a meglátogatása, de időnként a televízióban is talál érdekes néznivalókat. A legkedvesebbek számára mégis azok az alkalmak, amikor a Ferenciek templomában – Budapesten – a gregorián kórusban énekelhet.
Az arany mise
Kárpáti atya számára sokat jelentett, hogy a felszentelésének 50. évfordulóján rendezett arany mise napra, órára és percre ugyanakkor kezdődött – 2020. június 21. 10 óra -, mint a szolgálatának kezdetét elindító felszentelése.
Amint mondta, nagyon jó és megható alkalom volt ez számára. Különösen a mise, amely nagyon felemelő élmény volt. Az utána következő fogadás, melyet Sebők Sándor atya szervezett, pedig mindig emlékezetes marad számára. Különösen az, amikor a résztvevők közöl ötvenen, egymást közt részeket elosztva Pilinszky János: Imádságért című versét olvasták föl. Megható volt Kárpáti atya számára, hogy közel százan írtak megemlékezést arról, hogy mit köszönnek Istennek, amit általa kaptak. Az írásokat pedig szeretetük jeleként egy könyvbe is összegyűjtötték és kinyomtatták.
További jó egészségben eltöltött szolgálatot kívánunk Fóton!
A Nemzeti Összetartozás napján, a Trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában, az I. Világháborús emlékműnél megemlékezést és koszorúzást tartott Fót Város Önkormányzata. A megemlékezésen Dr. Vass György polgármester gróf Apponyi Albert szavaival érzékeltette a Magyarországra erőltetett diktátum értelmetlenségét. Beszédében kiemelte, hogy a magyarság már 1000 éve vérével védte Európát és mégis ezt érdemelte. Emlékeztetett azokra a veszteségekre, amelyek Trianon kapcsán érték az országot. A koszorúzást követően az esemény zárásaként a megemlékezés résztvevői Trianon tragédiájára emlékezve közösen elénekelték a Himnuszt.
A Nemzeti összetartozás napján, június 4-én az 1920-as trianoni békeszerződés aláírására emlékezünk, ami történelmünk egyik legsúlyosabb és legfájóbb tragédiája. A békeszerződés, amit ránk erőszakoltak, példátlanul kegyetlen és szigorú volt, ahogyan gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án Párizsban elmondott beszédében megfogalmazta: „ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék.” Tehát egyszerűen nem volt választásunk, mert nem hagytak választási lehetőséget!
Miután aláírták a békeszerződést, a nemzet gyászba borult. Hadd idézzek most Önöknek a PESTI NAPLÓ korabeli tudósításából: „A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat, és a borzongós őszies levegőben tovahömpölygő hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma délután 4 óra 30 perckor írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen.
A mulatóhelyek zárva voltak, a vonatok, a kocsik megálltak, s a munkások letették a szerszámot néhány percre ezen a fekete pénteken. A nemzetgyűlés, a főváros tanácsa, az egyházak, a hazafias egyesületek és az idegen megszállás borzalmai elől ide menekült véreink impozáns módon fejezték ki tiltakozásukat a ránk kényszerített aktus ellen.
Árpád fejedelem szobra előtt már fél kilenc óra tájban gyülekeztek a megszállott területek elüldözött magyarjai. Asszonyok, leányok, gyermekek jöttek el a hontalanná vált családfőkkel, hogy részt vegyenek a tragikus jelentőségű napon rendezett néma tüntetésen. Őszi hangulatot árasztó eső verte a vagonlakók, menekültek és kiüldözöttek tömegét, és minduntalan hangzott a megjegyzés: »még az ég is velünk gyászol«.” (Pesti Napló, 1920. június 5.)
Pedig e néma tüntetés résztvevői akkor még nem tudhatták, milyen hosszú távú következményekkel jár majd az, hogy Magyarországot megfosztják területének 2/3-tól. Ezek az emberek akkor még azt sem sejthették, hogy az új országhatárok meghúzása milyen traumát okoz majd családok százezreinek. E néma tüntetés résztvevőinek talán legmerészebb rémálmaiban sem szerepelhetett az, hogy milyen sérelmeket, jogtiprásokat kell elviselnie az országhatárainkon kívül rekedt magyaroknak.
A mai nap az emlékezés mellett a nemzeti összetartozás napja. A kegyetlen és példátlanul szigorú békeszerződés, amely a nemzetiségi kérdéseket kívánta volna helyreigazítani Közép-Kelet-Európában egyértelműen a magyarok kárára íródott. Gróf Apponyi Albert fentebb említett beszédében már előre megjósolta, hogy a valamikori Magyarország romjain létesített új országok (lásd: Csehszlovákia és Jugoszlávia) nemzetiségi szempontból ugyanolyan heterogének lesznek, mint a valamikori Magyarország, és mi 100 évvel a trianoni békediktátum aláírása után már tudjuk, hogy ezek a mesterségesen létrehozott államok igen csak rövid életűnek bizonyultak.
Eme példátlanul kegyetlen szerződés megfogalmazói viszont nem számoltak azzal, hogy magyarnak lenni nem pusztán állampolgárságot jelent. A trianoni békeszerződés megfogalmazói azzal sem számoltak, hogy a magyar lelket nem lehet megtörni! A mai nap szerte az országban és szerte a nagyvilágon a magyarok összetartozásáról, összefogásáról szól.
Kizárólag mi magunk írhatjuk felül eme kegyetlen és szigorú békeszerződés igazságtalan döntéseit! Hogy konkrétan mivel? Azzal, ha tovább ápoljuk kapcsolatainkat az országhatárainkon kívül rekedt magyarokkal, s ezzel tesszük semmissé az értelmetlenül meghúzott határokat. Már volt szerencsém személyesen is tiszteletemet tenni Fót testvérvárosában, az erdélyi Balavásáron. A Maros megyei településen élők kedvessége, vendégszeretete nekem elég bizonyíték arra, hogy ezek a kötelékek nem szakíthatóak szét egy tollvonással.
Balavásáron természetesen mindenki magyarul beszélt. A trianoni békeszerződés megalkotói azzal sem számoltak, hogy „Nyelvében él a nemzet.” és ahogy Széchenyi István is megfogalmazta: „Az egészséges nemzetiség fő kísérője a nemzeti nyelv, míg az fennmarad a nemzet is él.” A nyelvünk mellett több mint ezer éves történelmünk, kultúránk, hagyományaink, közös örökségünk ezer szállal kapcsol minket össze, amely átível az országhatárokon!
Talán abban is igaza lesz gróf Apponyi Albertnek, amit a békediktátum elfogadása után a nagyhatalmak képviselőinek mondott: “Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját.”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Isten áldja Önöket!
Az idei évben a járvány ellenére újabb projektet visz végig a Fóti Közszolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. (FKKN). Ahogy Sólyomvári Erika a Kft. ügyvezetője elmondta, egy pályázat elnyerését követően újabb kerékpáros pályával és túra kerékpárúttal bővítik a Somlyó tónál lévő kerékpáros pályát. Ezzel kapcsolatosak azok a változások is, amelyek a lakosság kulturált és biztonságos kikapcsolódását szolgálják majd.
A Bringa komplexum első üteme a Somlyó tánál, az úgynevezett „pumpa pálya” még 2019-ben elkészült. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek nagy kedvence a pálya. Ám mellettük egyre több felnőtt is örömmel megy végig a pumpa pálya huppanóin.
Ahogy az ügyvezető asszony mondta, ez adta a fejlesztési álmaik alapját. Az új pálya azonban sokkal több lesz, mint amit eredetileg megálmodtak. A pályázat elnyerése segít abban, hogy a gyerekek és kikapcsolódást kedvelő felnőttek, családok igényeit kielégítő szórakozási lehetőség épülhessen.
A tervek szerint a pályázat forrásait felhasználva a pumpa pálya mellé egy kalandpark szerű bringa pályát és a második részben a tó körül egy túra pályát építenek majd. A cél az, hogy a tavat teljesen körülölelje a pálya.
Kényelmi szolgáltatások fejlesztése
A pályázat és a hozzá kapcsolódó beruházás azonban nem csak az új bringa pálya megépítését tartalmazza. A fejlesztés során új illemhelyeket és ivó kutat is építenek, valamint kialakításra kerül egy BMX és túrakerékpár kölcsönző. A későbbiekben pedig egy büfé épület is.
Ide kapcsolódik, hogy a várhatóan tovább növekvő látogató számra való tekintettel a nyári időszakban a Kft. tógazdát fog alkalmazni. A tógazda feladata lesz többek között a kerékpárok felügyelete és a kulturált viselkedés ellenőrzése is.
A FKKN a fejlesztés során a kutyások számára zacskótartókat és szemeteseket is kihelyez majd. Az ügyvezetőnő szeretné, ha a tógazda segítené a horgászok és a tó környezetét pihenési, kikapcsolódási céllal látogató Fótiak közötti harmonikus viszonyt. Ebbe beletartozik az is, hogy mindenkinek be kell tartania a szabályokat.
Biztonsági beruházások
Amint azt Sólyomvári Erika kifejtette, az önkormányzat és a Képviselő – testület támogatásával megvalósul majd a tó körül – az új pályát is beleértve – a biztonsági kamerarendszer. Emellett az új pálya kialakítása során elkészül majd a sétány egy részén a közvilágítás is.
Az ügyvezető asszony javaslatai között szerepel az is, hogy a tavon lehessen csónakázni és vízi biciklizni. Mint mondta, ehhez szükség lesz közös erőfeszítésre, de úgy véli, mindenki érdeke az, hogy a Somlyó tó szépségét és lehetőségeit közösen élvezzük. Amennyiben lehetőség lesz rá, akár már ez utóbbiak – a csónakázási és vízi bicikli - is megvalósulhatnak az idei évben.
Még április elején indult az Egy doboznyi segítség elnevezésű adománygyűjtés Fóton. A “kezdőtőkét” a város kormánypárti képviselői biztosították, élükön a polgármesterrel. A kezdeményezésről és annak mostani állásáról a fótinfó dr. Vass Györgyöt kérdezte.
– Honnét jött az ötlet?
– Az élet nem áll meg, a városnak a vírustól függetlenül működnie kellett. A rendeleteket, melyeket a veszélyhelyzetben polgármesterként alkottam, kiküldtük a képviselőknek, akik elmondták a véleményüket, észrevételüket. A beszélgetések során arra gondoltunk: mi lenne, ha a fideszes képviselők, illetve akik a Fidesz által jutottak mandátumhoz, összeadnának fejenként 110 ezer forintot saját zsebükből a bajban lévőknek. Ez 770 ezer forint, mert 7 képviselőről van szó. A nyolcadik, a polgármester meg kiegészítené ezt 230 ezer forinttal, hogy kerek legyen az összeg, egymillió. És ezt nem pénzben adnánk oda, hanem tartós élelmiszer formájában. A csomagokba tettünk szépen egy kis levelet, amiben megírtuk, hogy kik azok, akik ezt felajánlották. Tudják ők is, hogy ezt a Fidesz képviselőcsoportja rakta össze.
– Honnét tudták, hogy kiknek kell segítség?
– Három forrásból. Egyrészt ismerjük őket, hisz járjuk a várost magunk is. Aztán megkértük az egyházakat, hogy segítsenek ebben, illetve megkérdeztük a civil szervezeteket is arról, hogy kik azok a környezetükben, akik éppen rászorulnának.
– Hogyan jutnak el a csomagok az érintettekhez?
– Három módon: az egyik, amikor a képviselők, illetve a polgármester fogja magát és kiviszi az adott címre előzetes egyeztetés után. A másik, amikor megkérjük, mert tudjuk, hogy járóképes az illető, hogy jöjjön be érte a kultúrházba. A mozgásukban korlátozott idős embereknek pedig kiküldjük a csomagokat a saját járműveinken.
– Azt lehet tudni, hogy ebből az 1 millió forintból hány embert tudnak segíteni?
– Akit idáig segítettünk, az körülbelül 110 fő, de ez naponta változik. A kultúrháznak az egyik termét erre nyitottuk meg. Ott csomagolják be a tartós élelmiszereket a kollégák és ezek a dobozok készen állnak a szállításra. Három hónapra elosztva, áprilisban, májusban és júniusban adjuk át a részarányos összegeket egy kolléganőnek, aki elmegy és bevásárol.
– Ön a kezdeteknél arra kérte a fótiakat, hogy bevásárlásnál, amiből lehet, kettőt tegyenek a kosarukba és a második árut adják át erre a célra. Sokat sikerült így összegyűjteni?
– Szerényebb lett az eredmény, mint amire számítottunk, de még nincs vége az akciónak.
– Meddig tart?
– Június végén fogjuk lezárni, akkor tudjuk majd pontosan, hogy mennyi csomag lett, kik kapták ezeket, illetve kik adták össze a rájuk valót rajtunk kívül. Mi fideszesek indítottuk, de pártállástól függetlenül lehet hozzá csatlakozni. Ez egy nyílt dolog, de mi úttörő szerepet vállaltunk azzal, hogy a kezdeményezést bevezettük a városban.
Biztonságosan segíteni - Nem hagyják magukra a rászorulókat
A rászorulók ellátásában a járvány idején is oroszlánrészt vállal Fót Város Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézménye(ESZEI). Amint azt az ESZEI igazgatója Apjok Anna Mária elmondta, a nehéz helyzetben a polgármester személyes támogatása és közbenjárása is segítségükre van. A megnövekedett feladatokról, a hogyanokról és a feladat nagyságáról az igazgató asszonnyal, Nagy Zitával, a Területi Gondozási Központ szakmai vezetőjével és Keresztesi Gáborral a Család és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetőjével beszélgettünk.
A szakemberek kiemelték, hogy ez egy rendkívüli helyzet, amire még nem volt precedens az országban. Ahogy Nagy Zita fogalmazott, a legfontosabb a biztonság, a nagyfokú rugalmasság és az azonnali reakció. A kulcsszó azonban a biztonság, ami kiemelt jelentőséggel bír. És ezalatt nemcsak az ellátott idősek biztonságát, hanem a saját munkatársaik biztonságátis értik. Igazgatónő példaként említette, hogy a biztonságpéldául a dolgozók szempontjából azért is nagyon fontos, mert ha egy gondozónő megbetegszik,akkor minden munkatárs – a gondozónőktől az igazgatóig - karanténba kerül. Ezzel pedig gyakorlatilagösszeomlana az idősek szociális alapellátása Fóton.A közelmúltban elvégzett tesztelés eredménye, amelyet Dr. Tóth Szilvia és Dr. Szép Imre háziorvosok végeztek el, szerencsére minden dolgozójuknál negatív eredményt mutatott. Összességében példaértékű a szociális és az egészségügyi terület szakmai összefogása a járvány idején Fóton.
A polgármester is segít
Fontos volt számukra az, hogy milyen felszerelést kell megszerezniüka biztonságos munkához és az, hol és milyen forrásból tudják megrendelni a szükséges eszközöket.Az ESZEI az önkormányzat égisze alatt dolgozik, és az önkormányzat anyagi forrásaiból gazdálkodik.Nagymértékben megkönnyítette a beszerzést az a gyorsított eljárás, melynek keretében azonnal kiegyenlítették a számlákat. A munkájuk segítése érdekében pedig személyesen vette fel a kapcsolatot a városban működőPhoenix PharmaZrt-vel, hogy minden zökkenőmentesen és gyorsan működjön. Egyben biztosította azt is, hogy a beszerzéseiknél ne legyenek pénzügyi akadályok. Ugyanakkor – tette hozzá az igazgató asszony - a polgármester rájuk bízta annak a megszervezését, hogy honnan és mit rendelnek. A védekezésre szánt eszközök beszerzését minden esetben megelőzte az orvosokkal történő egyeztetés.
Az önkormányzat által biztosított védőfelszerelésből több mint 200 maszkot szállítottak ki az általuk ellátott idősek részére. Ehhez kapcsolódóan Nagy Zita elmondta, hogy szociális alapellátásbanFóton jelenleg 150 fő részesül napi szinten. Az élő megállapodások száma 210 fölött van. A krízis által indukált esetszám hozzávetőlegesen 70 fő. Ezek a számok természetesen naponta változnak és csak egy pillanatfelvételt mutatnak. A járási hivatalnak hozzávetőlegesen 260 fő ellátását jelentik, ez a szám már tartalmazza a járványügyi megfigyelés alá vont személyek adatait is.
Fót Város Önkormányzatának megbízásából az intézmény segít minden olyan 65 év feletti idős embernek, akinek a családja nem tudja ezt megoldani,továbbá a hatósági karanténba került egyének, családok esetén is felmérik a felmerülő szükségleteket. Segítenek a bevásárlásban, a gyógyszerek kiváltásában, valamint a postai ügyintézésben.
Gondolatok az egészségügy helyzetéről
Igazgató asszonykülön kiemelte a város két orvosát, Dr. Tóth Szilviát és Dr. Szép Imrét, akikkel kiváló az együttműködésük. A két orvos nem csak a betegek ellátásában teljesít maximális odaadással, hanem az ő munkájukat is segítik, ahol csak tudják.
Az ESZEI az ő tehermentesítésükre mindkét rendelőben egy –egy munkatársat biztosított, akiknek a feladata a betegek irányítása és informálása. Emellett átveszik a táppénzes papírokat, és kiviszik az ajtóba a recepteket azoknak, akiknek csak a szakorvos által felírt gyógyszerét kellett kiírni. Ezzel jelentős terhet vesznek le a két amúgy is túlterhelt orvos válláról és a lakosság is nagyon pozitívan fogadta a jelenlétüket és a munkájukat.
Kiemelték az átgondolt együttműködést Dr. Tamási László gyógyszerésszel, aki a veszélyhelyzet kezdetén azonnal felvette az ESZEI vezetőjével a kapcsolatot és felajánlotta, hogy a gyógyszerkiváltásoknál az összegyűjtött igényeket összekészítik, a számlákat elkészítik, a pontos összegről és a helyettesítő gyógyszerekről az ügyfeleket tételesen előre tájékoztatják és a csomagokat utólagos elszámolással átadják az ESZEI munkatársainak.Ezzel nagyban megkönnyítették a gyógyszerkiváltás folyamatát, mindezt úgy, hogy a gyógyszerek áráta gyógyszertár megelőlegezte a betegek számára.
Nagy Zita külön kiemelte az egyik munkatársa, Mödlinger Kinga áldozatkész és fontos munkáját. Mint mondta, a mentőápolónak, majd a későbbiekbenmentőtisztnek tanuló kolléganőjük most nagyon friss, naprakész egészségügyi tudásnak van a birtokában. Éppen ezért vállalta azt a feladatot, hogy a kórházból frissen hazaérkező betegeket a házi segítségnyújtás keretében ellátja. Jelenleg ez egy kiemelt kockázattal járó munkakör, hiszen intézményük protokollja szerint a kórházból kikerült emberek két hétig vírushordozóként kezelendőek. Mivel a kulcsfogalom ezen a területen is a biztonság, ezzel az elkülönített eljárásrenddel tudjuk garantálni az idősek és ezáltal a város biztonságát.
A napi feladatok is maradtak
Keresztesi Gábor a Család és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetőjének tájékoztatása szerint a szolgálat a járvány helyzet alatt is folyamatosan végzi a napi munkáját. Továbbra is folyik a családgondozás, és ahol szükséges – a megfelelő biztonság betartásával – a családokhoz is kimennek. Mindemellett, a munkatársaik részt vesznek a beszerzésekben is. Ezekben a feladatokban még a pszichológus és a fejlesztőpedagógus munkatársuk is aktívan közreműködik.
Az ESZEI minden munkatársa kiveszi a részét a járványhelyzet okozta feladatokból, aminek az elvégzéséhez a lehető legprecízebb szervezés szükséges. Fót területén egyetlen idős ember sem marad ellátatlanul, aki a látókörükbe kerül.
A segítségre, ellátásra szorulók továbbra is jelentkezhetnek a 06 20 526 7982-es telefonszámon Farkas Tündénél.
Van egy országos szervezet, amely Otthon Segítünk Alapítvány névre hallgat. 2019-ben lett 18 éves. Évente 200 önkéntes tesz bele átlag 22 ezer önkéntes munkaórát.
Helyben Fóton jelenleg 10-15 aktív önkéntessel számolhatunk. Ők segítenek heti rendszerességgel egy-egy családnál preventív jelleggel és teljesen ingyenesen.
Hogyan lesz valakiből önkéntes?
Segítőinknek elsősorban szülői tapasztalattal kell rendelkezniük. A segítő szándékú jelentkezők 50 órában tanfolyamon vesznek részt, hogy otthon segítünk módon tudjanak segíteni a fiatal családoknak.
Miért kell segíteni nekik?
Vannak olyan családok, akiknek egyedül nem megy, mert a nehézségeik számukra óriásiak. Távol élnek a szüleik, dolgoznak a barátaik, vagy egyedül nevelik a gyereküket és nagyon hiányzik plusz két dolgos kéz, vagy éppen a baráti, meghallgató és együtt érző társ.
Lehet, hogy betegek, esetleg lehangoltak. Talán ikreik születtek, vagy kicsi a korkülönbség a gyerekeik között. Fogalmuk sincs arról, hogyan kell egy háztartást rendben tartani, esetleg az átlagnál szegényebbek , tájékozatlanok, nem tudják, hová forduljanak gondjaikkal.
Hogyan segítünk?
Az Otthon Segítünk Alapítvány szemlélete szerint nem a problémára, hanem a családra figyelünk. Kiemeljük, ami jól működik a családban, segítünk meglévő értékeiket felismerni és elősegítjük a közösségekkel való kapcsolatot.
Minden, amit a szülők kapnak tőlünk, az a gyerekek érdekét szolgálja!
Önkénteseink miért szeretnek segíteni másoknak?
Biztosan egyértelmű, hogy segíteni jó érzés. Hozzánk csatlakozva maguk is értékes közösségben lehetnek. Mások segítése és a tanfolyami részvétel segít nekik visszaszerezni az önbizalmukat, maguk is könnyebben néznek szembe életük kihívásaival. Mindig szeretettel fogadjuk az újabb önkéntes jelentkezőket.
Milyen plusz közösségi megmozdulásokat generál az Otthon Segítünk Alapítvány fóti szervezete?
Már negyedik éve indult és immár országos méretűvé nőtt programunk a "Nyáresti mesék". Nyaranta egy hét a meséé. A város különböző játszóterein rendszeres időpontban felállítjuk a "mesesátrat" és szeretettel, limonádéval, mesékkel és hangszeres élőzenével várjuk az érdeklődőket. Lehet csatlakozni önkéntes meseolvasóként, zenével, kézműves ötletekkel. A meséket az oda látogató gyerekek életkorához igazítjuk és a mesés blokkok végén lehet tőlünk bármi szakmait kérdezni. Akár a meséléssel kapcsolatban, akár gyermeknevelési, életvezetési nehézségekkel keresnek meg bennünket, igyekszünk segíteni.
Mi fótiak büszkék lehetünk magunkra, hisz e programot az ország nagyvárosain kívül a határon túli Otthon Segítünk szolgálatok is átvették. Ez évben Erdélyben is lesz mese. Már tavaly Szegeden, Kecskeméten, Debrecenben, Miskolcon és több budapesti kerületben meséltek a mi kezdeményezésünk nyomán. Dunakeszire is meghívást kaptunk, és a tavalyi sikereken felbuzdulva idén szintén ott is mesélünk egy hetet. Keressék bátran programjainkat!
Ha az Otthon Segítünk szolgálatok ennyire gyakorlatiak, mit tudunk kezdeni ezzel a jelenlegi helyzettel, amikor nem lehet személyesen érintkezni a családokkal?
Segítő szakembereinkkel épp azon dolgozunk, hogy a már meglévő segítéseink mellé hogyan tudunk online segítségnyújtásokat is bevállalni? Van is szép számban jelentkező önkéntes, akik ezt a formát tudják vállalni. Május 6-tól indul a rendszer, amely az Otthon Segítünk Alapítvány központi oldaláról lesz elérhető. A segítségre szoruló betelefonáló szülőket egy olyan rendszer fogadja, amely az éppen online elérhető önkénteshez irányítja a hívót. Kétféle segítséghez juthat általa: a szakember segítségét nem igénylő helyzetekkel a betelefonáló a szülői tapasztalattal rendelkező önkéntes figyelmét, támogatását kapja egy segítő beszélgetés formájában.
Amikor viszont szaksegítségre van szüksége, akkor egy naprakész információs táblázatból az önkéntes elirányítja a problémájának megfelelő szakemberhez. Tehát érdemes minket keresni, mert a családokat érintő témákban minden fellelhető ingyenes segítséget az utóbbi hetekben feltérképeztünk. A járványhelyzet végével visszatér a családok otthonában történő segítségnyújtás, de az online és telefonos lehetőség továbbra is elérhető marad mindenki számára, természetesen az is ingyenesen.
A tavaszi hadjárat – 1849. április 2. – május 21. - a Magyar Szabadságharc legdicsőségesebb időszakai közé tartozik. Eddigre már elértük azt, hogy az osztrákok megtanulták tisztelni a Szabadságharc katonáit.
A főparancsnoknak frissen kinevezett Görgei Artúr tábornok terve az volt, hogy bekeríti az osztrák sereget és így távol tartja őket a fővárostól. Ehhez egy kiváló haditervet is kieszelt, amely szerint a Hatvan környékén állomásozó VII. magyar hadtestnek a fősereg látszatát keltve magára kell vonnia Windisch-Grätz herceg figyelmét. Amíg a császári erők parancsnoka a hatvani hadtestet főseregnek véli és felvonul ellene, addig Görgei másik három hadteste – az első, a második és a harmadik hadtestek – három irányból bekerítik a császári sereget, és szétverik azt.
A baj csak az volt, hogy Windisch-Grätz tudomást szerzett a tervről és nem indult el a hatvani hadtest felé. Több kisebb nagyobb ütközet is lezajlott közben, de az osztrák vezérnek még mindig fogalma sem volt arról, hol van Görgei a magyar fősereggel. Hiába küldte ki felderítésre Jellasics hadtestét, a felderítés kudarccal végződött. Mindeközben a magyar seregtestek is a térségbe tartottak. Így az Isaszegi csatába igyekvő hadtestek egy része áthaladt Fóton is, ahol lelkes Fótiak csatlakoztak a magyar sereghez, hogy harcoljanak a magyar szabadság ügyéért.
Aztán 1849. április 6-án elérkeztünk a döntő naphoz, az Isaszegi csatához. Az Aulich, Klapka és Damjanich hadtestek harcba bocsátkoztak Windisch-Grätz csapataival. És az osztrák fővezér ezúttal sem volt biztos abban, hogy valóban a magyar fősereggel harcol-e. A délelőtt folyamán az osztrákoknak kapcsolati problémák miatt sikerült részsikereket elérniük és visszavonulásra késztetni Klapka és Damjanich hadtesteit, ám kisvártatva komoly meglepetés érte őket.
Az idő délután 3 óra körül járt, amikor az osztrákok számára teljesen váratlanul megérkezett Görgei tábornok a magyar fősereggel. Görgei Aulichot és Klapkát visszavonulásból támadásba küldte és támadásba küldte Damjanich és Gáspár tábornok hadtesteit is. A csata ezzel megfordult. Aulich és Klapka bevették Isaszeget és üldözni kezdték a menekülő osztrákokat. Windisch-Grätz herceg látta, hogy itt már a serege megmaradása a tét, ezért este 7 órakor visszavonulást rendelt el
Az újabb haditerv
Görgei tábornok a következő napon újabb haditervet dolgozott ki. Ennek értelmében a fősereg északnak vonult, hogy felmentse Komáromot. Kockázatos terv volt, mert így Pest – Buda előtt csak kisebb magyar csapatok maradtak, de bevált. Windisch-Grätz továbbra is abban a hitben volt, hogy a magyar fősereg védi Pest – Budát. Mindeközben Görgei a magyar fősereggel Komáromnál harcra kényszerítette az osztrák sereget és bevette várat.
A tavaszi hadjáratra a koronát Buda felszabadításával tették fel a honvédek. Az ostrom május 4-től május 21-ig tartott. Az első napon Görgei tábornok követet küldött, felszólítva a császári csapatokat a megadásra. Mind hiába.
Végül kétheti ostrom, több roham után május 21-én jött el a diadal pillanata. A roham hajnal három órakor egy heves tüzérségi támadással kezdődött, aztán a magyar hadtestek nehéz harcokat vívva, összehangolt támadással bejutottak a várba és felszabadították azt. A harcokban a vár osztrák parancsnoka is elesett. Ezzel lezárult a tavaszi hadjárat dicsőséges időszaka és Magyarország fővárosa felszabadult.